// 2026. november 5., csütörtök // Imre

A székely párhuzamosok nem csak a végtelenben találkoznak

// HIRDETÉS

Barabási Albert László és Kolumbán Gábor széttartó életútjai például egy kettős portréfilmben, amit Kolozsváron is bemutattak a készítői. Meglepetésvendég is volt, Tóásó Előd személyében.

A Két székely című film pontosan arról szól, amit a címével ígér: két székely sorsról, amelyek az elmúlt évtizedekben nem metszették egymást. Egyikük világhírű tudós, másikuk falusi bivalyosgazda, egyikük magabiztos világpolgárként él, másikuk a már-már anakronisztikusan természetközeli hagyományos létmód lehetőségeivel kísérletezik a posztmodern világ kellékei között.

Lukács Csaba, a Magyar Nemzet világjáró újságírója és Marossy Géza, a közmédia operatőre arra vállalkozott, hogy két olyan életutat szorítson egyazon dokfilm keretébe, amelyek ennél távolabb látszólag nem is állhatnának egymástól. A Két székely (amely teljes terjedelmében megnézhető a YouTube-on, lásd lent) belső, szerkezeti és tartalmi feszültségét épp ez a térbeli és mentális távolság adja: mindkét „főhőst” természetes környezetében látjuk. Barabásit Bostonban, amint a Harvard rákkutató intézetének jubileumi konferenciájára indul, ahol főelőadóként szerepel, és az autóút közben arról társalog a riporterrel, mennyi esélye van a Nobel-díjra, majd az óceán partján mesél kétlaki, Amerika és Budapest között zajló életéről, csíki székely gyökereiről.

A hálózatkutatás atyjaként számon tartott tudós gyakorlatilag mindent elért, amit ebben a szakmában lehet: a világ első számú egyetemi központjában kutathat, olyan közegben, ahol – elmondása szerint – bármely tudományág három, világszerte legelismertebb kutatója közül legalább egy bizonyosan megfordul. Eközben a hűtőszekrényében ott a tekerőpataki kolbász vagy a gyergyói bodzalé – a globalizált világban nincsenek távolságok.

Két székely, azaz Kolumbán Gábor és Barabási Albert László (jelenet a filmből)

 

Kolumbán Gábor radikálisan más utat járt be: a fizikus-közgazdász a '89-es változások hatására a politikában kötött ki, RMDSZ-t alapított Székelyudvarhelyen, megyei tanácselnök volt, de úgy érezte, a szabadságvágya nem fér meg a politikai élet szigorú korlátai között. Kiköltözött hát Énlakára, és amellett, hogy közéleti és oktatói tevékenységét nem adta fel, bivalytenyésztésbe fogott, jelenleg félszáz állat gazdája. Házában nincs villany – csak a sarokig vezette el, hogy legyen hol feltölteni a telefont vagy a laptopot –, a felesége által készített gyertyákkal világítanak, a tyúkokkal fekszenek és kelnek. A falusiakkal együtt énekel a templomban, és velük üldögél a kocsma teraszán. 

 

Az élethelyzet különbségeiből fakadó párhuzamosságok néhol humorforrásként jelennek meg a filmben: a bostoni sugárutat az énlakai földúton vonuló bivalycsorda képe váltja, a bostoni coffee house-ban friss kávét hörpölgető Barabásit (12 dollárba került a fekete nedű, tudjuk meg a vetítés után Lukács Csabától) a leharcolt falusi kocsmában automatából kávézgató Kolumbán.

 

Lukács a filmet követően, Laczkó Vass Róbert moderátori kérdéseire válaszolva azt is elárulja, hogy Barabásihoz, akinek rettenetesen zsúfolt a határidőnaplója, nem volt könnyű eljutni, és azzal győzte meg végképp a projektben való részvételről, hogy megígérte neki: megkóstolhatja Kolumbán Gábor bivalysajtját.

 

Ezek a párhuzamosok mégis összeérnek a filmet záró „nagyjelenetben”, amikor Barabási meglátogatja Kolumbánt Énlakán, ebben a „hálózatos szerkezetű” faluban, és mint egy hálózatelméleti traktátusban, kiderül, hogy minden összefügg mindennel. A két székely életút közös pontja a származáson kívül az, hogy a szédületes karriert befutó tudóst huszonéves korában az egykori mérnök, majdani bivalyosgazda ismertette meg a káoszelmélettel, a fraktálok elméletével, amiből később kiindult a kutatásai során.

 

Az egyik székely bebizonyította, hogy Csíkból indulva is meg lehet hódítani a világot.

A másik székely bebizonyította, hogy otthon maradva is lehet értelmes, hasznos létformát kialakítani.

 

Mindketten jól érzik magukat ott, ahol vannak, és úgy tűnik, boldogok is. És ezeknek a széttartó sorsoknak így, együtt van értelmük – a filmvásznon innen és túl. 

A harmadik székely: Tóásó Előd 

A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány jóvoltából – amelynek támogatásával sikerült a Két székelyt leforgatni – hamarosan újabb Lukács-Marossy-produkciót tekinthetünk meg (legalábbis reméljük), mégpedig a Bolíviából kalandos körülmények közt nemrég szabadult Tóásó Elődről. Az est bónuszvendége maga Tóásó volt, és ha már eljött, a közönség nem hagyta távozni anélkül, hogy mesélne viszontagságairól. A Tóásó-sztori annyira szövevényes, hogy megérne egy önálló közönségtalálkozót Kolozsváron is, de a már ismert információk mellett néhány érdekességet így is megtudtunk. Így azt is, hogy a társait kivégző kommandósok között kifejezetten erre az alkalomra szabadon engedett köztörvényes bűnözők is voltak, vagy hogy milyen apró, sorsfordító mozzanatoknak köszönhetően sikerült túlélnie a szállodabeli golyózáport. 

 

 

Másik két székely: Tóásó Előd és Laczkó Vass Róbert 

 

Lukács Csaba mesélt a börtönbeli forgatás körülményeiről is: mint mondta, bevinni semmit nem lehetett, de egy bolíviai börtönben megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében gyakorlatilag bármihez hozzá lehet jutni, így felvevőgéphez is (amelyen aztán rajta marad egy felvétel az egyik elítéltről, aki a szabadságról énekel – nem várt nyersanyagként a készülő filmhez). Tóásó Előd esete azt példázza Lukács szerint, hogy a világ túlzottan bonyolult lett körülöttünk, és nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy kiismerjük magunkat az útvesztőiben – ezért olyan dolgok is kapcsolatba kerülnek, amelyeknek eredendően nincs közük egymáshoz.

És ezt akár Barabási is mondhatta volna.

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!
Főtér

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!
Főtér

PSD: A Bolojan-kormány ijesztő hiányt termelt. PSD-többségű kormány: nem is!

Továbbá: a vámosok lefoglaltak 700 000 eurót a reptéren, aztán a pénz eltűnt, mint a kámfor. És egy földcsuszamlás miatt teljesen lezárták az A10-es autópályát, káosz is lett belőle.

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély
Székelyhon

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke
Krónika

Nekiment a romániai bevándorlóknak a legnépszerűbb német párt elnöke

A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS