Egyre többen érzik azt, hogy itt az ideje kiszorítani az erdélyi magyarságot azokról a területekről, amelyeket 1989 decembere óta visszafoglalt.
„Két esemény is igazolni látszik feltevésemet, miszerint minden szinten szinte mindent megtesznek azért, hogy kiszorítsák az erdélyi magyarságot a szimbolikus és valóságos terekről.
A romániai törvényhozás caragialés voltát példázza az a múlt héten elfogadott jogszabály, amely végre szabályozná a helyi közösségek zászló és címerhasználati jogát. A törvényjavaslatot még tavaly tavasszal fogalmazták meg, amikor az RMDSZ a kormánykoalíció tagja volt, ám ennek ellenére a magyar többségű megyék román kormánymegbízottjai sorozatos támadásokat vezettek a székely zászlók ellen. A romániai törvényhozás felsőháza még az eredeti javaslat szerint szavazta meg a jogszabályt: a közigazgatási egységeknek joguk van a saját zászló és címerhasználathoz, amennyiben a helyi, illetve megyei tanács azokat elfogadja. A képviselőház viszont betoldott egy félmondatot a vonatkozó paragrafus szövegébe: két közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlója, illetve címere.
Így ez a törvény megnyugtató módon rendezi a helyi és a megyei zászlók kérdését, ám az eredendő problémát, a székely zászló használatának törvényesítését nem oldja meg. Mert lehet ugyan góbésan minden székelyföldi településen, mindkét megyében a székely zászló valamilyen formában módosított változatát elfogadni. A kék-arany alapra, a félhold és a csillag alá rákerülhet a település – szintén tanácsi határozattal elfogadott – címere, ennek hiányában a település neve románul és magyarul. Ám ezeket tekinthetik majd a prefektus ugyanannak a zászlónak vagy egymáshoz túlzottan hasonlítónak, és kezdődhet a pereskedés elölről. (...)
A másik hihetetlen történet azonban már nem csak a kifinomult magyarellenesség terjedését igazolja, hanem a demokratikus intézmények semmibevételét is bizonyítja. Nagyváradon valaki kiókumulálta, hogy ha a város mellett felnövő községet, Szentmártont bekebelezik, azonnal megnyugtató mértékben csökken a váradi magyarok aránya. Aminek következményeként bizonyos nyelvi jogok biztosításának kényszerétől eltekinthetnek a városatyák. Talán még a magyar tanácsosok száma is csökken, s így akár a kénytelen-kelletlen elfogadott városi híd nevét, sem kell magyarul kiírni, ahogyan a Körös nevet sem törvényes kibiggyeszteni. Lehet a híd neve akár Sfântul Vasile is, aki ugyan nem a város alapítója volt, hiszen Pontuszban élt, 330 és 375 között, ám az igaz hit apostola volt és vasziliádénak nevezett ispotályaiban betegeket ápolt.
No, de térjünk vissza a tényekhez. Ahhoz a sokunk számára elképzelhetetlen állapothoz, hogy egy testület semmibe veszi a demokratikus intézményt, a népszavazást. Noha a Szentmártonnal való egyesülés kérdésében kiírt nagyváradi referendum – érdeklődés hiányában – érvénytelen lett, a liberális városatyák úgy döntöttek, meg kell ismételni azt. Hogy miért? Kapaszkodjanak meg: mert a liberális polgármester szerint bár május 10-én a kvórum nem volt meg, a szavazók többsége egyetértett az egyesüléssel."
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.