// 2026. november 12., csütörtök // Jónás, Renátó

A fekete szabadkőművesek már a magyar irodalomban vannak

// HIRDETÉS

Péterfy Gergely borúlátó regényt írt a felvilágosodásról. De kicsoda az az Angelo Soliman?

Kezdjük a legelején. Ön mit tenne, ha a nagyapja – akit történetesen Jékely Zoltánnak hívnak – patinás könyvgyűjteményében találomra fellapozza Kazinczy Ferenc sok kötetes levelezésének egyik, szintén találomra kiválasztott kötetét, és rábukkan egy olyan történetre, amelyről úgy érzi, nincs még egy ilyen a világon? És mindehhez írói tálentum is társul, mert nem hiába Áprily-Jékely-utód az illető. Valószínűleg nehezen tudna ellenállni a kísértésnek, hogy papírra vesse.

Péterfy Gergely – akit sejthetően többen azonosítanak az énekes-színésznő Péterfy Bori testvéreként, mint az említett erdélyi íródinasztia leszármazottjaként – pontosan ezt tette. Sőt, nem is egyszer, hiszen mielőtt regényt alkotott volna belőle, doktori disszertációt is írt a témából. És valóban, a Kitömött barbár sztorija nem mindennapi – erről beszélgetett a szerzővel László Noémi az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű rendezvénysorozatának újabb állomásán a kolozsvári Bulgakovban.

Kevesen tudják, hogy Kazinczy Ferencnek, a magyar nyelvújítás atyjának volt egy titokzatos barátja: Angelo Solimannak hívták, nagy tudású szabadkőműves volt (akárcsak Kazinczy) – és fekete, aki rabszolga-kereskedők révén került az öreg kontinensre, állítólagos királyi sarjként. Nem meglepő, hogy egy ilyen figura még a felvilágosodás Európájában is kirívó és egzotikus jelenségnek számított, olyannyira, hogy halála után a testét kipreparálták és kiállították a bécsi Természettudományi Múzeumban, hadd lássa mindenki, milyen egy illuminátus „európai néger”.

 

 

Johann Nepomuk Steiner: Angelo Soliman portréja (részlet)

 

Péterfy a Kitömött barbárban többszörös elbeszélői áttétellel dolgozott: nagyjából arról van szó, hogy Török Sophie (Kazinczy özvegye) meséli, hogy a férje meséli, mit mesélt neki Angelo Soliman. Péterfy tíz – de inkább húsz – évig írta a regényt, abban az értelemben, hogy a kilencvenes évektől foglalkoztatja a történet – maga a konkrét írásfolyamat persze jóval kevesebbet, két-három évet vett igénybe.

 

És ha már egy Európába (igaz, akaratán kívül) „bevándorolt” feketéről, illetve a jelenléte által kiváltott civilizációs „sokkról” van szó, nem lehet megkerülni azt az idegenségtapasztalatot, amellyel a nyugati világ éppen mostanság szembesül. Vannak politikusok, akik azt állítják, hogy egy éve előre látták a migránsválságot, ő viszont már húsz éve látja – élcelődik Péterfy, aki műveiben korántsem derűlátó. Értelmezésében a Kitömött barbár a felvilágosodás projektjének „vesszőfutásáról”, az aufklérista eszme tragikomikus önellentmondásairól is szól. Megjegyzi, volt olyan olvasója, aki arra biztatta a Facebookon, hogy írjon végre-valahára optimista műveket is, hátha akkor jóra fordulnak a dolgok.

 

Élet és irodalom összefonódása kapcsán elmeséli egyik meghatározó élményét: egyszer épp egy elbeszélést írt arról, hogy egy férfi légpuskával vadászik egy macskára, amikor bekopogtak hozzá –  az ajtóban pedig egy férfi állt, légpuskával a vállán, és egy macska után érdeklődött, ami beszaladt a kertjébe.

 

 

László Noémi és Péterfy Gergely a Bulgakovban

 

Az élet persze kritika formájában is „bekopog”: Péterfy tisztában volt azzal, hogy ha rendhagyó módon, fikciós elemeket is beépítve nyúl egy olyan „szent tehénhez”, mint Kazinczy Ferenc, akkor nemcsak politikailag motivált támadásoknak teszi ki magát, hanem a szakma egy része is megorrol rá. A szabadkőműves vonalat nem is forszírozta túlságosan, egyrészt mert a tömegkultúra – a Dan Brown-szerű lektűrök által – elsekélyesítette a témát, másrészt mert ideológiailag terheltté vált. De ha már tömegkultúra: a Kitömött barbár szerinte olyan krimihez hasonlít, amelyben tudjuk, hogy ki a gyilkos, de azt nem tudjuk, hogyan követte el a gyilkosságot.

 

Már csak ezért is érdemes elolvasni. 

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde)

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt
Krónika

Erdélyi magyar önállóság a bukaresti radírgumi alatt

Sok erdélyi magyar község elveszítheti önállóságát a kormány drasztikus közigazgatási reformterve miatt. Tételesen megvizsgáltuk, milyen RMDSZ-es irányítású községek érintettek az átszervezési lázban.

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában
Székelyhon

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Méretes patkány támadt egy csíkszeredai nőre fényes nappal Csíkszereda központjában, a piac közelében. Az áldozat a sokkoló esetet jelezte a városvezetésnek is. Az önkormányzat szerint a rágcsálók irtása folyamatos, a napokban is lesz a köztereken.

Román politológus: Magyar Péter átrajzolhatja az RMDSZ jövőjét
Krónika

Román politológus: Magyar Péter átrajzolhatja az RMDSZ jövőjét

Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.

Elgázolt egy gyalogost, majd elhajtott a helyszínről a tettes Gyergyószentmiklóson
Székelyhon

Elgázolt egy gyalogost, majd elhajtott a helyszínről a tettes Gyergyószentmiklóson

Gyalogátkelőhelyen ütött el egy 40 éves nőt egy autós Gyergyószentmiklóson, majd megállás nélkül továbbhajtott. A rendőrök még aznap azonosították a sofőrt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS