Szívnak a nagyközségek az idióta finanszírozási rendszer miatt

Immár a fizetésképtelenség szélére sodorta a nagyközségeket a költségvetés-kiegészítés januárban átírt módszertana – számol be a Krónika. A kormányhatározat ellen kihirdetése óta tiltakoznak országszerte azok az önkormányzatok, amelyeket a csőd felé taszítottak az eredetileg kísérleti jelleggel bevezetett módosítások. Egyre több polgármester jelzi, hogy az év második felétől kénytelenek lakatot tenni a községházára.

A kormány év elején kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegészítésének folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát.

A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, ám ha a település saját bevételei meghaladják ezt az összeget, az önkormányzat egyetlen vasat sem, vagy a megszokottnál sokkal kevesebbet kap a központi költségvetéstől.

A kisebb községek ugyanakkor jól jártak az új elosztással: Háromszéken például Kommandónak megháromszorozódott a költségvetése, hiszen az eddig évi 500 ezer helyett 1,5 millió lejből gazdálkodhat.

Nem így a nagyközségek: Uzon önkormányzata például 1,3 millió lejjel kevesebbet kapott az államtól, mint az elmúlt években. Ráduly István polgármester elpanaszolta, több megkezdett projektet kénytelenek voltak leállítani, a már elvégzett munkálatokat nincs miből kifizetniük, a falunapokat sem szervezték meg, de a 30 önkormányzati alkalmazott fizetése is veszélybe került.

Az új rendszer elleni tiltakozás végül országos méretet öltött, ám a kormány ezidáig nem módosított a jogszabályon. A „kísérlet” féléves határideje júliusban jár le.