// 2026. október 22., csütörtök // Elod
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A történelem újra elkezdődött

// HIRDETÉS

Jegyezzük meg jól a mai napot és az elmúlt hetek történéseit: olyasminek vagyunk szemtanúi, aminek negyedszázada nem voltunk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2015. szeptember 05., 17:22

Nincs okunk megkönnyebbülésre. A Keleti pályaudvar vándorbotot ragadó menekültjeinek elszállításával és – feltételezhető – áteresztésével még nem oldódott meg semmi, borítékolható, hogy néhány napon belül újra előáll a szükségállapot, és az úgynevezett Európai Unió nem játszhatja el a végtelenségig ezt a játékot, a „rendkívüli helyzetre való tekintettel”.

A „rendkívüli helyzet” ugyanis állandósulni látszik. A mindennapok váltak rendkívülivé. És a java csak most jön.

Az eseményeket gyakorlatilag lehetetlen követni, percről percre változik a dolgok állása, és lehet, hogy mire befejezem ezt a jegyzetet, egészen más helyzettel nézünk szembe, mint amikor elkezdtem. (Újságírók számára ideális állapot, jegyzem meg némi keserű elégtétellel.)

 

Amit látunk, maga a történelem, működés közben. Elszoktunk ettől az élménytől, mert túlságosan könnyen elhittük a Fukuyama-i paradigmát: a történelemnek vége van, igazán nagy dolgok már nem történhetnek a nyugati világban, béke van, prosperitás, bizalom és nyugalom. Az élet abból áll, hogy viaskodunk a napi problémáinkkal, a politikára meg úgy tekintünk, mint afféle úri huncutságra, korrupt ügyeskedők ideológiai mázba burkolt marakodására a koncért. A „nagy dolgok”, a tragédiák és katasztrófák messze, nagyon messze történnek, a tévében nézzük elborzadva, és megnyugtatjuk magunkat, hogy nálunk ilyesmi többé nem történhet.

 

Hát lószart, mama.

 

A Történelem most berúgta az ajtót, és jelezte, hogy esze ágában sincs véget érni. Hogy nem volt, hanem lesz, és legfőképp van – tessék, itt zajlik a szemünk előtt.

 

Legutóbb huszonöt éve volt ehhez hasonló kollektív élményünk, a '89-'90-es fordulat, majd az illúziók a közös Európa-házról, amelyben mindenki boldog, mint egy jóllakott óvodás. Azóta ez a ház recseg-ropog, a lakói nemcsak a kívülállóktól, de saját maguktól sem tudják megóvni, az utópiák pedig belefulladtak a Földközi-tengerbe vagy túlzsúfolt pályaudvarok szemeteskukáiban végezték.

 

Huszonöt év, ennyi volt a „történelem nélküli” állapot Európában. Később talán „boldog békeidők”-nek hívják ezt az időszakot (is), de ennek már nincs különösebb jelentősége. Nem ítélkezni kell, csak megérteni.

 

Ideje feltápászkodni a tévé elől, a meccset élesben játsszák, az ablakunk alatt.

 

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS