// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor

A székely párhuzamosok nem csak a végtelenben találkoznak

// HIRDETÉS

Barabási Albert László és Kolumbán Gábor széttartó életútjai például egy kettős portréfilmben, amit Kolozsváron is bemutattak a készítői. Meglepetésvendég is volt, Tóásó Előd személyében.

A Két székely című film pontosan arról szól, amit a címével ígér: két székely sorsról, amelyek az elmúlt évtizedekben nem metszették egymást. Egyikük világhírű tudós, másikuk falusi bivalyosgazda, egyikük magabiztos világpolgárként él, másikuk a már-már anakronisztikusan természetközeli hagyományos létmód lehetőségeivel kísérletezik a posztmodern világ kellékei között.

Lukács Csaba, a Magyar Nemzet világjáró újságírója és Marossy Géza, a közmédia operatőre arra vállalkozott, hogy két olyan életutat szorítson egyazon dokfilm keretébe, amelyek ennél távolabb látszólag nem is állhatnának egymástól. A Két székely (amely teljes terjedelmében megnézhető a YouTube-on, lásd lent) belső, szerkezeti és tartalmi feszültségét épp ez a térbeli és mentális távolság adja: mindkét „főhőst” természetes környezetében látjuk. Barabásit Bostonban, amint a Harvard rákkutató intézetének jubileumi konferenciájára indul, ahol főelőadóként szerepel, és az autóút közben arról társalog a riporterrel, mennyi esélye van a Nobel-díjra, majd az óceán partján mesél kétlaki, Amerika és Budapest között zajló életéről, csíki székely gyökereiről.

A hálózatkutatás atyjaként számon tartott tudós gyakorlatilag mindent elért, amit ebben a szakmában lehet: a világ első számú egyetemi központjában kutathat, olyan közegben, ahol – elmondása szerint – bármely tudományág három, világszerte legelismertebb kutatója közül legalább egy bizonyosan megfordul. Eközben a hűtőszekrényében ott a tekerőpataki kolbász vagy a gyergyói bodzalé – a globalizált világban nincsenek távolságok.

Két székely, azaz Kolumbán Gábor és Barabási Albert László (jelenet a filmből)

 

Kolumbán Gábor radikálisan más utat járt be: a fizikus-közgazdász a '89-es változások hatására a politikában kötött ki, RMDSZ-t alapított Székelyudvarhelyen, megyei tanácselnök volt, de úgy érezte, a szabadságvágya nem fér meg a politikai élet szigorú korlátai között. Kiköltözött hát Énlakára, és amellett, hogy közéleti és oktatói tevékenységét nem adta fel, bivalytenyésztésbe fogott, jelenleg félszáz állat gazdája. Házában nincs villany – csak a sarokig vezette el, hogy legyen hol feltölteni a telefont vagy a laptopot –, a felesége által készített gyertyákkal világítanak, a tyúkokkal fekszenek és kelnek. A falusiakkal együtt énekel a templomban, és velük üldögél a kocsma teraszán. 

 

Az élethelyzet különbségeiből fakadó párhuzamosságok néhol humorforrásként jelennek meg a filmben: a bostoni sugárutat az énlakai földúton vonuló bivalycsorda képe váltja, a bostoni coffee house-ban friss kávét hörpölgető Barabásit (12 dollárba került a fekete nedű, tudjuk meg a vetítés után Lukács Csabától) a leharcolt falusi kocsmában automatából kávézgató Kolumbán.

 

Lukács a filmet követően, Laczkó Vass Róbert moderátori kérdéseire válaszolva azt is elárulja, hogy Barabásihoz, akinek rettenetesen zsúfolt a határidőnaplója, nem volt könnyű eljutni, és azzal győzte meg végképp a projektben való részvételről, hogy megígérte neki: megkóstolhatja Kolumbán Gábor bivalysajtját.

 

Ezek a párhuzamosok mégis összeérnek a filmet záró „nagyjelenetben”, amikor Barabási meglátogatja Kolumbánt Énlakán, ebben a „hálózatos szerkezetű” faluban, és mint egy hálózatelméleti traktátusban, kiderül, hogy minden összefügg mindennel. A két székely életút közös pontja a származáson kívül az, hogy a szédületes karriert befutó tudóst huszonéves korában az egykori mérnök, majdani bivalyosgazda ismertette meg a káoszelmélettel, a fraktálok elméletével, amiből később kiindult a kutatásai során.

 

Az egyik székely bebizonyította, hogy Csíkból indulva is meg lehet hódítani a világot.

A másik székely bebizonyította, hogy otthon maradva is lehet értelmes, hasznos létformát kialakítani.

 

Mindketten jól érzik magukat ott, ahol vannak, és úgy tűnik, boldogok is. És ezeknek a széttartó sorsoknak így, együtt van értelmük – a filmvásznon innen és túl. 

A harmadik székely: Tóásó Előd 

A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány jóvoltából – amelynek támogatásával sikerült a Két székelyt leforgatni – hamarosan újabb Lukács-Marossy-produkciót tekinthetünk meg (legalábbis reméljük), mégpedig a Bolíviából kalandos körülmények közt nemrég szabadult Tóásó Elődről. Az est bónuszvendége maga Tóásó volt, és ha már eljött, a közönség nem hagyta távozni anélkül, hogy mesélne viszontagságairól. A Tóásó-sztori annyira szövevényes, hogy megérne egy önálló közönségtalálkozót Kolozsváron is, de a már ismert információk mellett néhány érdekességet így is megtudtunk. Így azt is, hogy a társait kivégző kommandósok között kifejezetten erre az alkalomra szabadon engedett köztörvényes bűnözők is voltak, vagy hogy milyen apró, sorsfordító mozzanatoknak köszönhetően sikerült túlélnie a szállodabeli golyózáport. 

 

 

Másik két székely: Tóásó Előd és Laczkó Vass Róbert 

 

Lukács Csaba mesélt a börtönbeli forgatás körülményeiről is: mint mondta, bevinni semmit nem lehetett, de egy bolíviai börtönben megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében gyakorlatilag bármihez hozzá lehet jutni, így felvevőgéphez is (amelyen aztán rajta marad egy felvétel az egyik elítéltről, aki a szabadságról énekel – nem várt nyersanyagként a készülő filmhez). Tóásó Előd esete azt példázza Lukács szerint, hogy a világ túlzottan bonyolult lett körülöttünk, és nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy kiismerjük magunkat az útvesztőiben – ezért olyan dolgok is kapcsolatba kerülnek, amelyeknek eredendően nincs közük egymáshoz.

És ezt akár Barabási is mondhatta volna.

 

Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Szabó Tünde

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták
Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS