„A globalizmus iránt elkötelezett hírtelevíziók, különösen a román nyelven sugárzók, a görög kormány, egyenesen a nyakló nélkül költekező görög nép elleni hangulatkeltéssel foglalatoskodtak még a referendum napján is. Ezzel szemben a görögök a szolidaritás erős jelét adták: az egyik legnagyobb pékség üzleteinél ingyen juthatnak kenyérhez a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a rászorulók mindaddig, amíg a bankok zárva tartanak.

Aztán lett, ami lett: győztek – nem kis meglepetésre – a nem szavazatok. És nem dőlt össze a világ, sem az Akropolisz. Viszont Ciprasz azonnal bejelentette: készek folytatni a tárgyalásokat. Az EU felől érkezett a hivatalos válasz, folytatnák ők is. Elvégre bármennyire keveset is törlesztenek a görögök, az végül mind őket, azaz bankjaikat gazdagítja! Amelyeket a 2009-es, a felelőtlen spekulációk nyomán bekövetkezett csőd után a tagállamok, azaz az adófizetők pénzén tőkésítettek újra. A görög államadósság jelentős része is innen származik.

Egy biztos: a Grexit – hiába riogattak vele – nem következik be. Méghozzá azért, mert túl nagy presztízsveszteség lenne az EU számára. Ami pedig Görögország megmentését illeti, az sem lenne túl nagy megterhelés, hiszen Athén gazdaságilag nem sokat oszt, szoroz. Annál inkább geopolitikai szempontból, ami egy újabb érv »megmentése« mellett.”