Mit ír a külföldi sajtó a magyarokról a menekültválság kapcsán?

Romániai, amerikai, brit, olasz és német sajtókommentárok is foglalkoztak Magyarországgal pénteken a nemzetközi menekültválság miatt.

Az Adevărul című román liberális lap blogrovatában Eva Galambos Magyarország: a törvény betűje és szelleme című írásában azt fejtegeti, hogy a magyar hatóságok jogszerűen jártak el, hiszen a schengeni határt védve betartották a törvény betűjét, csak éppen azok szellemét sértették meg. Kifejtette: Európa szelleme nem jelentheti a középkori várfalakkal körülvett városállamokhoz való visszatérést. Miközben Magyarország minden lépése törvényes volt, Orbán Viktor miniszterelnök és pártja is visszanyerte népszerűségét,

Budapest és vele együtt az egész EU megbukott emberségből – véli a szerző.

Ugyncsak az Adevărulban Sebastian Zachmann arról írt elemzést, hogy miként ébresztette fel Victor Ponta nacionalizmusát a korrupcióellenes ügyészség. A cikkíró szerint a kormányfő már a közös határra építendő kerítés ügye előtt is megragadta a kínálkozó alkalmakat arra, hogy magyarellenes indulatokat szítson. Zachmann szerint a magyarellenes vagdalkozás azóta figyelhető meg a román kormányfőnél, amióta – korrupciós botránya miatt – „nemkívánatos” szereplő lett Európában. A szerző megjegyzi: Romániában az államfő és a nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettes illetékességébe tartozik a migránskérdés, Ponta mégis „teljesen feleslegesen” beavatkozott a kerítésvitába, és

„újabb falat emelt a magyar-román kapcsolatban”, csak hogy megpróbálja népszerűségét növelni.

Az Il Foglio olasz jobbközép napilap Orbán álláspontja című cikkében azt írta, hogy „vitatható az európai szabályoknak Orbán Viktor által követelt tiszteletben tartása”. A lap szerint „Schengen azt írja elő a tagállamoknak, hogy akadályozzák meg a migránsok illegális belépését, ugyanakkor a nemzetközi jog előírja a menekültjogot kérelmezők befogadásának kötelezettségét”. Orbán Viktor nincsen egyedül, a visegrádi négyek nem hajlandóak elfogadni a „kötelező szolidaritást”. Az Il Foglio úgy fogalmazott, hogy az Orbán által emelt „kereszténység fala” a bevándorlóknak a Merkel által szorgalmazott gazdasági integrációval ütközik.

A Financial Times című brit napilap európai kiadása pénteki szerkesztőségi cikkében nehezen érthetőnek nevezi Magyarország álláspontját a menekültkvótákkal kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság javaslata Magyarországról is máshová telepítene át 54 ezer menekültet. A cikk szerint az Orbán-kormány „hadviselő” hozzáállása, beleértve azt a „brutális módot”,

ahogyan a szerb határnál könnygázt vetettek be a menekültek ellen, „elítélendő”, és többnyire a hazai közvélemény kielégítésének célját szolgálja.

A migrációs válság azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Európa keleti és nyugati fele szétszakad – írta a lap. A migrációs válság miatt olyan aggodalmak is megfogalmazódtak, hogy egyes keleti tagállamok, „különösen Szlovákia és Magyarország” idegengyűlölőbbek és kevésbé tolreánsak, mint a régi tagországok.

A The Washington Post című amerikai napilap A '30-as évek Európájának visszhangjai, az EU vezetőinek ellenezniük kell Magyarország intolerancia-politikáját címmel jelentetett meg szerkesztőségi állásfoglalást helyi idő szerint még csütörtökön. A lap szerint az EU nem érvényesíti alapértékeit és az emberi jogok iránti elkötelezettségét a Szíriából és máshonnan érkező menekülthullámra adott válaszában. „Ehelyett hagyja, hogy politikáját eltérítse az egyik legkisebb tagja, Magyarország”, amelynek miniszterelnöke „egy gyűlöletteljes ideológia alapján” lép fel,

amely inkább az 1930-as évek Európájával van összhangban, mint a 21. századéval.

A szerzők szerint mivel Magyarország a menekültek által követett útvonalon fekszik, „Orbán doktrínája gyorsan Európa de facto politikájává” válik, amit nem szabad megengedni. Németország szerintük a jövő heti EU-csúcson igyekszik majd „legázolni” Magyarország, Csehország és a migránsok újratelepítése más ellenzőinek ellenállását. „Mindamellett keményebb lépésekre lehet szükség annak megakadályozására, hogy Orbán másokra erőltesse intolerancia-programját. Osztrák és német hivatalos személyek azt javasolták, hogy vizsgálják felül a Magyarországnak adott EU-támogatásokat; az uniónak ugyancsak lehetősége van Budapest szavazati jogának felfüggesztésére. Így vagy másképp,

az Európai Uniónak nyilvánvalóvá kell tennie, hogy elutasítja Orbán visszataszító politikáját” – írta az amerikai lap.

Németországban az ARD német közszolgálati televízió Magyarország bánásmódja a menekültekkel – Európa utálatos arca címmel közölt kommentárt tagesschau.de című portálján. Eberhard Nembach írásában kiemelte, hogy Magyarország a „takarodj innét!” és az „egymás között akarunk maradni” kultúrája mellett döntött. Szerbiában és Horvátországban viszont emberségesen bánnak a menekültekkel a helyiek, akik gyakran maguk is szegények – írta az ARD kommentátora a csütörtök este közzétett írásban, hozzátéve, hogy Szerbia és Horvátország Németország felé orientálódik, és részt akar venni a befogadás, üdvözlés németes kultúrájában. Ugyanakkor Magyarországon is vannak emberek, akik „meghatóan gondoskodnak a menekültekről”, de olyanok is vannak, akik „jónak találják Orbán Viktor magyaros »takarodj innét!« kultúráját.