„Az Európai Unió brüsszeli korifeusainak és lobbizóinak egészen más fáj, mint a magyar költségvetés. Mindenképpen rá akarják szorítani a magyar kormányt a durva adózás bevezetésére, mert ha megtiltani nem tudják a házipálinka-főzést, hát meg tudják fojtani nyaklótlan mértékű adókkal. Nem lesz érdemes kisüstit főzni, sem szilvát, sem körtét, sem barackot, sem törkölyt, de még epret, ribizlit, málnát, szedret sem, pedig emez utóbbiak tényleg inkább gyógyszerek.

Ha a magyarok nem főznek pálinkát, a románok cujkát, a görögök ánizspálinkát, a lengyelek, csehek vodkát, akkor szabaddá válik a tér és a piac a whisky, a grappa, a konyak, a calvados előtt, miket ugyancsak teljesen adómentesen főzhetnek, készíthetnek az angolok, az írek, a spanyolok, a skótok, az olaszok, franciák. Merthogy azok hagyományos, már-már „történelmi” nemzeti italok. A magyar pálinka nem az! Azt a tegnap találták ki, egyenesen az EU bosszantására. S ha nem fejezik be a törvénytelen gyakorlatot, úgy újfent szerződésszegési eljárást akasztanak a nyakukba. Hiszen a belépési szerződésben a magyarok nem kérték pálinkájuk kivételezettségét, hát le vele! Ez a szerződés ugyan a tiltást sem tartalmazza, de hát kicsire nem adunk. Van viszont egy tanulság: minden szerződésben helyet kell szorítani a kivételeknek, s akkor nem is szükséges a szabály.”