// 2026. október 30., péntek // Alfonz

A Laibach még maradt volna Észak-Koreában

// HIRDETÉS

A szlovén kultzenekar tagjai elképesztő dolgokat meséltek a világ legelzártabb diktatúrájáról, miután sikeresen hazatértek. Phenjanban ingyen sört csapolnak az utcán és legális a fű?

Élénken él még emlékezetünkben az a fergeteges koncert, amelyet a Laibach nyomott a kolozsvári New York szálló romos nagytermében, egy néhány évvel ezelőtti TIFF-en. Eszünkbe nem jutott volna, hogy az indusztriális avantgárd rockzenét – vagy minek lehet nevezni ezt – játszó szlovén kultzenekar lesz az első nyugati együttes, amelynek megadatik a lehetőség, hogy – 2015 augusztusában – fellépjen a dinasztikus sztálinizmus utolsó fellegvárában, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Nehezen tudjuk elképzelni, hogyan érték ezt el, bár a különböző totalitárius rendszerekre – különösen a Harmadik Birodalomra – hajazó egyenruhákban pózoló szlovének provokatív attitűdjébe és pályájába nagyon is illeszkedik.

A provokatív hozzáállás megmaradt az Észak-Koreából való visszatérés után is: mással ugyanis nehezen tudjuk magyarázni mindazt, amit a Laibach egyik tagja, Ivo Saliger az ázsiai országban szerzett tapasztalataikról mesélt a The Rolling Stone magazinnak.

A hanyatló Nyugat már Észak-Koreába is betette a lábát (fotó forrása: a Laibach Facebook-oldala)

 

Az teljesen hihető, hogy a zenekar műsorát cenzúrázták, senki sem gondolhatta komolyan, hogy a Sympathy for the Devil-feldolgozást, a Geburt einer Nation vagy a God is God című nótákat adják elő a phenjani publikumnak. Amely publikum – a felvételek tanúsága szerint – igencsak jólfésült volt, és végig ülve hallgatta meg az európai művészeket, majd felállva tapsolt. A Laibach egy kilenc dalból álló műsort produkált, nagyrészt A muzsika hangja (The Sound of Music) betétdalait, mivel ez a film azon kevés nyugati alkotás közé tartozik, amely Kim Dzsong Un országában nincs tiltólistán; de volt egy kisebb válogatás a Laibach-klasszikusokból is. Az ottaniak életükben nem hallottak ilyen zenét, némelyek ezt a koncert után el is mondták nekik.

 

Saliger azt mondja, hogy csupa szerénységgel, tisztelettel találkoztak ott-tartózkodásuk során, és nyomát sem találták iróniának, cinizmusnak, szarkazmusnak, közönségességnek vagy a hanyatló Nyugat más efféle jellemzőjének – az ottani emberek „mosolyognak, nevetnek, viccelődnek, ízlésesen öltözködnek”. Vélhetőleg azért korlátozták a mozgásukat az országban (állandó felügyelet alatt álltak, öt koreai kísérte őket mindenhová), hogy ne is hinthessenek el ilyesmit, ha épp eszükbe jutna. Ez nem tetszett ugyan nekik, de Saliger szerint érthető egy elzárt országban, ahol a külföldiek „ideológiai betegségeket terjeszthetnek” (sic!) ebben a kommunista Utópiában, ebben a „kollektív Truman Show-ban”. Phenjan, az ország többi részével együtt, valószínűleg a világ legbiztonságosabb helye – már ha engedik, hogy mozogj benne, jegyzi meg a romlott Nyugat iróniájával Saliger.

 

 

A Laibach jólnevelt közönsége Phenjanban (fotó: MTI/AP/Dita Alangkara)

 

Állítólag tévhit az is, hogy az észak-koreaiak utálnák az amerikaiat, sőt – fogózkodjanak meg – konkrétan az Észak-Koreába való bejutás könnyebb, mint az Egyesült Államokba. Lassan, de biztosan nyitni szeretnének a világ felé, bár máshogy, mint a kínaiak.

 

A legizgalmasabb azonban az, amikor Saliger arról beszél, hogy milyen pompás sörkultúrája van az országnak: kiváló sört készítenek, népszerűek a kis sörfőzdék, sőt még a nyílt utcán is lehet ingyen sört inni egy hordóból. Amikor pedig azt gondolnánk, hogy már nem lehet fokozni, kijelenti, hogy aki marihuánát szeretne fogyasztani, annak sincs nehéz dolga, mert „Észak-Korea a legliberálisabb ország ebben a kérdésben, hiszen itt a birtoklás is alapvetően legális”. 

 

 

Így már érthető, miért maradtak volna még szívesen. Észak-Korea – ahogy fogalmaz a Laibach muzsikusa – ugyan szegény és elszigetelt ország, egy kemény elnyomó rendszerrel, de birtokában vannak egy olyan életbölcsességnek, amellyel mi már nem rendelkezünk.

 

Azért megnyugtató, hogy mégis visszatértek.

 

(pazs)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS