„Ahol visszatér a tradíció, ott vereséget szenved a holokauszt”

2004 óta minden évben október 9-én emlékezünk meg a romániai holokauszt áldozatairól. Az emléknap köré idén első alkalommal szerveződött a zsidó hagyományokat és értékeket bemutató, átfogó kulturális fesztivál Kolozsváron a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Kolozsvári Zsidó Hitközség, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Share Föderáció közreműködésében.

Az emléknap előestéjén, a zsidó kulturális fesztivál második napján a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközösség udvarán megemlékezésre került sor, amit az ártatlanság emlékművének megkoszorúzása, majd egy emlékhangverseny követett a templomban.

Ft. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök igei köszöntőjében kifejtette: „ebben a felgyorsult, manipulált, gerinc nélküli korban, ahol az erény köntösébe öltöztetik az erőszakot, ahol demokráciának csúfolják a rabszolgaságnak az új formáit, ahol igazságként adják el a hazugságot, gyógyszernek a mérget, létfontosságú a szeretet kultúrájának újrafogalmazása, megélése”. A holokauszt kegyetlenségeire nincs racionális magyarázat, de fontos, hogy a homályon keresztül vegyük észre Isten mindent átölelő szeretetét és kegyelmét – fogalmazott.

Az evangélikus templom udvarán tavaly felavatott ártatlanság emlékművét Adorjáni Endre kolozsvári származású szekszárdi szobrászművész készítette. Ezt koszorúzták meg az emlékezők a közös imát követően, majd zsidó szokás szerint emlékköveket helyeztek el az alkotás talapzatán. A rangos meghívottak emlékbeszédei a kiszámíthatatlan időjárásra való tekintettel immár a templomban hangzottak el.

Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy ahol megjelenik a halál, ott a lelkiismeret hangjára figyelő, a szenvedéssel szolidaritást vállaló emberek is ott vannak. Az államtitkár felidézte a kolozsvári evangélikus esperes, Járosi Andor és felesége emlékét, akik egy zsidó kislányt, Annát, Kádár Imre színházi rendező intendáns lányát bujtatták a lakásukba. Az esperes Kolozsvár német megszállását követően számos visszadátumozott,hamis keresztlevelet állított ki zsidó üldözötteknek.

Tökéletesen példázza a totalitárius rendszerek lényegi azonosságát az a tény, hogy Járosi Andort és hitvesét nem a nácik, hanem azok az Erdélybe bevonuló szovjetek hurcolták fogolytáborba, akiket sokáig felszabadítóként üdvözöltek szerte Európában – fogalmazott Latorcai Csaba.

Egy olyan emlékezetkultúra kialakítását szorgalmazta, amely a 20. század borzalmainak valamennyi áldozatával számol. A helyettes államtitkár beszédében üdvözölte, hogy  a kolozsvári zsidó hitközség kezdeményezi a neológ zsinagóga felújítását, és arról biztosította a jelen lévőket, hogy Magyarország támogatja a felújítási munkálatok megkezdését, mely kiváló lehetőséget nyújt egy román-magyar kormányközi együttműködésnek.

Szalay-Bobrovniczky Vince európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár emlékező beszédében az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia elvének fontosságát hangsúlyozta, mondván mindent meg kell tenni, hogy a holokauszt még egyszer ne történhessen meg. A meggyilkoltak emléke arra kötelez bennünket, hogy minden nemzeti közösséget mindenki közös értékének tartva egyformán megőrizzünk – hangsúlyozta.

A kisebbségi nemzeti közösségek megőrzésének fontossága mellett érvelt Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke is. Rámutatott arra, hogy a zsidó közösség hagyományosan sok központú. Szerinte a párhuzamos közösségek közötti párbeszéd és vita megtartó erővel bír, ezt igazolja, hogy kétezer év alatt sok nemzet és sok nagy birodalom szűnt meg, de a zsidóság minden megpróbáltatás ellenére fennmaradt. Ez a szerveződési rendszer fogja megtartani a kolozsvári magyar közösségeket is – vélekedett. 

Mindemellett szükség van a hatalommal való párbeszédre is. Heisler András szerint: ahol visszatér a tradíció, ott vereséget szenved a holokauszt, ezért a zsidóság imáinak, irodalomának, történelemének újbóli megismerésére, a héber nyelv elsajátítására bíztatott.

Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke arról beszélt, hogy milyen nehezen született konszenzus arról, hogy melyik napot nyilvánítsák holokauszt emléknappá Romániában. Több olyan dátum is felmerült, melyek elfogadása  azt a látszatot keltette volna, hogy a román hatóságok ártatlanok a holokauszt kérdésében, holott ez nem igaz.

Hozzátette: a román holokauszttagadók nem a holokauszt tényét tagadják, hanem csak annak epizódjait, sajátosságait, a román hatóságok és közigazgatás részvételi mértékét. Schwartz szerint Október 9. az a dátum, mely magába foglalja mindazokat a jellegzetességeket, amik lehetővé teszik a romániai holokausztról való korrekt megemlékezést. Mint ismeretes, ekkor kezdődött a dél-bukovinai zsidók deportálása Transznisztriába.

Végezetül Deák Andrea, a MAZSIKE képviseletében szólt a szép számban összegyűlt megemlékezőkhöz. Elmondta: a felelősséget sokan és sokféleképpen magyarázták az elmúlt évtizedekben. Emlékeztetett: az akkori magyar hatóságok aktívan hozzájárultak a mintegy 150 ezer erdélyi zsidó elhurcolásához, ami nyomán az erdélyi magyarságot pótolhatatlan veszteség érte, hiszen a deportált zsidók mindannyian nyelvükben, kultúrájukban magyar emberek voltak. Beszédében megemlékezett azokról a keresztényekről, akik védelmükbe vették az üldözött zsidókat, mint például Márton Árpád püspök vagy Járosi Andor esperes.

A beszédek után a Korunk Zenéje fesztivál keretében Gyöngyösi Levente szerzői estjére került sor. Közreműködött a Nyíregyházi Pro Musica Leánykar Szabó Dénes vezényletével, a Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar Szabó Soma karigazgató vezetésével, valamint az Orfeo Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes (Sivák-Nyakas Orsolya – szoprán, Kálmán László – tenor).

A kolozsvári zsidó kulturális fesztivál október 11-ig, vasárnapig tart. A program elérhető itt.