Konkrétan. És úgy tűnik, be is fogja.
Egy ideje csendben figyelem a legújabb román-magyar bajnoki mérkőzést. A két ország válogatottja válogatott szidalmakat zúdít egymás fejére, menekültügyben. Klasszikus szókarate-mérkőzés ez, hozzászokhattunk az idők folyamán. A román miniszterelnök, külügyminiszter, ex-külügyminiszter, különböző megmondóemberek a mioritikus nemzeti válogatott tagjai. A magyar külügyminiszter szinte egyedül állja a sarat a másik oldalon.
A virtuóz becsmérlés szintjén döntetlen a mérkőzéssor eredménye. Hiszen amikor Szíjjártó csúcsminiszter úr az ezeréves történelemre hivatkozik, ez pont olyan hülyén hangzik, mint amikor a megboldogult Corneliu Vadim Tudor pojáca úr a százezer éves dák múltat emlegette. Szóval, minőségben nincs alja a csodálatos fordulatoknak.
Hozzászokhattunk ehhez, írtam az imént. Van azonban egy lényeges különbség a korábbi rangadók és a jelenlegi helyzet között. Nevezetesen az, hogy miközben Magyarország kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy (jól-rosszul) megvédje saját (és implicite mások) határait a migránsok egyre hömpölygő tömegeivel szemben, Románia felhúz két menekülttábort a Bánságban, aztán lazán hátradől, szotyizik, és szarik az amúgy is nyakig trutymóban ülő szomszédos, testvéri, közös-európai országra.
Jellemzően opportunista viselkedés ez. És jellemzően balkáni. Mert Románia nem akkor kezdte el Magyarország szarral dobálását, amikor az éppen európai divat volt. Hanem akkor, amikor már egyre több európai hivatalosság elismerte: ha jól, ha kevésbé jól, az Orbán-kormány legalább tesz valamit, miközben a nagy európai tesók gatyába rottyantva lapulnak a kontinens közepén. (Amúgy, ha visszaemlékszünk, elég sokszor kerültek hasonló helyzetbe a magyar vitézek, az végeken. Persze, ezt a román testvérek is elmondhatják – el is mondják – magukról.) Akkor, amikor lassan egyetlen nyugati médiatermék sem meri megszavaztatni olvasóközönségét arról, hogy egyetért-e Magyarország határmenti lépéseivel, vagy sem.
Szóval, Románia masszív késésben van az európai szidalomtrendekhez képest. Más kérdés, hogy ennek partikuláris okai vannak. Nem európaiak. A politikai presztízs szintjén gyakorlatilag önmagát kibelező, -herélő, megnyúzó és feldaraboló Victor Ponta ezzel a gájner húzással próbálta, próbálja menteni, ami nem menthető. Így igyekszik európai arcnak tűnni. (Miközben Románia, ugye, egyike a menekültkvóták ellen szavazó négy kisországnak.) Nem megy.
Ilyen esetben egy európai arc két dolgot tehet. Vagy segítő kezet nyújt az éppen küszködő európai arcnak, vagy kussol. Nos, Victor Pontáék országvezető csapata a harmadik változat mellett döntött. Mint a Történelem során jó párszor. Nos, ezek alapján csak ezt kívánom ennek az országvezető csapatnak: mélyen kapja be a Történelem hatalmas husángját.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.