// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Író a levesben

// HIRDETÉS

Igazi gasztrofilozófiai utazásban lehetett részük azoknak, akik beültek Cserna-Szabó András estjére Kolozsváron. Akkor most szotty vagy szaft jár a lecsóhoz?

Cserna-Szabó András kávéházi asztalán tornyosul már a Halálcsillag, a Puszibolt, a Veszett paradicsom és a többi műve, amikor László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című estsorozatának állandó házigazdája belecsap a lecsóba a Bulgakovban. Az igazán stílusos persze az lett volna, ha a gasztronómia iránt meglehetősen elkötelezett magyarországi író ínycsiklandó traktátusát összekötötték volna egy valódi főzőcskézéssel, mert aligha lehet kellemesebb összművészeti élmény, mint egy kis kolozsvári rakott káposzta mellett hallgatni Cserna-Szabó pittoreszk sztorijait az életről, az íróságról meg mindenről.

Cserna-Szabó nemcsak az ízek világa iránt elkötelezett, hanem Kolozsvár iránt is. Szíved helyén épül már a Halálcsillag című első regényét (készül már a második!) részben kolozsvári élmények és helyszínek ihlették, nem véletlenül, hiszen egy ideig a kincses városban élt. Azt is megtudhattuk, mi vonzotta ide: édesapja Kolozsváron született 1943-ban, a Farkas utcai református templomban keresztelték, de '44-ben már el is menekült a család, mondjuk úgy, történelmi okokból. Nagyapja az Ellenzék napilap hétvégi irodalmi rovatának munkatársaként dolgozott, számára pedig fontos volt, hogy felgöngyölítse nagyapja történetét, megmártózzon ugyanannak a városnak az életében. Ideköltözött tehát fél évre, este kocsmázott, nappal könyvtárazott – mégsem ír belőle családtörténetet, mert érzelmileg érintett. 

Ami kár, mert rengeteg jó története, anekdotája van a családról, de nem csak. Az, hogy nagymamája szekrényében a Balzac-könyvek mögé eldugva ott sorakozott a komplett krimitörténelem, sok mindent megmagyaráz az életműben. Az viszont bizonyára sokakat meghökkentett, hogy a gasztronómiával való szoros kapcsolata nem annyira régi keletű, volt idő, amikor konyhai tudománya kimerült a paprikás krumpli elkészítésében. Nagybátyja azonban – újabb festői rokon a láthatáron – 1998-ban elnyerte kártyán (!) a Magyar Konyha című folyóirat főszerkesztői székét, őt pedig odahívta szakírónak. Ő meg, tehetséges fiatal novellistaként – akkoriban tűnt fel a Fél... kezdetű címeket viselő köteteivel (Fél négy, Fél hét, Félelem és reszketés Nagyhályogon) – vitte magával a kollégákat, Grecsó Krisztiántól Ficsku Pálig.

 

Ha már az irodalomnál tartunk: az íróság szar meló, mondja Cserna, mert ugyan megél belőle, de otthoni, magányos tevékenység, ő pedig társasági ember. Ezért imád társszerző lenni, és ezt valószínűleg a helyszínen lévő Darida Benedek is megerősítheti, akivel közösen írták a Nagy macskajajkönyv című másnaposságfilozófiai értekezést. (Az Ede a levesben társszerzője, Fehér Béla sajna nem jött.)

 

Szerzőnk igazi szenvedéllyel beszél a magyar konyha állapotáról: szerinte a magyar gasztrotörténeti hagyomány nincs kellőképpen feldolgozva, ezért evolúció sem lehetséges, minek következtében olyan gasztronómiai szörnyszülöttek jönnek létre a modern, európai, trendi konyhatudomány nagyobb dicsőségére, mint a székelykáposzta homárral (lehet, hogy rosszul emlékszünk, és valami más, de ugyanilyen rettenetesen hangzott). Azt pedig tessék megjegyezni, hogy a lecsót szottyal és nem szafttal készítjük, és nyugodtan tehetünk belé fokhagymát is.

 

Azt egy kicsit sajnáljuk, hogy a Fél disznó és a Fél vodka című köteteit végül nem írta meg.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS