// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Kolozsvár

Vissza a morált a gazdaságba!

// HIRDETÉS

Díszdoktorrá avatta a BBTE dr. Kocziszky Györgyöt, egyikét annak a hét embernek, aki eldöntötte, mennyi legyen a magyar alapkamat. És aki vázolta, hogy tanultunk-e a válságból.

Díszdoktorrá avatta ma a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem dr. Kocziszky Györgyöt, a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi professzorát. Az 1949-ben Budapesten született közgazdász a regionális gazdaságtan és az európai csatlakozás gazdasági folyamatainak szakértője. 

2011. április 5. és 2015. július 6. között volt a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő testületének, a Monetáris Tanácsnak volt a tagja, jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, 1991 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese volt. 

 

Vagyis nem idegen tőle az akadémiai szféra protokoll oldala sem, ami minden díszdoktori avatás legmókásabb része. Szenátusi ülés keretében zajlik, ahol a szenátus tagjai beöltöznek tekintélynek, és latinul olvassák fel az oklevél szövegét. Aki még nem vett részt ilyenen, feltétlenül próbálja ki, főleg ha a BBTE olyan személyre ölti fel a díszdoktori talárt, aki – vagy akinek a szakterülete – egyébként is érdekli.

 

Kocziszky György széleskörű érdeklődést váltott ki, nemcsak a díszterem földszinti széksorai, hanem a karzat is megtelt.

 

 

Ezen a képen például néhány erdélyi magyar politikust rejtettünk el.

 

Sok volt persze a protokollszöveg, mindenki köszönt mindenkit, mindenki örül, hogy milyen jó a kapcsolat a kolozsvári és a miskolci egyetem között, és hogy dr. Kocziszky tanított nálunk a magyar és a német oktatási vonalon. De olyan protokollszöveg is elhangzott, amely kiváltotta a hallgatóság tiszteletét: Kocziszky ugyanis románul köszönte meg a doctor honoris causa címet.

 

Utána magyarra váltott, és Válság után, válság előtt (tanultunk-e valamit az elmúlt évek válságaiból?) címmel nem annyira akadémiai jellegű előadást tartott, mint inkább hitvallást tett arról, miért kellene visszahozni a morális megfontolásokat a közgazdaságtanba és magába a gazdaságba is.

 

 

Dr. Kocziszky György

 

Röpelőadásában azt vizsgálta, különbözött-e a 2008-as pénzügyi válság a korábbi válságoktól, és ha igen, miben, illetve megismétlődhet-e, avagy lehet-e még rosszabb. 

 

Ez volt a harmadik leghosszabb világgazdasági válság azt tekintve, hogy a kitörés után hány hónappal tért vissza a globális gazdasági kibocsátás (GDP) szintje a kitörés előtti szintre: az 1929-31-es válság 37 hónapig, az 1973-1976. közötti 35 hónapig, a 2008-2010. közötti pedig 32 hónapig tartott. A mostani abban is hasonlít a '29-'31 közöttihez, hogy félidőben úgy tűnt, szinte kilábaltunk belőle, majd egy nagy és több kisebb visszaesés következett. 

 

A professzor szerint közös volt a '60-as évek nyugati és keleti tömbjének közgazdaságtanában, hogy nem tartotta reális veszélynek a gazdasági válságot. Míg a létező szocializmusban azt állították és oktatták, hogy a szocializmustól ideológiai okok miatt idegen, sőt kizárt a válság, addig a fejlett világ azt vallotta, válság csak extrém körülmények között fordulhat elő, a gazdaság teljesítménye, kibocsátása ciklikusan, szinuszgörbeként változik, de ezt a változást a közgazdászok elviselhető sávban tudják tartani például a monetáris politikával, amely hol pénzbőséget, hol pénzhiányt akart teremteni. Évtizedekig ez uralta a közgazdasági gondolkodást.

 

A 2008-2010. közötti válság abban különbözött a korábbiaktól, hogy megdőlt a láthatatlan kézbe, a racionális gazdálkodásba és az informáltságba vetett vak hit: kiderült, hogy a láthatatlan kéz nemcsak hogy nem látható, de nem is működött. A legfontosabb felismerés a professzor szerint az, hogy ember – vagyis humánum és felelősségvállalás – nélkül nincs közgazdaságtan. Morális szempontok jelentek meg a korábbi haszonelvűség mellett, és Kocziszky professzor azt reméli, lassan a haszonelvűség helyett is.

 

 

Szerinte az állam és az állampolgárok is olyan kockázatokat vállaltak, amelyek válsághelyzetet eredményeztek. Kiderült, ezeket a kockázatokat nem lehet kordában tartani csak az infláció ellenőrzésével, kamatdöntésekkel, és szerinte 2008 után sem elégséges ez a két eszköz. A rengeteg ok közül, hogy miért nem elég, kettőt emelt ki.

  1. Mérhetetlen és felelőtlen pénzteremtés – ha a világ pénzmennyiségét 100 egységnek tekintjük, akkor csak 5-6 egységnyi pénz mögött áll reális fedezet, vagyis termék és szolgáltatás. A maradék 95 egységnyi pénz „szabad”, mindenáron haszonra törekszik, és bármikor megmozdulhat a globális gazdaságban. Ma már percek alatt lehet nagyobb mennyiségű pénzt utalni bárhova, és ezzel válságot előidézni.
  2. Szakmai felkészületlenség – sokáig hittek a gazdaság racionalitásában, hogy a láthatatlan kéz megoldja a problémákat, de ez pusztán hitnek bizonyult.

 

 

A nagy kérdést, hogy megismétlődhet-e egy ekkora pénzügyi válság, a közgazdászok igennek szokták megválaszolni, mivel ez is ciklusos, és visszatér: a pénzszűke utáni pénzteremtés újabb buborékot idézhet elő. Ezt Kocziszky szerint csak morális eszközökkel lehetne megakadályozni, vissza kellene állítani a reálgazdaság tisztességét, elhitetni újból, hogy nemcsak pénzzel, hanem munkával is lehet pénzt keresni, és felszámolni azt a hitet, hogy az egyéni hasznok és érdekek eredője egyenlő a közösségi érdekkel. Egy vállalkozó érdeke teljesen ellentétes is lehet a közösségével.

 

A kérdés szerinte az, van-e erő lilliputi módon lekötözni a szabad tőkét, ahogy Gullivert Jonathan Swift könyvében. Azért van még több mint 40 év után is tanári pályán, mondta Kocziszky, mert optimista, és reméli, hogy meg tudjuk akadályozni a válság megismétlődését, mégpedig tanulással: nem lehet a válságot ugyanazokkal a módszerekkel kezelni, amelyekkel előidéztük. 

 

Az pedig minden egyes egyetemi oktató személyes felelőssége, hogy milyen értékeket ad át a következő generációknak. Az egyik legfontosabb szerinte, hogy a hallgatókat gondolkodni kell megtanítani, és morális alapokat kell tudni nyújtani, amit a tanár csak saját moralitásával és annak felvállalásával tud megtenni. A törvényhozás morális felelőssége pedig a feketegazdaság visszaszorítása.

 

 

A professzor annyira reméli, hogy ezekkel tényleg megakadályozható a válság megismétlődése, hogy a végén mindenkinek azt kívánta, válságról ezután csak idős emberektől halljon díszdoktorrá avatásuk alkalmából.

 

Zárásként az optimista hangulatot a Visszhang kórus fokozta azzal, hogy magyarul, németül, végül románul énekelte el az Örömóda szakaszait.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS