Vissza a morált a gazdaságba!

Díszdoktorrá avatta a BBTE dr. Kocziszky Györgyöt, egyikét annak a hét embernek, aki eldöntötte, mennyi legyen a magyar alapkamat. És aki vázolta, hogy tanultunk-e a válságból.
Hirdetés

Díszdoktorrá avatta ma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dr. Kocziszky Györgyöt, a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi professzorát. Az 1949-ben Budapesten született közgazdász a regionális gazdaságtan és az európai csatlakozás gazdasági folyamatainak szakértője. 

2011. április 5. és 2015. július 6. között volt a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő testületének, a Monetáris Tanácsnak volt a tagja, jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, 1991 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese volt. 
 
Vagyis nem idegen tőle az akadémiai szféra protokoll oldala sem, ami minden díszdoktori avatás legmókásabb része. Szenátusi ülés keretében zajlik, ahol a szenátus tagjai beöltöznek tekintélynek, és latinul olvassák fel az oklevél szövegét. Aki még nem vett részt ilyenen, feltétlenül próbálja ki, főleg ha a BBTE olyan személyre ölti fel a díszdoktori talárt, aki – vagy akinek a szakterülete – egyébként is érdekli.
 
Kocziszky György széleskörű érdeklődést váltott ki, nemcsak a díszterem földszinti széksorai, hanem a karzat is megtelt.
 
dr. Kocziszky György díszdoktorrá avatása
 
Ezen a képen például néhány erdélyi magyar politikust rejtettünk el.
 
Sok volt persze a protokollszöveg, mindenki köszönt mindenkit, mindenki örül, hogy milyen jó a kapcsolat a kolozsvári és a miskolci egyetem között, és hogy dr. Kocziszky tanított nálunk a magyar és a német oktatási vonalon. De olyan protokollszöveg is elhangzott, amely kiváltotta a hallgatóság tiszteletét: Kocziszky ugyanis románul köszönte meg a doctor honoris causa címet.
 
Utána magyarra váltott, és Válság után, válság előtt (tanultunk-e valamit az elmúlt évek válságaiból?) címmel nem annyira akadémiai jellegű előadást tartott, mint inkább hitvallást tett arról, miért kellene visszahozni a morális megfontolásokat a közgazdaságtanba és magába a gazdaságba is.
 
dr. Kocziszky György díszdoktorrá avatása
 
Dr. Kocziszky György
 
Röpelőadásában azt vizsgálta, különbözött-e a 2008-as pénzügyi válság a korábbi válságoktól, és ha igen, miben, illetve megismétlődhet-e, avagy lehet-e még rosszabb. 
 
Ez volt a harmadik leghosszabb világgazdasági válság azt tekintve, hogy a kitörés után hány hónappal tért vissza a globális gazdasági kibocsátás (GDP) szintje a kitörés előtti szintre: az 1929-31-es válság 37 hónapig, az 1973-1976. közötti 35 hónapig, a 2008-2010. közötti pedig 32 hónapig tartott. A mostani abban is hasonlít a ’29-’31 közöttihez, hogy félidőben úgy tűnt, szinte kilábaltunk belőle, majd egy nagy és több kisebb visszaesés következett. 
 
A professzor szerint közös volt a ’60-as évek nyugati és keleti tömbjének közgazdaságtanában, hogy nem tartotta reális veszélynek a gazdasági válságot. Míg a létező szocializmusban azt állították és oktatták, hogy a szocializmustól ideológiai okok miatt idegen, sőt kizárt a válság, addig a fejlett világ azt vallotta, válság csak extrém körülmények között fordulhat elő, a gazdaság teljesítménye, kibocsátása ciklikusan, szinuszgörbeként változik, de ezt a változást a közgazdászok elviselhető sávban tudják tartani például a monetáris politikával, amely hol pénzbőséget, hol pénzhiányt akart teremteni. Évtizedekig ez uralta a közgazdasági gondolkodást.
 
A 2008-2010. közötti válság abban különbözött a korábbiaktól, hogy megdőlt a láthatatlan kézbe, a racionális gazdálkodásba és az informáltságba vetett vak hit: kiderült, hogy a láthatatlan kéz nemcsak hogy nem látható, de nem is működött. A legfontosabb felismerés a professzor szerint az, hogy ember – vagyis humánum és felelősségvállalás – nélkül nincs közgazdaságtan. Morális szempontok jelentek meg a korábbi haszonelvűség mellett, és Kocziszky professzor azt reméli, lassan a haszonelvűség helyett is.
 
dr. Kocziszky György díszdoktorrá avatása
 
Szerinte az állam és az állampolgárok is olyan kockázatokat vállaltak, amelyek válsághelyzetet eredményeztek. Kiderült, ezeket a kockázatokat nem lehet kordában tartani csak az infláció ellenőrzésével, kamatdöntésekkel, és szerinte 2008 után sem elégséges ez a két eszköz. A rengeteg ok közül, hogy miért nem elég, kettőt emelt ki.
  1. Mérhetetlen és felelőtlen pénzteremtés – ha a világ pénzmennyiségét 100 egységnek tekintjük, akkor csak 5-6 egységnyi pénz mögött áll reális fedezet, vagyis termék és szolgáltatás. A maradék 95 egységnyi pénz „szabad”, mindenáron haszonra törekszik, és bármikor megmozdulhat a globális gazdaságban. Ma már percek alatt lehet nagyobb mennyiségű pénzt utalni bárhova, és ezzel válságot előidézni.
  2. Szakmai felkészületlenség – sokáig hittek a gazdaság racionalitásában, hogy a láthatatlan kéz megoldja a problémákat, de ez pusztán hitnek bizonyult.
 
dr. Kocziszky György díszdoktorrá avatása
 
A nagy kérdést, hogy megismétlődhet-e egy ekkora pénzügyi válság, a közgazdászok igennek szokták megválaszolni, mivel ez is ciklusos, és visszatér: a pénzszűke utáni pénzteremtés újabb buborékot idézhet elő. Ezt Kocziszky szerint csak morális eszközökkel lehetne megakadályozni, vissza kellene állítani a reálgazdaság tisztességét, elhitetni újból, hogy nemcsak pénzzel, hanem munkával is lehet pénzt keresni, és felszámolni azt a hitet, hogy az egyéni hasznok és érdekek eredője egyenlő a közösségi érdekkel. Egy vállalkozó érdeke teljesen ellentétes is lehet a közösségével.
 
A kérdés szerinte az, van-e erő lilliputi módon lekötözni a szabad tőkét, ahogy Gullivert Jonathan Swift könyvében. Azért van még több mint 40 év után is tanári pályán, mondta Kocziszky, mert optimista, és reméli, hogy meg tudjuk akadályozni a válság megismétlődését, mégpedig tanulással: nem lehet a válságot ugyanazokkal a módszerekkel kezelni, amelyekkel előidéztük. 
 
Az pedig minden egyes egyetemi oktató személyes felelőssége, hogy milyen értékeket ad át a következő generációknak. Az egyik legfontosabb szerinte, hogy a hallgatókat gondolkodni kell megtanítani, és morális alapokat kell tudni nyújtani, amit a tanár csak saját moralitásával és annak felvállalásával tud megtenni. A törvényhozás morális felelőssége pedig a feketegazdaság visszaszorítása.
 
dr. Kocziszky György díszdoktorrá avatása
 
A professzor annyira reméli, hogy ezekkel tényleg megakadályozható a válság megismétlődése, hogy a végén mindenkinek azt kívánta, válságról ezután csak idős emberektől halljon díszdoktorrá avatásuk alkalmából.
 
Zárásként az optimista hangulatot a Visszhang kórus fokozta azzal, hogy magyarul, németül, végül románul énekelte el az Örömóda szakaszait.
Hirdetés