// 2026. január 19., hétfő // Sára, Márió

A kommunista elit nem vész el, csak átalakul

// HIRDETÉS

Kik kezelték – és hogyan – a „rendszer-váltókat” 25 évvel ezelőtt? Erről beszélgettek politológusok, történészek a New York kávéházban.

A közép-kelet-európai – vagy az egyik résztvevő megfogalmazásával: köztes-európai – rendszerváltások huszonötödik évfordulója szolgáltatott apropót arra a kerekesztal-beszélgetésre, amelyen Zsebők Csaba történész, publicista, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Toró Tibor egyetemi oktató és Varga Norbert politológus, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem tanára elemezte a két és fél évtizede történtek természetrajzát, már ameddig a KMN és a New York szálló párhuzamos programjai ezt lehetővé tették.

Varga Norbert bevezetőjében kitért a magyarországi rendszerváltást megalapozó folyamatokra: szerinte ami Magyarországon történt, az sok tekintetben eltér a többi kelet-közép-európai ország rendszerváltásától. Magyarországon 1963-ig kőkemény totalitárius diktatúra működött, amelynek a jövőbe vetett kommunista hit képezte az ideológiai alapját. Az '56-os forradalmat követő megtorlásoknak a '63-as amnesztiarendelet vet véget, és ez egyben egy hosszú reformfolyamat kezdete is.

Magyarország esete ebben példa nélküli, mutat rá Varga, mert a keleti blokk többi államában nem kezdődött ennyire korán a rendszer „felpuhulása”: az ideológiai legitimációt felváltja a materiális legitimáció – innentől 

nem a szebb jövőbe, hanem a „szebb javakba” vetett hit 

válik a rendszer alaphangulatává. A '68-ban meghirdetett új gazdasági mechanizmus oly módon alakítja át a rendszer szerkezetét, ahogyan azt ma Kínában látjuk: egyfajta „jóléti kommunizmusról” – közkeletű elnevezéssel: gulyáskommunizmusról – beszélhetünk (a 80-as években egyébként a Budapesten megforduló kínai közgazdászok sokat tanultak a magyar példából). Az állampárt szépen lassan feladja az élet minden területére irányuló kontrollt, ami a többi totalitárius rendszerben akkor még elképzelhetetlen.

 

 

Zsebők Csaba, Bakk Miklós, Toró Tibor és Varga Norbert

 

Később aztán ismét jön egy autoriter fordulat Grósz Károlyékkal, de a diktatúra már túl erőtlen a rendszer bukásának feltartóztatásához, a regnáló Magyar Szocialista Munkáspárt belső reformerei ezt jó érzékkel ismerik fel, és hajlandók önként átadni hatalmuk egy részét. Közben megszerveződik egy erős ellenzék, amely kétosztatú, de képes az együttműködésre: a '85-ös monori találkozón még együtt van jelen a népi, nemzeti, plebejus vétetésű, valamint az urbánus, liberális irányultságú értelmiség. 

Az értelmiség amúgy is kulcsszó: Varga szerint a magyarországi átmenet abban különbözik a többi kelet-közép-európai rendszerváltástól, hogy 

nagyon erősen elitista jellegű. 

A tömegek csak kívülről, passzívan támogatják a folyamatot, hiányzik egy olyan alulról szerveződő demokratikus bázis, mint a lengyel Szolidaritás. A hatalomváltás a később MSZP-vé váló kádári állampárt belső reformerei (Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyula, Németh Miklós) és az ellenzéki elitcsoportok, a frissen meg- vagy újjáalakult demokratikus pártok (az Antall József vezette MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt) közötti egyezkedés eredménye. Ennek az a következménye, hogy 

elmarad az össznépi katarzisélmény  

– ettől válik felemássá a magyar rendszerváltás.

 

Zsebők Csaba nem ért egyet Varga Norberttel abban, hogy az állampárt reformszárnya – némi gorbacsovi hátszéllel – gyakorlatilag önként mondott volna le a hatalmáról: az „ügyes technokraták” egyszerűen csak előremenekültek, és épp ezáltal sikerült átmenteni hatalmuk jelentős részét az új rendszerbe. Ezt a hatalmat először politikaiból gazdaságira konvertálták, hogy aztán '94-ben, immár demokratikus legitimációval a politikai hatalomba is visszatérjenek. Zsebőknek nincs jó véleménye a gazdasági reformfolyamatról, a gulyáskommunizmus szerinte „eltrágyásította” a közerkölcsöket. A magyar rendszerváltás azért is deficites, mert nem volt egy olyan formátumú, karizmatikus politikai vezető (még Antall sem), mint Lengyelországban Lech Wałęsa, Csehországban pedig Václav Havel.

 

A karizmatikus vezető kérdéséhez kapcsolódva Bakk Miklós elmondja, hogy ezek a figurák valamilyen módon egyszemélyben „összesűrítették” az illető nemzet történelmi karakterének kvintesszenciáját: Havel a cseh polgári hagyományokat,  Wałęsa a lengyel plebejus nemzeti ellenállás szellemét testesítette meg. 

Románia történelmének kvintesszenciája ezek szerint Ion Iliescu. 

„Ahogy a székely bácsi mondaná: mecsoda különbség”, tréfálkozik fanyarul Bakk.

 

A rendszerváltás elitista jellegével kapcsolatban Bakk Miklósnak az a véleménye, hogy ezeket a folyamatokat nem szerencsés a „tisztán forradalmi út” és az „elit egyezkedés” kettősségében vizsgálni: ő Timothy Garton Ash nyelvi leleményét, a „refolution”-t  ajánlja az események megértésének kulcsául (a „reform” és a „revolution” szavak összevonásából). A román átmenet is csak részben forradalmi: a kommunista párt Iliescu vezette másodvonala nagyon hamar meglovagolta a népi lázadást, az új rendszert megalapozó döntések – például a köztársasági államforma áterőltetése – már a kulisszák mögötti egyezkedések eredményeként születtek. Másrészt pedig a romániai forradalom nem egy tudatos civil szervezkedés következménye, hanem egy amorf népi érzület kifejeződése, hiszen a keleti blokkból talán Ceaușescu Romániájában volt a legerőtlenebb az ellenzéki civil társadalom.

 

 

New York, New York...

 

Toró Tibor szerint az újdonsült elitek rendkívül fragmentáltak, ezért még a demokratikus rendszer alapjaiban is nehezen tudtak megegyezni, és mivel a politikai hagyományok folytonossága közel fél évszázadra megszakadt, 

újból ki kellett találniuk a demokrácia alapfogalmait, 

létrehozni az új törésvonalakat, mint a jobb- vagy a baloldal szembenállása. „Olyan emberek lettek demokraták, akiknek nagyon kevés támpontjuk volt a demokrácia működéséről”, húzza alá Toró. 

 

És ezáltal csak részben kapunk választ arra a fogas kérdésre, hogy mi volt előbb: a politikai tyúk (a demokrácia intézményrendszere) vagy a politikai tojás (a demokraták) – bár tippjeink lennének.

 

(szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Mohácsi László)

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán
Főtér

Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán

Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.

Sokkoló eset: egy 11 éves fiú fejbe lőtte az apját, miután az elvette tőle a játékkonzolját
Krónika

Sokkoló eset: egy 11 éves fiú fejbe lőtte az apját, miután az elvette tőle a játékkonzolját

Sokkoló eset történt az Egyesült Államokban: Pennsylvania államban egy 11 éves fiú lelőtte az apját, miután az elvette tőle a játékkonzolját.

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?
Főtér

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök
Székelyhon

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök

Több ezren tüntettek csütörtök este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan vezette kormány ellen.

„Takarodj Váradra!” Újabb városban fütyülték ki a román kormányfőt
Krónika

„Takarodj Váradra!” Újabb városban fütyülték ki a román kormányfőt

Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől
Székelyhon

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS