Menekült, ügy
béel
2015. június 26. péntek, 08:54
Figyelembe veszik, hogy még a nagy córeszben levő Olaszországnál is többen kértek Magyarországon menedékjogot.

Az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba - jelentette be péntek hajnalban tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke.

Mint hozzátette, 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az EU-ba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából.

Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják - közölte a lengyel politikus a csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozó hajnalba nyúló, diplomaták elmondása szerint heves vitáktól tarkított első munkanapjának végén.

Tusk már a tanácskozás előtt világossá tette, hogy az egyes tagországok által befogadandó emberek számát illetően az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer kötelező jellegére nézve nincs konszenzus a tagországok között. A belügyminiszterek tehát a következő bő egy hónap során nyilvánvalóan az önkéntesség elve alapján alakíthatják ki a kereteket.

A megbeszélés után Tusk elmondta, hogy mivel

Magyarországnak és Bulgáriának szintén jelentős migrációs hullámmal kell megküzdenie, e két ország külön elbírálás alá esik majd az áthelyezési és áttelepítési mechanizmus kialakításakor.

„Az év eleje óta a menedékkérők egyharmadát Magyarországon regisztrálták, vagyis többet, mint Olaszországban. A megközelítésünk (ennek folytán) földrajzi értelemben átfogó kell, hogy legyen" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Elmondta azt, hogy a tagállami vezetők megállapodtak abban, felgyorsítják a visszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal.

Az uniós országok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Emellett döntés született arról is, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására.

Angela Merkel német kancellár elmondta, hogy hosszú vita volt a migráció kérdéséről, amelyben az áprilisi döntésekből indultak ki. Hozzátette, át kellett tekinteni a kérdés minden dimenzióját, s azt, hogy miként érint minden egyes tagállamot. Arról is szó volt, hogyan kezelhetők a probléma gyökerei, és beszéltek az afrikai partnerekkel való együttműködésről, és a problémának az uniós segélyek révén való kezeléséről is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a máltai EU-Afrika csúcstalálkozó döntő fontosságú lesz.

Angela Merkel szerint

érzékeny kérdés volt, hogy a menekültek befogadása önkéntes legyen vagy kötelező, de abban egyetértés volt, hogy segíteni kell ennek a 60 ezer embernek.

Merkel rámutatott, hogy egyes tagállamokat a kérdés különösen érint, nemcsak Olaszországot és Görögországot, hanem Magyarországot is, ahová egy főre vetítve a legtöbb menedékkérő érkezett az év első hónapjaiban. Emellett arról is említést tett, hogy hazája is számos menekültet fogadott be.
 

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.