A Kolozsvár belvárosától 14 kilométerre található Moara de Vânt (vagyis Szélmalom) valóban inkább állatsimogató, mint állatkert, hiszen nem csak messziről, szigorúan elkülönítve nézhetjük az állatokat – vagy egy üvegfalon keresztül –, hanem például szarvast is etethetünk puszta kézből.

Nyuszit simogattunk, papagájt tanítottunk beszélni, őzikéket etettünk. Ettől igazi élmény kicsiknek és nagyoknak, családosoknak és egyedülállóknak az állatpark. Az oda vezető utat feljavították, így már nem csak terepjáróval lehet megközelíteni a helyet. A belépőjegyek ára szimbolikusnak mondható (hat, azaz 6 lej), és zoo-csemegét is ajánlanak megvásárlásra.

Befigyel a bari, szemeztünk kicsit.

Ha nem rohangászott volna körbe-körbe, akkor modellfotó is készülhetett volna a lámáról.

 A ló minél nagyobb, annál barátságosabb, megbökdös, ha éhes.

A malacok láthatóan jól érzik magukat, de kerüljük a malac vicceket.

Ha egy mosómedve napi 24 órát alszik, akkor mikor mos? (A poénnak tessék utánanézni a Gugliban.)

A róka találkozik a nyuszikával az erdőben. – Hová mész, nyuszika? – A mezőre. – Mindig a fű, mindig a fű…

Mivel az ormányos medve gyakran jár az emberlakta területekre kukázni, hivatalosan is kineveztük hulladékmenedzselési szakreferensnek.

Szép táj, kíváncsi állatok, napsütés, állatsimogató.

Hogy gondoltad, hogy bejössz ide fényképezni, anélkül, hogy nekünk is hozz valamit?

Kicsi vagyok, édes, mégsem mérges – mondja a póni.

Halló! Ha nincs ló, a szamár is ló.

„Ő lépked, ringatja magát,/agancsa égő, ékes ág.”

A hörcsög olyan, mint a cigi. Teljesen ártalmatlan, amíg nem veszed a szádba és gyújtod meg. A tengerimalac nagyon jól álcázza hörcsög mivoltát.

A zebuk sorban álltak, mivel az ételt ingyen osztották, de pózolni nem akartak.