// 2026. január 10., szombat // Melánia

A cigánygyűlölet a közös elem románok és magyarok között

// HIRDETÉS

Kié Erdély? Kié Kolozsvár? Van-e közös román–magyar világ? Mi a helyzet a regionális pártokkal?

Két szociológus és egy ügyvéd. Ez a felállás jobban talál ahhoz az előadáshoz, amely a Kolozsvári Magyar Napok keretében szombaton zajlott „Enyém, tiéd, övé, miénk. Az előítéletek eloszlatását célzó baráti, interkulturális beszélgetés” felvezetővel.

Vagy: két volt miniszter és egy szociológus. Talán ez jobb, mivel Eckstein Kovács Péter, Vasile Dâncu és Horváth István beszélgetésének témáját rögtön az elején kicsit módosították az résztvevők: bizony aktuálpolitikáról lesz szó, legalábbis annyiban, hogy erről a kérdésről nem lehet aktuálpolitikai utalások nélkül beszélni.

És azonnal fejest ugrunk a román–magyar együttélés bugyraiba. Azaz ugranánk, ha lenne mibe. Vasile Dâncu szerint ugyanis hiába zajlanak évtizedek óta az együttélés rituális és szimbolikus gesztusai, két egymással párhuzamosan létező világról van szó.

Magyarok és románok élik a saját életüket, egyazon élettérben, de külön társadalmakban.

Nem tudjuk, mi történik a másik közösséggel Kolozsváron, Erdélyben, nincsenek közös kulturális szimbólumaink sem. Csak az egymásról alkotott sztereotípiák jelzik, hogy az egyik közösségnek van köze a másikhoz.

A közös, román–magyar történelemkönyv megírásának egykor tetszetős projektje évtizedek óta tetszhalott, nincs semmiféle előrelépés, és úgy tűnik, nem is lesz. De különben is – mondja Dâncu – ez a megközelítés zsákutca. Nem így kell az együttélést kezelni, hanem el kellene kezdeni valamit közösen csinálni. Nem csak dumálni kellene a multikultiról meg az együttélésről, hanem csinálni valami praktikusat. Például kolozsvári románok és magyarok meséljük el egymásnak, hogy mit akarunk a várossal, hogyan képzeljük el a jövőjét, és kezdjük el a közös gyakorlatias építkezést. Ez az egyetlen továbblépési lehetőség, akkor is, ha erre egyelőre nincs sok esély – mondja a volt miniszter.

A Kolozsváron folyó névtábla-vita gyerekjáték, aminek semmilyen jelentősége nincs,

ehelyett a közös dolgainkra kellene összpontosítanunk – véli Dâncu.

Vajon a közös erdélyi identitás mennyire hívószó az erdélyiek számára? Van e perspektíva az ébredező regionalista vagy akár föderalista elképzelésekben?  – teszi fel a kérdéseket Eckstein.

Dâncu szerint románok és magyarok eltérően, sőt, egymásnak ellentmondó módon határozzák meg az potenciálisan közös platformmal kecsegtető erdélyiséget is. Két külön történelem létezik, de ez katonai jellegű történelem, mindkét közösség azt hányja a másik szemére, hogy a múltban ki milyen háborús szörnyűségeket követett el a másik ellen.

Dâncu azt mondja:

Egyelőre az egyetlen közös elem az erdélyi románok és magyarok között a cigányok elutasítása.

Közös ugyanakkor a bukaresti centralista politizálással szembeni ellenérzés, de ez a románság részéről kiegészül azzal, hogy amikor például a PSD beveszi a kormányzásba az RMDSZ-t, a szociáldemokraták szavazatokat veszítenek Erdélyben, Kolozsváron.

A valóság és a szociológiai mérések azt mutatják, hogy valóban két külön világról van szó – mondja Horváth István. A felmérések azt mutatják, hogy mind a románok, mind a magyarok általában elutasítják a másikat, noha a szomszédjukat elfogadják és rokonszenvesnek tekintik (román a magyart és fordítva). Ennek ellenére kétségtelenül vannak kedvező fejlemények. A román lakosság körében például az évekkel ezelőtt mért 80 százalékról mára 30 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint a magyarok veszélyt jelentenek a románokra, az országra nézve.

Az egymással nem túl jó viszonyban levő párhuzamos világok fennállásának az a magyarázata, hogy a román és a magyar közösségnek máig sincs egy közös, etnikailag semleges ideológiai alapja, amely összehozná a két közösséget. Ezért marad a történelemre alapuló önmeghatározás (Kié Kolozsvár? Ki volt az első Erdélyben? Stb.), ami konfliktusokból építkezik és konfliktusokat is generál.

Nagy kérdés – mondja Horváth –, hogy

a regionalista gondolkodásból lesz-e valami.

Jelenthet-e valamilyen új minimumot a megegyezésre a regionalizmus? Például egyre gyakrabban látni – akár a Kolozsvári Magyar Napok koncertjein is – Erdély-zászlót lobogtató embereket.

Dâncu felidézi, hogy a PSD néhány éve komolyan foglalkozott az ország régiós felosztásának újragondolásával. Szépen haladt is a projekt, az ellenzékből is sok meghatározó politikus is (például Klaus Johannis, Emil Boc) egyetértett a tervekkel. Aztán amikor felmerült, hogy a régiók hogyan osztják el a pénzügyi forrásokat egymás között, illetve a régiók és a központi vezetés között, a vitát hirtelen leállították Bukarestből, a projekt pedig megfeneklett.

Eckstein Kovács Péternek azért vannak ellenérvei Dâncuval szemben, ami a románok és magyarok közötti közeledést, a két világot összekötő közös elemek létét illeti. Például az országos választásokon mindannyiszor látszik, hogy Erdélyben románok és magyarok az ország többi részétől eltérően viselkednek: elutasítják a PSD-t, Klaus Johannisra szavaznak, tehát a szavazatok eloszlásának térképe azért jól mutatja, hogy itt közös álláspont van. Vagy például Kolozsváron románok és magyarok is az utcára vonulnak, amikor a kormány valamilyen népszerűtlen intézkedése ellen, vagy például a verespataki bányanyitás ellen kell tüntetni. Lám-lám, Vasile Dâncunak nincs teljesen igaza, mégiscsak vannak közös elemek.

Igen – mondja Dâncu –, léteznek hasonló viselkedések, reakciók, de az indítékok nagyon is eltérőek. Vagyis valóban vannak közös elemek, de azok nem lényegiek,

románok és magyarok nem azonos megfontolásból lépnek fel látszólag egységesen.

Dâncu szerint egyelőre utópia a közös, román–magyar regionális párt is, noha az új párttörvény jelentősen egyszerűsíti a pártalapítást. Románia egyelőre nincs felkészülve ilyen transzetnikus pártok létrejöttére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele
Főtér

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Újabb ingatlanadó-növelés a láthatáron
Krónika

Újabb ingatlanadó-növelés a láthatáron

Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.

Párizsban rekedt Nicușor Dan, kedd este helyett csak szerdán tudott hazaindulni a gépe – hírek szerdán
Főtér

Párizsban rekedt Nicușor Dan, kedd este helyett csak szerdán tudott hazaindulni a gépe – hírek szerdán

Kolozsváron jönnek a pénzbírságok, ha nincs látható helyen házszám az ingatlanokon. Pórul járhatnak, akik elsiették az adók befizetését a Ghiseul.ro portálon.

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval
Székelyhon

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.

Elhagyott, megszaggatott hátizsákra bukkantak a hegyimentők ott, ahol sok a medve
Krónika

Elhagyott, megszaggatott hátizsákra bukkantak a hegyimentők ott, ahol sok a medve

Elhagyott, megszaggatott hátizsákra bukkantak a hegyimentők a Brassótól délre található Nagykőhavason, ahol számos medve jelenlétét jelentették az elmúlt időszakban is.

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?
Székelyhon

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Szánalommal nézem a politikusainkat, ahogy az egyik jókedvre buzdít, a másik a szilveszteri bakijait mutogatja vihorászva, a harmadik a hóréteg vastagságára büszke. Egyiktől sem hallom azt mondani, hogy „emberek, bocsánatot kérek az adóemelésekért”.

// még több főtér.ro
Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS