// 2026. október 31., szombat // Farkas

Író a levesben

// HIRDETÉS

Igazi gasztrofilozófiai utazásban lehetett részük azoknak, akik beültek Cserna-Szabó András estjére Kolozsváron. Akkor most szotty vagy szaft jár a lecsóhoz?

Cserna-Szabó András kávéházi asztalán tornyosul már a Halálcsillag, a Puszibolt, a Veszett paradicsom és a többi műve, amikor László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című estsorozatának állandó házigazdája belecsap a lecsóba a Bulgakovban. Az igazán stílusos persze az lett volna, ha a gasztronómia iránt meglehetősen elkötelezett magyarországi író ínycsiklandó traktátusát összekötötték volna egy valódi főzőcskézéssel, mert aligha lehet kellemesebb összművészeti élmény, mint egy kis kolozsvári rakott káposzta mellett hallgatni Cserna-Szabó pittoreszk sztorijait az életről, az íróságról meg mindenről.

Cserna-Szabó nemcsak az ízek világa iránt elkötelezett, hanem Kolozsvár iránt is. Szíved helyén épül már a Halálcsillag című első regényét (készül már a második!) részben kolozsvári élmények és helyszínek ihlették, nem véletlenül, hiszen egy ideig a kincses városban élt. Azt is megtudhattuk, mi vonzotta ide: édesapja Kolozsváron született 1943-ban, a Farkas utcai református templomban keresztelték, de '44-ben már el is menekült a család, mondjuk úgy, történelmi okokból. Nagyapja az Ellenzék napilap hétvégi irodalmi rovatának munkatársaként dolgozott, számára pedig fontos volt, hogy felgöngyölítse nagyapja történetét, megmártózzon ugyanannak a városnak az életében. Ideköltözött tehát fél évre, este kocsmázott, nappal könyvtárazott – mégsem ír belőle családtörténetet, mert érzelmileg érintett. 

Ami kár, mert rengeteg jó története, anekdotája van a családról, de nem csak. Az, hogy nagymamája szekrényében a Balzac-könyvek mögé eldugva ott sorakozott a komplett krimitörténelem, sok mindent megmagyaráz az életműben. Az viszont bizonyára sokakat meghökkentett, hogy a gasztronómiával való szoros kapcsolata nem annyira régi keletű, volt idő, amikor konyhai tudománya kimerült a paprikás krumpli elkészítésében. Nagybátyja azonban – újabb festői rokon a láthatáron – 1998-ban elnyerte kártyán (!) a Magyar Konyha című folyóirat főszerkesztői székét, őt pedig odahívta szakírónak. Ő meg, tehetséges fiatal novellistaként – akkoriban tűnt fel a Fél... kezdetű címeket viselő köteteivel (Fél négy, Fél hét, Félelem és reszketés Nagyhályogon) – vitte magával a kollégákat, Grecsó Krisztiántól Ficsku Pálig.

 

Ha már az irodalomnál tartunk: az íróság szar meló, mondja Cserna, mert ugyan megél belőle, de otthoni, magányos tevékenység, ő pedig társasági ember. Ezért imád társszerző lenni, és ezt valószínűleg a helyszínen lévő Darida Benedek is megerősítheti, akivel közösen írták a Nagy macskajajkönyv című másnaposságfilozófiai értekezést. (Az Ede a levesben társszerzője, Fehér Béla sajna nem jött.)

 

Szerzőnk igazi szenvedéllyel beszél a magyar konyha állapotáról: szerinte a magyar gasztrotörténeti hagyomány nincs kellőképpen feldolgozva, ezért evolúció sem lehetséges, minek következtében olyan gasztronómiai szörnyszülöttek jönnek létre a modern, európai, trendi konyhatudomány nagyobb dicsőségére, mint a székelykáposzta homárral (lehet, hogy rosszul emlékszünk, és valami más, de ugyanilyen rettenetesen hangzott). Azt pedig tessék megjegyezni, hogy a lecsót szottyal és nem szafttal készítjük, és nyugodtan tehetünk belé fokhagymát is.

 

Azt egy kicsit sajnáljuk, hogy a Fél disznó és a Fél vodka című köteteit végül nem írta meg.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS