// 2026. szeptember 9., szerda // Ádám
Székely István Székely István

Át kell gondolnunk az autonómiák kérdését

// HIRDETÉS

Lehet, hogy a nyelvi jogoktól eltérően az azonnali előrelépést elsősorban nem a jogi feltételek megteremtésétől kell várnunk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Székely István
2015. április 17., 18:05

Tisztelt meghívottak, hölgyeim és uraim, újratervező kollégák!

 

Több mint húsz évvel ezelőtt, 1993-ban, a brassói kongresszuson megfogalmaztunk egy merész tervet. Összeraktuk azt a programot, azt a nagy történetet, amely az elmúlt két évtizedben meghatározta az erdélyi magyarok emancipációját, közösségként való magára találását. 

A célkitűzések gerincét a nyelvi jogok és a restitúció képezte, 

és elmondhatjuk, hogy – az önálló állami egyetemet leszámítva – tíz év alatt, valamikor 2003-2005-re a program jogi részét sikerült elfogadtatnunk. A gyakorlatba ültetés zegzugos útja továbbra is feladatunk, ennek kérdését egy pillanatra sem szabad szem előtt tévesztenünk.

 

Ezt követően az volt a dilemma, hogy a nyelvi jogokra alapozva biztosítottnak látjuk-e nemzeti identitásunk megőrzését és továbbadását, kultúránk fejlesztését. A nagy nyilvánosság előtt nem folytattuk le az ezzel kapcsolatos vitát, azonban döntő többségünk a mellett foglalt állást, hogy a nyelvi jogok önmagukban nem biztosítják magyarként való boldogulásunkat, ehhez a különböző autonómiaformák jogosítványai szükségesek.

 

A kulturális autonómiát magába foglaló kisebbségi törvényt 2005-ben nyújtottuk be a parlamentbe, a székelyföldi autonómia statútumát ebben az évben dolgoztuk ki. Kétségtelen, hogy elfogadtatásuk nem lesz könnyű – jó példa erre a kisebbségi törvény, a kulturális autonómia sorsa, amely beterjesztése óta elakadt a parlamenti döntéshozatal útvesztőiben.

 

Véleményem szerint az újratervezés jegyében 

az autonómiák kérdését is át kell gondolnunk. 

Lehet, hogy a nyelvi jogoktól eltérően az azonnali előrelépést elsősorban nem a jogi feltételek megteremtésétől kell várnunk. A parlamenti elfogadás kétségtelenül fontos, de ez nem csupán a mi akaratunktól függ. Addig is a jogi tervezetet ki kell egészítenünk tartalmi elemekkel, szakpolitikai programokkal. Eddig többnyire annyit mondtunk, azért van szükségünk autonómiára, mert saját magunk kívánunk dönteni dolgainkban. Kétségtelen, hogy ez igaz, azonban tartalmi kérdésekre csak esetenként adtunk választ: mit tennénk a különböző szakpolitikák terén, ha holnaptól autonómiánk lenne? Ennek a kérdésnek megválaszolása, a különböző területeken történő stratégiai tervezés már csak azért is fontos, mert ezek képezik jövőképünk alapját. 

Tervezzük meg jövőnket a mindennapi kérdések területén. 

Gondoljuk végig, akár húsz-huszonöt éves távlatban, melyek egy adott szakterület jövőbeni kilátásai, és ebből eredendően melyek a mi feladataink. Hosszú, és rövidtávon egyaránt, hiszen az autonómiák jogosítványai nélkül is hatalmi tényezők vagyunk – erősek az önkormányzatodban, mozgástérrel a parlamentben, és esetenként kormányzati szerepet vállalva. Ha megfogalmazzuk az egyes területekre lebontott konkrét célokat, ha tudjuk, hova akarunk elérni, minden nap tehetünk valamit álmunk valóra váltása érdekében.

 

A szakpolitikák újratervezése során 

a szakma, a civil társadalom, és az egyházak megszólítása, egyenrangú partnerként való bevonása 

elengedhetetlen. Ne feledjük, a brassói kongresszus programcsomagját is együtt raktuk össze. Azóta valamivel távolabb kerültünk egymástól, hiszen dolgok rendje szerint mindenki a saját területére összpontosított, abban kívánt a legjobbat alkotni. Újra le kell ülnünk, meg kell hallgatnunk egymás szempontjait, és közösen kell összeraknunk azt a nagy történetet, amely meghatározza a következő évtized irányát. Hiszen a politika már felismerte, hogy egyedül nem boldogul, a Kulturális Autonómia Tanács létrehozása már e józan belátás eredménye.

 

Abból kell kiindulnunk, hogy a jövő már nem rólunk, hanem gyermekeinkről szól – a jövőkép elsősorban számukra kell vonzó legyen, őket kell részvételre, cselekvésre ösztönözze. Mi, a kommunizmus mentális börtönéből szabadultak annyit tehetünk, hogy bevonjuk őket a jövőnk tervezésébe, és megbízunk tudásukban, tenni akarásukban.

 

Ehhez kívánok eredményes újratervezést!

 

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

(Elhangzott az RMDSZ-kongresszuson, Kolozsváron, 2015. április 17-én.)

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
Főtér

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

Drágít a legolcsóbb áramszolgáltató
Krónika

Drágít a legolcsóbb áramszolgáltató

Megemeli az új lakossági ajánlatában szereplő árait Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, a Hidroelectrica. Az áramszolgáltató az ország legalacsonyabb árainak köszönhetően már több mint 1,2 millió háztartási fogyasztó energiaszolgáltatója.

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit
Székelyhon

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes
Krónika

Ami román közegben vitát robbantott ki, az az erdélyi magyar iskolák esetében természetes

Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”
Székelyhon

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”

„A Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 7 óra 4 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

// még több főtér.ro
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS