// 2026. március 27., péntek // Hajnalka

A Laibach még maradt volna Észak-Koreában

// HIRDETÉS

A szlovén kultzenekar tagjai elképesztő dolgokat meséltek a világ legelzártabb diktatúrájáról, miután sikeresen hazatértek. Phenjanban ingyen sört csapolnak az utcán és legális a fű?

Élénken él még emlékezetünkben az a fergeteges koncert, amelyet a Laibach nyomott a kolozsvári New York szálló romos nagytermében, egy néhány évvel ezelőtti TIFF-en. Eszünkbe nem jutott volna, hogy az indusztriális avantgárd rockzenét – vagy minek lehet nevezni ezt – játszó szlovén kultzenekar lesz az első nyugati együttes, amelynek megadatik a lehetőség, hogy – 2015 augusztusában – fellépjen a dinasztikus sztálinizmus utolsó fellegvárában, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Nehezen tudjuk elképzelni, hogyan érték ezt el, bár a különböző totalitárius rendszerekre – különösen a Harmadik Birodalomra – hajazó egyenruhákban pózoló szlovének provokatív attitűdjébe és pályájába nagyon is illeszkedik.

A provokatív hozzáállás megmaradt az Észak-Koreából való visszatérés után is: mással ugyanis nehezen tudjuk magyarázni mindazt, amit a Laibach egyik tagja, Ivo Saliger az ázsiai országban szerzett tapasztalataikról mesélt a The Rolling Stone magazinnak.

A hanyatló Nyugat már Észak-Koreába is betette a lábát (fotó forrása: a Laibach Facebook-oldala)

 

Az teljesen hihető, hogy a zenekar műsorát cenzúrázták, senki sem gondolhatta komolyan, hogy a Sympathy for the Devil-feldolgozást, a Geburt einer Nation vagy a God is God című nótákat adják elő a phenjani publikumnak. Amely publikum – a felvételek tanúsága szerint – igencsak jólfésült volt, és végig ülve hallgatta meg az európai művészeket, majd felállva tapsolt. A Laibach egy kilenc dalból álló műsort produkált, nagyrészt A muzsika hangja (The Sound of Music) betétdalait, mivel ez a film azon kevés nyugati alkotás közé tartozik, amely Kim Dzsong Un országában nincs tiltólistán; de volt egy kisebb válogatás a Laibach-klasszikusokból is. Az ottaniak életükben nem hallottak ilyen zenét, némelyek ezt a koncert után el is mondták nekik.

 

Saliger azt mondja, hogy csupa szerénységgel, tisztelettel találkoztak ott-tartózkodásuk során, és nyomát sem találták iróniának, cinizmusnak, szarkazmusnak, közönségességnek vagy a hanyatló Nyugat más efféle jellemzőjének – az ottani emberek „mosolyognak, nevetnek, viccelődnek, ízlésesen öltözködnek”. Vélhetőleg azért korlátozták a mozgásukat az országban (állandó felügyelet alatt álltak, öt koreai kísérte őket mindenhová), hogy ne is hinthessenek el ilyesmit, ha épp eszükbe jutna. Ez nem tetszett ugyan nekik, de Saliger szerint érthető egy elzárt országban, ahol a külföldiek „ideológiai betegségeket terjeszthetnek” (sic!) ebben a kommunista Utópiában, ebben a „kollektív Truman Show-ban”. Phenjan, az ország többi részével együtt, valószínűleg a világ legbiztonságosabb helye – már ha engedik, hogy mozogj benne, jegyzi meg a romlott Nyugat iróniájával Saliger.

 

 

A Laibach jólnevelt közönsége Phenjanban (fotó: MTI/AP/Dita Alangkara)

 

Állítólag tévhit az is, hogy az észak-koreaiak utálnák az amerikaiat, sőt – fogózkodjanak meg – konkrétan az Észak-Koreába való bejutás könnyebb, mint az Egyesült Államokba. Lassan, de biztosan nyitni szeretnének a világ felé, bár máshogy, mint a kínaiak.

 

A legizgalmasabb azonban az, amikor Saliger arról beszél, hogy milyen pompás sörkultúrája van az országnak: kiváló sört készítenek, népszerűek a kis sörfőzdék, sőt még a nyílt utcán is lehet ingyen sört inni egy hordóból. Amikor pedig azt gondolnánk, hogy már nem lehet fokozni, kijelenti, hogy aki marihuánát szeretne fogyasztani, annak sincs nehéz dolga, mert „Észak-Korea a legliberálisabb ország ebben a kérdésben, hiszen itt a birtoklás is alapvetően legális”. 

 

 

Így már érthető, miért maradtak volna még szívesen. Észak-Korea – ahogy fogalmaz a Laibach muzsikusa – ugyan szegény és elszigetelt ország, egy kemény elnyomó rendszerrel, de birtokában vannak egy olyan életbölcsességnek, amellyel mi már nem rendelkezünk.

 

Azért megnyugtató, hogy mégis visszatértek.

 

(pazs)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Főtér

Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy

Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Krónika

Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz

Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő
Krónika

Bocsánatkérésre szólítja Zelenszkijt a székelyföldi parlamenti képviselő

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.

Történelmi nap a benzinkutaknál
Székelyhon

Történelmi nap a benzinkutaknál

Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS