A Partiumban leng a zászló. De milyen?

Nagy visszhangot váltott ki, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és néhány civil szervezet által alapított Partiumi Autonómia Tanács (PAT) a nemrég lezajlott küldöttgyűlésén elfogadta a régió címerét és zászlaját. Amint a sajtó is beszámolt róla: mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz.

A jelképek megalkotására egy évvel ezelőtt írtak ki pályázatot az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, mely „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg. A beérkezett 18 pályamunka közül szakértői zsűri választotta ki azt, amelyet a PAT küldöttgyűlése elé terjesztettek elfogadásra.

A nyertes pályamunkáról sokan kifejtették a véleményüket a közösségi oldalakon és a sajtóban egyaránt. Voltak, akik megkérdőjelezték a PAT illetékességét, mások azt nehezményezték, hogy nem kérdezték meg a térség román és magyar lakóit a jelkép elfogadása előtt, így az aligha tekinthető legitimnek. Az is visszakozást vált ki, hogy az Árpád-sávos jelképeket a Rákócziak kora után a Nyilaskeresztes Párt használta először, később pedig a hungarista mozgalmak sajátították ki. Igaz, ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy az Árpád-sávokat a kései Árpád-háziak használták és Magyarország címerében is megtalálhatóak.

A csíksomlyói búcsú zarándokvonatának érkezése Nagyváradra (Fotó: Mohácsi László Árpád)

A partiumi zászlót és a címert máris elkezdték használni: Tőkés László EP-képviselő a nagyváradi vasútállomáson ezzel köszöntötte a csíksomlyói búcsúba tartó zarándokokat, míg a PAT szimpatizánsai a lobogó kisebb mását ajándékozták a jelen lévőknek. A partiumi zászlóval kapcsolatos nézőpontok megértésének szándékával két szakértő véleményét is kikértük, közülük az első maga is tagja volt a PAT által kiírt pályázat elbíráló bizottságának.

Szendrei Ákos debreceni történész írásos megkeresésünkre kifejtette, amennyiben egy regionálisan lehatárolható közösség saját identitása (újra)megfogalmazására jelképeket választ, akkor jár el helyesen, ha megvizsgálja, hogy korábban milyen jelképei voltak használatban. A Partium helyzete azért sajátos e tekintetben, mert van egy, a 17. század kor- és szokásviszonyainak megfelelő jelkép-meghatározása, azonban a különös történelmi fejlemények miatt, mivel az országrészt intézményesen hol Erdéllyel, hol pedig a Magyar Királysággal együtt kezelték, a jelképek nem hogy használatba nem kerültek, de maga a címer és a zászló sem készült el.

A partiumi jelképalkotók lehetőségeit megkötötte, hogy az 1659. évi szászsebesi országgyűlésen konkrétan megfogalmazták, hogyan kell kinéznie a Partium címerének és zászlajának. A felhasználható színek, bár erről a rendelkezés konkrétan nem tett említést, ugyancsak adottak, hiszen a magyar jelképrendszerben a piros, a fehér (ezüst), a zöld, a sárga (arany) a legáltalánosabban használt színek. Ugyanakkor a klasszikus heraldikai formákban és elrendezésben ezek a jelképek alkotják Magyarország mai címerét is, tehát ezeket a szimbólumokat csak a szokásostól eltérő szerkezetben és elhelyezkedésben lehet felhasználni.

Árpád-házi királyi zászló a 12. századból

A debreceni szakértő úgy vélekedett: a tavaly ősszel nyilvánosan kiállított 18 címer- és zászlótervből a PAT által kiválasztott kompozíció a történelmi szimbolikákat felhasználó, egyszerű, letisztult tervek egyike. Ugyanakkor megjegyezte: a címer és a zászló mással össze nem keverhető és politikai elköteleződésektől távolságot tartó alkotás.

Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus szintén a történelmi tényekből indult ki, amikor megkeresésünkre válaszolt. Mint írta: a II. Rákóczi György külpolitikája által vészhelyzetbe sodort Erdélyi Fejedelemség rendjei igyekeztek csökkenteni a fejedelmi hatalmat, s törvénykezdeményezéssel álltak elő, miszerint csak abban az esetben törvényes egy határozat, ha azt a rendek mindegyike saját pecsétjével megerősíti. A vármegyék, a székelyek és szászok pecsétnyomója elkészült. A Partiuméról nincs tudomásunk. Valószínűleg, nem készült el, mivel a terület török uralom alá került, elszakadt Erdélytől, már nem volt indokolt.

A Partium jelképének meghatározásakor természetesen Magyarország címerét vették alapul. Annak első mezejében az Árpád-ház sávozott címere, a másodikban a kettős kereszt a királyi hatalom jelképe – magyarázta a sepsiszentgyörgyi szakértő. Magyarország címerében a sávozott mezőt Werbőczy Tripartitumától kezdődően, tehát a Partium jelképének megállapításakor (1659-ben) is még az ország négy folyamának jelenlétével – Duna, Tisza, Dráva, Száva – magyarázták.

Árpád-sávos zászló a csíksomlyói búcsúban (Fotó: MTI)

Utóbb kiderült, ez utólagos magyarázat, az első mezőt csupán sávozott mezőnek kell tekinteni. A történelem folyamán a sávok száma változott: 7, 8, 9, sőt 10 sáv jelent meg különböző ábrázolásokban. Végül letisztázódott, a helyes címer a 8 sávos, leírása vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező.

A Partium jelképének 1659-ben történt megállapításakor a folyóvizes magyarázat élt, folyóvizet a címertanban pólyával ábrázolunk, így a vágások (vízszintes osztások) számának párosnak kell lennie. Tehát a mezőt nyolcszor kell osztani, így kilenc sáv keletkezik. Ebben az esetben a leírás négy ezüst pólyával vágott vörös mező.

Ami a kettős keresztes mezőt illeti, Szekeres Attila elmondta: az 1659-es leírásban nincs szó alátámasztásról, tehát nem jelenik meg a hármas halom. Egyszóval, lebegő címerképünk van. Magyarország címere a vörös-ezüst mázakból alakult ki. Ilyen a sávozás is, továbbá vörös mezőben ezüst címerkép, kettős kereszt. A Partium meghatározott jelképe egyértelműen arra utal, hogy a terület Magyarország része.

A Partiumnak mint történelmi régiónak jelképe mai megállapításakor Szekeres Attila véleménye szerint figyelembe kell venni a történelmi és heraldikai hagyományokat, valamint a mai helyzetet. A legszigorúbban követni kell az erdélyi országgyűlés határozatát. Tehát Partium címerében első helyen négy pólya, második mezejében lebegő kettős kereszt.

Szendrei Ákoshoz hasonlóan megjegyezte: jogi, politikai és címertani konfliktushelyzetet teremtene a vörös-ezüst mázú, fentebb leírt címer, mert egyértelműen Magyarország felségjegye.

Történelmi zászlók a Hősök terén, a magyar állami ünnepen (Fotó: MTI)

A sepsiszentgyörgyi szakértő úgy vélekedett: a címerterv alkotója címertöréssel (megkülönböztető módosítással) igen ötletesen megoldotta a kérdést, ezüst-vörös mázú a jelkép. Ellenben a sávozás visszaszorult. Nemcsak alsó mezőbe került, hanem a pajzstalpba szorult, miközben az erdélyi országgyűlés első helyre tervezte. Indokoltabb lett volna a pajzs középen való vágása (vízszintes osztása), a négy pólyának a felső mezőbe való helyezése. Vörös mezőben négy ezüst/fehér pólya lehetett volna felül, a vörös kettős kereszt az alsó ezüst/fehér mezőben kaphatott volna helyet. A keresztnek jobban ki kellene töltenie a rendelkezésére álló mezőt, felső keresztszára hosszabb is lehetne, megközelíthetné az alsó hosszát.

Végül Szekeres Attila elmondta: a címert – hacsak nem uralkodói adomány, amely esetünkben nem áll fenn – a folytonos használat szentesítheti, és ez előtt lehetne még módosítani.

Címlapfotó: Facebook/Bihar megyei EMNT