„Ön hisz a multikulturalizmusban?
Ez politikailag nagyon terhelt fogalommá vált, és a tudományos szférában is sokféleképp értelmezik. Európában alig van olyan állam, amelyben ne lennének kisebbségek. Belgium például egy intézményesített többnemzetiségű állammá vált. Románia és Szlovákia is multikulturális állam az etnikai megoszlás alapján, de intézményesült multikulturalizmus szempontjából már fenntartásaim vannak. Ennek oka, hogy a kisebbségek számára nincs meg az intézményes keret a fennmaradáshoz, míg a többségi nemzet esetében ez megvan. A kisebbségi küzdelem ennek ellensúlyozásáról szól.
Az autonómiatörekvések támogatása nem rombolja tovább a szomszédokkal való nem túl jó viszonyt?
Az 1990-es évek elején mindenhol megfogalmazták a magyarok az autonómiaigényüket. Ez különböző intenzitással, de folyamatosan napirenden van, leginkább Romániában. Az utóbbi államban egyébként nem látok olyan szándékot, hogy az autonómiát biztosítani szeretnék. Ez egy teljesen normális küzdelem a kisebbség részéről, ez még hosszú ideig így lesz.
Mire kellhet egyáltalán az autonómia?
Elsősorban a döntéshozatalra, mivel az adott területen a kisebbségnek lehetősége lenne arra, hogy megválassza a vezetőit. Így ők dönthetnének a prioritásokról, mivel a többségi nemzettel szemben lehetnek olyan partikuláris érdekek, amik csak helyben értelmezhetőek. Demokratikus viták után dönthetne az adott közösség a legfontosabb kérdésekről, ami az ő fejlődésüket is segítené.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet célja a határrevízió?
Erről szó nincs. Az intézet 2011-ben jött létre, hogy tudományos megalapozása legyen a nemzetpolitikának. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működünk, szakmai felügyeletünket a nemzetpolitikai államtitkárság látja el. A fő cél a külhoni magyar társadalmak megerősítése, a helyben maradás elősegítése. Az összes a nemzetpolitikai államtitkárság számára megfogalmazott javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak.”