// 2026. szeptember 18., péntek // Diána

A ferences kolostor rejtélyei

// HIRDETÉS

Megnéztük, hol evett Mátyás király, és azt a nemlétező szobát is, ahol valószínűleg aludt. Titkos járatok és rejtett kincsek Kolozsváron – ingyen!

Csak a lányok láthatták eddig a kolozsvári középkori várfal egyik részletét – azt, amelyikre a ferences kolostorban korábban működött zeneiskola egyik lányvécéjének az ablaka nyílt. Azt a vendégszobát pedig, amelyikben Mátyás király valószínűleg kétszer is megszállt, senki: mert már nem létezik. De felfedezték és láthatóvá tették a bejáratát és építésének, átépítésének célját, módját.

A ferences kolostor látogatása az idei Kolozsvári Magyar Napok egyik legizgalmasabb programpontja. Bátran állítom, mert kipróbáltam. És azoknak ajánlom, akik szerint egy komplex épületegyüttes építéstörténete, tulajdonosainak, funkcióinak és stílusainak változása legalább annyira érdekfeszítő, mint egy szabadulószoba.

 

 

Szabó Bálint és Guttmann Szabolcs mesél, de közben muszáj a plafont bámulni.

 

Itt állt a város első temploma, de az a tatárjárásban elpusztult, helyére román stílusú templom épült, mellé egy zárda fából. Az 1300-as években már megjelent a domonkos rend a városban, de 1420 körül kezdték a szerzetesek átépíteni a templomot és kolostort gótikus stílusban. Ezt Hunyadi János, majd Mátyás,  II. Ulászló és II. Lajos király is támogatta anyagilag, és száz év alatt készült el. 

 

1556-ban kiűzték a szerzeteseket a városból, a 17. század végéig az unitáriusoké volt az épületegyüttes. 1693-ban a jezsuiták, 1725-ben a ferencesek kapták meg, a templomot húsz év alatt barokk stílusúvá építették át. 

 

A rend pár éve kapta vissza a kolostor épületét, 2011-ben költözött ki belőle a zenelici, most a Tálentum Református Iskola néven futó Montessori iskola működik a földszinten, az első emeletén maguk a szerzetesek laknak, a másodikon egyetemisták számára működtetnek kollégiumot, már lehet ide pályázni bentlakónak.

 

 

Billiárdasztal és patinás padlásfeljáró teljes békében.

 

Ha elvarázsolt A rózsa neve, akkor a  A Ferences kolostor látogatása. A kolostor története és jövőképe (a bejárati előtérben), Épített örökségvédelem az elmúlt 20 évben (a díszteremben) ésa 2015-ös Erdélyi Műemlékvédő Nyári Egyetem eredményei (a kerengőben) című kiállítások program is el fog, még ha előtte nem is sikerül végigolvasni a nevét. 

 

A három név három darab három nyelvű kiállítást takar: 

  • ha épp nem esik az eső, akkor az udvaron a kolostor és felújításának történetéről lehet olvasni, és hogy mit szeretnének utána létrehozni benne (egyházművészeti kutató- és restauráló központot);
  • a refektóriumban 20 tábla olyan híres erdélyi műemlékek felújítását mutatja be képpel és szöveggel, mint a kolozsvári vagy a bonchidai Bánffy-palota, a Mátyás-szobor vagy a besztercei evangélikus templom;
  • a kerengőben azok az ötletek keringenek, amelyekre az építész diákok repültek rá az idei nyári egyetemen, például a Farkas utcai Akadémiai Könyvtár melletti, egy ideje már raktárnak használt három épületre, amely nagyon sokáig börtön, majd fiatalkorúak javítóintézete volt, most pedig azzal játszottak el, hogyan lehetne többfunkciós közösségi terekként megnyitni őket és a zöldövezetet körülöttük a kolozsváriak számára.

 

 

Az apróbetűs panókhoz türelem és szakmai érdeklődés kell, és tegnap a türelmem már szinte elfogyott, amikor az egyik kiállítást bemutató Szabó Bálint tartószerkezeti szakértő után befutott Guttmann Szabolcs építész is. Úgy beszélt a műemlékvédő nyári egyetemről, hogy folyton kitért a kolostorra is mint az egyik állandó helyszínre, és végül körbe is vezetett.

 

A felújításnak és a körbevezetésnek is az a szerencsés feltétele, hogy a Guttmann elnökölte Erdélyi Építészek Rendje partnerszerződést kötött a ferences renddel: így tudtak pénzre pályázni a felújításhoz, az épület helyet ad az építészi rend irodáinak, mi meg elképesztő helyeket tudtunk megnézni ingyen.

 

A már említett mellékhelyiség mellékfunkcióját például nemrég felszámolták, a zugot kiürítették, felújították, és megnyitották a kolostor látogatói előtt. Ebben a volt vécében mesélte el Guttmann Szabolcs, hogy az ablakon túl nemcsak a városfal látszik, hanem vele szemben a kolostor épületén az, ahogy a gótika találkozik a (kolozsváron nagyon ritka) román stílus jegyeit mutató épületrésszel. 

 

 

Azt is elárulta, hogy római kori részek is húzódnak a kolostor alatt, és hogy egy panorámalifttel milyen vagányul be lehetne majd mutatni, ahogy ebben az épületben egymásra épültek a korstílusok a római részektől a barokkig.

 

Megmutatta a második emelet felújításakor talált, addig rejtett átjárók most konzervált nyomait. Ezeken a kolostorból lehetett közvetlenül bejutni a templomba, és csak addig bontották vissza őket, hogy ne sérüljön a templom mennyezete. A templom padlásán pedig láthatók (csak nem a közönségnek) azok a kövek is, ahonnan az egykori gótikus boltívek indultak. Vagyis gótikus korában a templom magasabb volt, mint most, barokk korában.

 

 

 

Felfedeztek és láthatóvá tették annak a szobának is a kő ajtókeretét, amely a (most előcsarnoknak használt) konyha fölött helyezkedett el, vagyis ez lehetett a legmelegebb, ezért protokollszobája a kolostornak. Ebből következtetnek arra, hogy ebben a szobában lakhatott Mátyás király, amikor megszállt Kolozsváron, királyként ugyanis kétszer is járt Kolozsváron. 

 

Valószínűleg itt alhatott Izabella királyné is, amikor egy évig itt lakott 1556-ban. A barokk átépítéskor átstrukturálták az emeleteket, megszüntették a szobát és a hozzá vezető folyosót.

 

Az épület és az építész ontja magából a történeteket, például hogy a kerengő fala az 1697-es nagy tűzvészkor dőlt meg, és tartópillérekkel támasztották meg kívülről, amikor átépítették a templomot, vagy hogyan egyeztek meg a mostani szerzetesekkel, melyik épületrészt fogják ők lakni, és hol érdemes majd a múzeumot, restauráló központot kialakítani, de ezeket tessék inkább élőben kiélvezni: csütörtökig minden nap déli egy órától.

 

Szöveg és telefonfotók: Szabó Tünde

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS