// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

A ferences kolostor rejtélyei

// HIRDETÉS

Megnéztük, hol evett Mátyás király, és azt a nemlétező szobát is, ahol valószínűleg aludt. Titkos járatok és rejtett kincsek Kolozsváron – ingyen!

Csak a lányok láthatták eddig a kolozsvári középkori várfal egyik részletét – azt, amelyikre a ferences kolostorban korábban működött zeneiskola egyik lányvécéjének az ablaka nyílt. Azt a vendégszobát pedig, amelyikben Mátyás király valószínűleg kétszer is megszállt, senki: mert már nem létezik. De felfedezték és láthatóvá tették a bejáratát és építésének, átépítésének célját, módját.

A ferences kolostor látogatása az idei Kolozsvári Magyar Napok egyik legizgalmasabb programpontja. Bátran állítom, mert kipróbáltam. És azoknak ajánlom, akik szerint egy komplex épületegyüttes építéstörténete, tulajdonosainak, funkcióinak és stílusainak változása legalább annyira érdekfeszítő, mint egy szabadulószoba.

 

 

Szabó Bálint és Guttmann Szabolcs mesél, de közben muszáj a plafont bámulni.

 

Itt állt a város első temploma, de az a tatárjárásban elpusztult, helyére román stílusú templom épült, mellé egy zárda fából. Az 1300-as években már megjelent a domonkos rend a városban, de 1420 körül kezdték a szerzetesek átépíteni a templomot és kolostort gótikus stílusban. Ezt Hunyadi János, majd Mátyás,  II. Ulászló és II. Lajos király is támogatta anyagilag, és száz év alatt készült el. 

 

1556-ban kiűzték a szerzeteseket a városból, a 17. század végéig az unitáriusoké volt az épületegyüttes. 1693-ban a jezsuiták, 1725-ben a ferencesek kapták meg, a templomot húsz év alatt barokk stílusúvá építették át. 

 

A rend pár éve kapta vissza a kolostor épületét, 2011-ben költözött ki belőle a zenelici, most a Tálentum Református Iskola néven futó Montessori iskola működik a földszinten, az első emeletén maguk a szerzetesek laknak, a másodikon egyetemisták számára működtetnek kollégiumot, már lehet ide pályázni bentlakónak.

 

 

Billiárdasztal és patinás padlásfeljáró teljes békében.

 

Ha elvarázsolt A rózsa neve, akkor a  A Ferences kolostor látogatása. A kolostor története és jövőképe (a bejárati előtérben), Épített örökségvédelem az elmúlt 20 évben (a díszteremben) ésa 2015-ös Erdélyi Műemlékvédő Nyári Egyetem eredményei (a kerengőben) című kiállítások program is el fog, még ha előtte nem is sikerül végigolvasni a nevét. 

 

A három név három darab három nyelvű kiállítást takar: 

  • ha épp nem esik az eső, akkor az udvaron a kolostor és felújításának történetéről lehet olvasni, és hogy mit szeretnének utána létrehozni benne (egyházművészeti kutató- és restauráló központot);
  • a refektóriumban 20 tábla olyan híres erdélyi műemlékek felújítását mutatja be képpel és szöveggel, mint a kolozsvári vagy a bonchidai Bánffy-palota, a Mátyás-szobor vagy a besztercei evangélikus templom;
  • a kerengőben azok az ötletek keringenek, amelyekre az építész diákok repültek rá az idei nyári egyetemen, például a Farkas utcai Akadémiai Könyvtár melletti, egy ideje már raktárnak használt három épületre, amely nagyon sokáig börtön, majd fiatalkorúak javítóintézete volt, most pedig azzal játszottak el, hogyan lehetne többfunkciós közösségi terekként megnyitni őket és a zöldövezetet körülöttük a kolozsváriak számára.

 

 

Az apróbetűs panókhoz türelem és szakmai érdeklődés kell, és tegnap a türelmem már szinte elfogyott, amikor az egyik kiállítást bemutató Szabó Bálint tartószerkezeti szakértő után befutott Guttmann Szabolcs építész is. Úgy beszélt a műemlékvédő nyári egyetemről, hogy folyton kitért a kolostorra is mint az egyik állandó helyszínre, és végül körbe is vezetett.

 

A felújításnak és a körbevezetésnek is az a szerencsés feltétele, hogy a Guttmann elnökölte Erdélyi Építészek Rendje partnerszerződést kötött a ferences renddel: így tudtak pénzre pályázni a felújításhoz, az épület helyet ad az építészi rend irodáinak, mi meg elképesztő helyeket tudtunk megnézni ingyen.

 

A már említett mellékhelyiség mellékfunkcióját például nemrég felszámolták, a zugot kiürítették, felújították, és megnyitották a kolostor látogatói előtt. Ebben a volt vécében mesélte el Guttmann Szabolcs, hogy az ablakon túl nemcsak a városfal látszik, hanem vele szemben a kolostor épületén az, ahogy a gótika találkozik a (kolozsváron nagyon ritka) román stílus jegyeit mutató épületrésszel. 

 

 

Azt is elárulta, hogy római kori részek is húzódnak a kolostor alatt, és hogy egy panorámalifttel milyen vagányul be lehetne majd mutatni, ahogy ebben az épületben egymásra épültek a korstílusok a római részektől a barokkig.

 

Megmutatta a második emelet felújításakor talált, addig rejtett átjárók most konzervált nyomait. Ezeken a kolostorból lehetett közvetlenül bejutni a templomba, és csak addig bontották vissza őket, hogy ne sérüljön a templom mennyezete. A templom padlásán pedig láthatók (csak nem a közönségnek) azok a kövek is, ahonnan az egykori gótikus boltívek indultak. Vagyis gótikus korában a templom magasabb volt, mint most, barokk korában.

 

 

 

Felfedeztek és láthatóvá tették annak a szobának is a kő ajtókeretét, amely a (most előcsarnoknak használt) konyha fölött helyezkedett el, vagyis ez lehetett a legmelegebb, ezért protokollszobája a kolostornak. Ebből következtetnek arra, hogy ebben a szobában lakhatott Mátyás király, amikor megszállt Kolozsváron, királyként ugyanis kétszer is járt Kolozsváron. 

 

Valószínűleg itt alhatott Izabella királyné is, amikor egy évig itt lakott 1556-ban. A barokk átépítéskor átstrukturálták az emeleteket, megszüntették a szobát és a hozzá vezető folyosót.

 

Az épület és az építész ontja magából a történeteket, például hogy a kerengő fala az 1697-es nagy tűzvészkor dőlt meg, és tartópillérekkel támasztották meg kívülről, amikor átépítették a templomot, vagy hogyan egyeztek meg a mostani szerzetesekkel, melyik épületrészt fogják ők lakni, és hol érdemes majd a múzeumot, restauráló központot kialakítani, de ezeket tessék inkább élőben kiélvezni: csütörtökig minden nap déli egy órától.

 

Szöveg és telefonfotók: Szabó Tünde

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
Főtér

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn

További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról
Székelyhon

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról

Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.
Krónika

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.

A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS