Kolozsvár a részvételi demokráciát tanulja

Ugron Hanna, a Com'ON Kolozsvár projektfelelőse szerint olyan pozitív történetet kell adni Kolozsvárnak, amely elhelyezi a várost az európai fiatalok mentális térképén. Beszéltünk a Musai-Muszáj-„afférról” is.
Hirdetés

Nemrég zárult le a Com’ON Kolozsvár ifjúsági részvételi program szavazási „kampánya”. A projekt célja az, hogy olyan fiatalok is eseményeket, rendezvényeket, programokat ajánlhassanak és szervezhessenek az ifjúsági főváros évében, akik nem tartoznak semmilyen civil szervezethez, és semmilyen pályázatírói tapasztalattal nem rendelkeznek.

Ugron Hannát, a projekt felelősét kérdeztük a tanulságokról, tervekről, a program költségvetéséről – és arról is, milyen helyzetet teremtett az a tény, hogy a szavazáson a többnyelvűséget népszerűsítő akcióiról ismert Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport végzett az első helyen.

 
Véget ért a Com’ON Kolozsvár program, a projektet koordináló PONT csoport és a városháza képviselői pedig nemrég találkoztak a nyertes pályázókkal. Mik voltak a tanácskozás – és a teljes projekt – tanulságai?
 
Még nem ért véget a program, tulajdonképpen az ötletek begyűjtése és a szavazási szakasz zárult le. Még rengeteg a tennivaló, a csapatokkal szinte minden nap kommunikálunk. Úgy a tanácskozás, mint a teljes projekt tanulsága az, hogy a fiatalok tettre készek és nagyon jó ötleteik vannak.
 
Sokszor hallhatjuk azt, hogy nem elég aktív a fiatal társadalom, hogy nem tesz eleget a közösségért. Ezt viszont megcáfolták a Com’on Kolozsvár eredményei. Jóval nagyobb számú ötlet érkezett be, mint amennyire bárki is számított volna. A legtöbb javaslat valamilyen közösségi program vagy olyan tevékenység, ami a várost szeretné feldobni, jobb irányba mozdítani.
 
Az első találkozás célja az volt, hogy a hosszas e-mailezések után végre mindenkivel találkozhassunk. Sok csapat jött be az irodánkba tanácsadásért, de még így is voltak olyan csoportok, akikkel nem találkoztunk személyesen. Azt mondhatni, hogy ez a találkozás elsősorban arra szolgált, hogy arcokat és hangokat is társíthassunk az e-mail címek mellé.
 
Meséltünk arról a nyertes csapatoknak, hogy eddig mi történt, hol áll most a projekt, illetve arról is beszéltünk, hogy melyek lesznek a következő lépések. Igazán jó érzés volt az, hogy érdeklődőek voltak a fiatalok, kérdéseik és további felvetéseik is voltak.
 
Mit tartana fontosnak elmondani a Comon’ON Kolozsvár projektről? Honnan jött az ötlet?
 
A Com’ON Kolozsvár az első részvételi költségvetési folyamat, amely a kolozsvári fiatalok bevonását feltételezi egy demokratikus tanácskozásba és döntéshozásba. Így optimális módozatokat dolgozhatnak ki a közpénzek (egy részének) elköltését illetően a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa programon belül.
 
Az ötlet az volt, hogy a minden fiatalt arra biztassunk, hogy a közösségi élet részesévé váljon, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet tagja vagy sem. A civil szervezeteknek sokkal több lehetőségük van arra, hogy pénzhez jussanak pályázatokon keresztül, viszont nagyon sok olyan baráti társaság/informális csoport van, akik valamit tenni szeretnének a közösségért, nagyon jó ötleteik vannak, de ezeket még nem tudták megvalósítani, mert nem volt miből.
 
Viccelődve azt is szoktuk mondani, hogy lévén a PONT Csoport sokéves tanácsadói tapasztalata, elegünk lett abból, hogy minden jó ötlettel, kezdeményező kedvvel rendelkező fiatalnak, aki azzal a kérdéssel fordul hozzánk, hogy hogyan is szerezhetne forrásokat az ötlete megvalósításához, egyszerűen csak azt javasoljuk, jegyeztessen be előbb egy civil szervezetet.
 
A probléma természetesen ennél azért összetettebb. Ez a projekt egyben egy megmérettetést is jelent a kolozsvári közösségnek.
 
Szerintünk az a meglepően nagymértékű mozgósítás, ami a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa címre való pályázáson történt, azt bizonyítja, hogy létezik egy kiaknázatlan ereje ennek a közösségnek: az informális csoportokat alkotó fiatalok vállalkozási kedve, lelkesedése, sokszínűsége és erőforrásai.
 
Mint a cím megpályázásának ötletgazdája és koordinátora, így annak az utazásnak a kezdeményezője, amely mindössze hónapok alatt több tízezer ember közös élményévé vált, a PONT Csoport folyamatosan azt tartotta szem előtt, hogy egy olyan pozitív kicsengésű történetet adjon a város számára, ami hozzátesz az egyébként is vibráló és gyors ütemben fejlődő dinamizmusához. Talán egy új perspektívát, amelynek segítségével Kolozsvárt végképp elhelyezhetjük az európai fiatalok mentális térképén.
 
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a program keretében megszervezett események, lebonyolított tevékenységek tartsák folyamatosan szem előtt ennek örökségét, mivel – bár a város a címet csak egy évig hordja – ennek eredményei közép- és hosszútávon is maradandó hatást érhetnek el. Úgy gondoljuk, ennek egyik alapvető feltétele az aktív részvétel biztosítása a lehető legnagyobb számú fiatal számára.
 
Hogyan történt a koordinálás, és milyen keretből gazdálkodtak? 
 
Egy 10-15 fős közösségi koordinátor csapattal dolgozunk. Nekik a szerepük az, hogy segítsék a csapatokat tanácsokkal, útbaigazítással. Ők voltak azok, akik sok esetben segítettek a csoportoknak összeállítani a pályázatokat, illetve ott lesznek majd a rendezvényük életbe ültetésének folyamatában is. Minden héten találkoztunk a közösségi koordinátorokkal, megbeszéltük a felmerülő problémákat, megoldásokat dolgoztunk ki velük közösen, hogy ők minél hatékonyabban segíthessék a csapatok munkáját.
 
A Com’ON Kolozsvár a PONT Csoport által kezdeményezett projekt, partnerségben Kolozsvár Önkormányzatával és a SHARE Kolozsvár Föderációval, amelyet az Európai Gazdasági Társulás (EGT 2009-2014 – közismertebben a Norvég Alap) romániai Civil Alapja támogat egy 68.247,81 euró értékű összeggel. Ez a támogatás konkrétan arra a folyamatra vonatozik, amely a kezdeményezések begyűjtését és nyilvános szavazással történő prioritási sorrendbe állítását foglalja magában. A kezdeményezések megvalósítására szánt 500.000 lejt (vagyis mintegy 110 ezer eurót) Kolozsvár önkormányzata ajánlotta fel. 
 
Értékelése szerint milyen hatásai lesznek a részvételi költségvetési programnak a kolozsvári ifjúsági kultúrára?
 
A legfontosabb talán az, hogy a fiatalok megtanulják és megtapasztalják, mit jelent a részvételi költségvetés, hogyan működik ez. Rengeteget beszélünk részvételi demokráciáról, társadalmi részvételről, de nagyon keveset tudunk ennek gyakorlati érvényesítéséről.
 
A társadalmi részvétel kiszélesítésének gyakorlata sokat tehet egy olyan kolozsvári ifjúsági kultúra kialakításáért, amelyben kevesebb a bizalmatlanság a döntéshozó szervek irányába, kevesebb az apátia stb. Ugyanakkor nagyon fontos megtanulnunk azt is, hogy a döntésben való részvétel felelősséggel is jár. A Com’ON Kolozsvár nem csupán egy ötletverseny, a fiataloknak valóban vállalniuk kell a kezdeményezésük életbe ültetésének teljes folyamatát: meg kell tanulni gazdálkodni sokszor sajnos szűkös erőforrásokból, eligazodni a bürokratikus folyamatok dzsungelében, engedélyeket beszerezni, szerződéseket kiállítani, beszámolókat írni. Mindezek szerintem nagyon fontos tapasztalatok.
 
Ezzel együtt pedig olyan fiatalok szervezhetnek közösségi programokat, akik eddig még sosem tehették ezt meg. Azok, akik eddig csak ötleteket dédelgettek, most valóra is válthatják ezeket. Így olyanok vesznek részt a közösségi életben aktívan, akik eddig még nem tették meg ezt, legalábbis nem ebben a formában. 
 
Mint említette, a portfólió összköltségvetése 500.000 lej. Ez hogyan oszlik majd el, a tervek szerint? A pályázók a rangsorban elfoglalt helyüknek megfelelően, arányosan részesülnek a keretösszegből vagy normatív összegek lesznek?
 
A Com’ON Kolozsvár célja az volt, hogy egy olyan, 250 kezdeményezésből álló projektportfóliót állítson össze, amelyet legkevesebb 3 tagú informális csoportok által javasolt és a kolozsvári közösségnek szóló kezdeményezések alkotnak.
 
Minden kezdeményező csoport maximum 4.500 lejt igényelhetett egy kezdeményezésre. A beküldött tevékenységek költségvetései változóak, van olyan ötlet, melynek megvalósításához elég 500 lej, de van olyan is, amelynek összköltségvetése 9000 lej, melyből a fennmaradó 4.500 lej előteremtését vállalták a fiatalok.
 
A folyamatban Kolozsvár Polgármesteri Hivatala összesen 500.000 lejt különített el.
A beregisztrált kezdeményezések összköltségvetése (körülbelül) 1.900.000 lej, az első 250 kezdeményezés összköltségvetése pedig 1.119.865,49 lej.
 
Az első 250 kezdeményezésre összesen 1.015.716,25 lejt kértek a csapatok, az összköltségvetések átlagosan 4.186 lejesek, míg az első 250 kezdeményezés átlagban 4.062,865 lejt igényelt.
 
 
Így, ugye, egy egyszerű matematikai művelettel kiderül: ahhoz, hogy mindenki megkapja a kért költségvetést, több mint kétszer ekkora összegre lenne szükségünk. A szavazási sorrend így mindenképp sokat számít, de szeretnénk még forrásokat bevonni. Annak érdekében, hogy minél több ötlet valósulhasson meg, a Com’ON Kolozsvár csapata két módszerrel próbálkozik.
 
Először is, a kezdeményező csapatokkal közösen átnézzük a leadott pályázatok költségvetését, hogy megbizonyosodjunk arról még egyszer, hogy a költségekből lehet-e még lefaragni, esetleg melyek azok a tételek, amelyek esetleg biztosíthatóak partnerségekkel.
 
Másfelől pedig megpróbáljuk „összehozni” azokat a kezdeményezéseket, amelyek nagyon hasonlítanak egymáshoz vagy kiegészítik egymást. 
 
Azokat a kezdeményezéseket, amelyeket megszavaztak a kolozsváriak és támogatást kaptak, megpróbáljuk hosszú távú, tartós, stabil projektekké alakítani, attól függően, hogy mennyire szeretné ezt a csapat is.
 
A Com’ON Kolozsvár szavazásán a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport kapta a legtöbb szavazatot. A csoport a többnyelvű táblák ügyében elfoglalt kritikus álláspontjáról és köztéri akcióiról ismert. Ez elég kínos helyzetbe hozza a kolozsvári városházát, hiszen a helyzet nagyjából úgy néz ki, hogy az önkormányzat finanszírozza az ellene irányuló akciókat. Hogyan csapódott, csapódik ez le?
 
A magyar sajtóban jól észlelhetjük ennek visszhangját. Valóban, azt lehet mondani, hogy ez az eredmény érdekes helyzetet teremtett, viszont fontos szem előtt tartani, hogy ebben a projektben a 250 kezdeményezésből összeállított portfólión van a hangsúly, mindvégig ez volt a cél. Ebből a csomagból próbálunk minél többet megvalósítani, támogatni.
 
A civil társadalom szerepe ugyanakkor ugye az is, hogy közvetítsen a döntéshozói szervek, intézmények és a közösség, társadalom tagjai között. Úgy gondolom, hogy a Musai-Muszáj kezdeményezései is ezen egyeztetési folyamat részei, nem egyértelműen az önkormányzat ellen irányuló akciók, hanem olyan folyamatok, amelyekben a civil társadalom kifejezésre juttatja igényeit. 
 
A részvételi demokrácia eszközeinek egyik gyakorlati haszna, hogy mindkét fél megtanulhatja, hogyan képes a másik számára meggyőzően megjeleníteni megfontolásait. 
Az önkormányzat részéről egyébként csak pozitív visszajelzés volt a folyamattal, eredménnyel kapcsolatosan. 
 
Kiemelne-e néhány olyan nyertes projektet, amit személyesen fontosnak tart? 
 
Ha véletlenszerűen beleolvasunk az első 250 pályázat szövegébe, láthatjuk, hogy nagyon sok olyan kezdeményezés van, amely a különböző érdeklődési területek köré összegyűlt közösségeket szeretné építeni vagy a várost szeretné szebbé tenni.
 
Számomra tanulságos, hogy a táncos, színházas és bulizós kezdeményezések között sok konferencia, képzés, műhelymunka van, rendkívül érdekes témákban (pl. mentálhigiéné). A kolozsvári fiatalok tudásszomja kielégíthetetlen…
 
Nagyon szeretem a Kozmutza Flóra Hallássérültek Iskolájában tanuló fiatalokból álló csoport kezdeményezését, a Jelelő Kórust is, ami egyike sajnos azon kezdeményezéseknek, amivel most küszködünk, mivel a Hivatalos Közlönyben késéssel közölt önkormányzati felhívás egy hónappal késlelteti a kezdeményezések megvalósításának kezdő időpontját. Így május 4. helyett a kezdeményezések csak június 1-től valósulhatnak meg. A csapatunk jelenleg azon dolgozik, hogy alternatív forrásokat teremtsünk azon kezdeményezésekre is, amelyeket nem lehetett júniusra halasztani. 
 
Személy szerint sajnálom, hogy a Pataréti fiatalok által javasolt két kezdeményezés (boksz- és fociedzése) közül egyik sem jutott be az első 250 kezdeményezés közé, de ettől függetlenül megpróbálunk forrást teremteni ezekre.
 
Kérdezett: Papp Attila Zsolt 
 
Címlapfotó forrása: Ugron Hanna Facebook-oldala

Hirdetés