// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A kritikusok díjazták, a fődíjra is esélyes a magyar versenyfilm

// HIRDETÉS

A Saul fia megkapta a FIPRESCI-díjat és egy rangos francia kitüntetést is a cannes-i filmfesztiválon. Egybehangzó vélemények szerint a fesztivál legjelentősebb díjaira is esélyes a magyar versenyfilm.

Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját a 68. cannes-i filmfesztiválon. Ezt szokás szerint a hivatalos díjkiosztó előtt egy nappal adják át, és ez a kitüntetés önértékén túl is fontos mozzanat: elég gyakran történt meg ugyanis a fesztivál történetében, hogy a kritikusok kedvence másnap elnyerte az Arany Pálmát vagy a zsűri nagydíját is.

A világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjére akkreditált kritikusokból álló zsűri a hivatalos versenyprogramba meghívott 19 alkotás közül, de a nemzetközi zsűritől függetlenül választotta ki a szerintük legjobb filmet.

A díjátadón a rendező „nagyon nagy örömnek, büszkeségnek és megtiszteltetésnek” nevezte, hogy első szereplését Cannes-ban a világ minden tájáról meghívott külföldi kritikusok ilyen jól fogadták. Emlékezetett arra, hogy a film elkészültét Magyarországon kívül egyetlen más ország sem támogatta, s jóllehet a filmben fél tucat országból szerepelnek színészek,

az alkotás teljes egészében magyar film.

A Laokoon Filmgrup gyártásában készült alkotást a Magyar Nemzeti Filmalap több mint 320 millió forinttal támogatta.

Az idén hetvenéves FIPRESCI-zsűri a cannes-i fesztivál hivatalos versenyprogramjából és az Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásból választott ki egy-egy filmet, valamint egy külön díjat megítélt a párhuzamos programok legjobbjának.

A film elnyerte a francia François Chalais-díjat is, amelyet egy neves francia filmkritikus és kulturális újságíró emlékére alapítottak. A díjat egy héttagú francia újságírókból és filmes személyiségből álló zsűri – amelynek idei elnöke Yves Boisset francia filmrendező – ítéli oda minden évben egy aktualitása miatt is fontos filmnek. A díj zsűrije egyhangúlag ítélte oda a kitüntetést a magyar varsenyfilmnek. Az indoklás szerint az egyedülálló rendezés, és a ma is aktuális barbarizmus kapcsán

a különlegesen humanista látásmódja

miatt találta kiemelkedőnek az alkotást a zsűri. A fesztivál kezdetén a versenyprogramban nagy sikerrel bemutatott, majd óriási visszhangot kapott magyar alkotás, a 38 éves Nemes Jeles László első filmje. Három korábbi kisfilmje (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön) több mint harminc díjat kapott száznál is több nemzetközi filmfesztiválon.

Az auschwitzi koncentrációs táborban játszódó Saul fia főszerepét Röhrig Géza, a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán végzett, 15 éve New Yorkban élő költő, amatőr színész alakítja, egyik fontos mellékszerepében pedig Molnár Levente kolozsvári színművészt láthatjuk.

A zsidók gázkamrákba terelésére és a holttestek eltakarításra kényszerített foglyokról,

a Sonderkommando tagjairól szóló film

végig a főhőst követi úgy, hogy az áldozatokat nem mutatja, s a hanghatásokkal, halálkiáltásokkal, lövésekkel, nyögésekkel a nézők képzeletére támaszkodva idézi meg a megmutathatatlant. A film alaptörténete szerint a főhős, Saul az egyik áldozatban saját fiát véli megismerni, és elhatározza, hogy tisztességes módon temetteti el a holttestet.

A fesztivál legtöbb kritikusa szerint a magyar alkotás az első olyan film, amely választ ad arra a művészi kérdésre, hogyan lehet a holokausztot filmen ábrázolni.

Címlapképünkön: Röhrig Géza, a Saul fia főszereplője és Molnár Levente kolozsvári színművész. Fotó: Kallos Bea/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek
Krónika

Vonzerejéből nem, ám vendégéjszakáiból veszített Borszék, ahol a moldovai turisták közül többen le is telepednek

Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS