// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
Ambrus Attila Ambrus Attila

Modern Vasziliádé

// HIRDETÉS

Egyre többen érzik azt, hogy itt az ideje kiszorítani az erdélyi magyarságot azokról a területekről, amelyeket 1989 decembere óta visszafoglalt.

(Külön)Vélemény

Szerző: Ambrus Attila
2015. május 21., 09:18

„Két esemény is igazolni látszik feltevésemet, miszerint minden szinten szinte mindent megtesznek azért, hogy kiszorítsák az erdélyi magyarságot a szimbolikus és valóságos terekről.

A romániai törvényhozás caragialés voltát példázza az a múlt héten elfogadott jogszabály, amely végre szabályozná a helyi közösségek zászló és címerhasználati jogát. A törvényjavaslatot még tavaly tavasszal fogalmazták meg, amikor az RMDSZ a kormánykoalíció tagja volt, ám ennek ellenére a magyar többségű megyék román kormánymegbízottjai sorozatos támadásokat vezettek a székely zászlók ellen. A romániai törvényhozás felsőháza még az eredeti javaslat szerint szavazta meg a jogszabályt: a közigazgatási egységeknek joguk van a saját zászló és címerhasználathoz, amennyiben a helyi, illetve megyei tanács azokat elfogadja. A képviselőház viszont betoldott egy félmondatot a vonatkozó paragrafus szövegébe: két közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlója, illetve címere.

Így ez a törvény megnyugtató módon rendezi a helyi és a megyei zászlók kérdését, ám az eredendő problémát, a székely zászló használatának törvényesítését nem oldja meg. Mert lehet ugyan góbésan minden székelyföldi településen, mindkét megyében a székely zászló valamilyen formában módosított változatát elfogadni. A kék-arany alapra, a félhold és a csillag alá rákerülhet a település – szintén tanácsi határozattal elfogadott – címere, ennek hiányában a település neve románul és magyarul. Ám ezeket tekinthetik majd a prefektus ugyanannak a zászlónak vagy egymáshoz túlzottan hasonlítónak, és kezdődhet a pereskedés elölről. (...)

A másik hihetetlen történet azonban már nem csak a kifinomult magyarellenesség terjedését igazolja, hanem a demokratikus intézmények semmibevételét is bizonyítja. Nagyváradon valaki kiókumulálta, hogy ha a város mellett felnövő községet, Szentmártont bekebelezik, azonnal megnyugtató mértékben csökken a váradi magyarok aránya. Aminek következményeként bizonyos nyelvi jogok biztosításának kényszerétől eltekinthetnek a városatyák. Talán még a magyar tanácsosok száma is csökken, s így akár a kénytelen-kelletlen elfogadott városi híd nevét, sem kell magyarul kiírni, ahogyan a Körös nevet sem törvényes kibiggyeszteni. Lehet a híd neve akár Sfântul Vasile is, aki ugyan nem a város alapítója volt, hiszen Pontuszban élt, 330 és 375 között, ám az igaz hit apostola volt és vasziliádénak nevezett ispotályaiban betegeket ápolt.

No, de térjünk vissza a tényekhez. Ahhoz a sokunk számára elképzelhetetlen állapothoz, hogy egy testület semmibe veszi a demokratikus intézményt, a népszavazást. Noha a Szentmártonnal való egyesülés kérdésében kiírt nagyváradi referendum –  érdeklődés hiányában – érvénytelen lett, a liberális városatyák úgy döntöttek, meg kell ismételni azt. Hogy miért? Kapaszkodjanak meg: mert a liberális polgármester szerint bár május 10-én a kvórum nem volt meg, a szavazók többsége egyetértett az egyesüléssel."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS