// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Író a levesben

// HIRDETÉS

Igazi gasztrofilozófiai utazásban lehetett részük azoknak, akik beültek Cserna-Szabó András estjére Kolozsváron. Akkor most szotty vagy szaft jár a lecsóhoz?

Cserna-Szabó András kávéházi asztalán tornyosul már a Halálcsillag, a Puszibolt, a Veszett paradicsom és a többi műve, amikor László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című estsorozatának állandó házigazdája belecsap a lecsóba a Bulgakovban. Az igazán stílusos persze az lett volna, ha a gasztronómia iránt meglehetősen elkötelezett magyarországi író ínycsiklandó traktátusát összekötötték volna egy valódi főzőcskézéssel, mert aligha lehet kellemesebb összművészeti élmény, mint egy kis kolozsvári rakott káposzta mellett hallgatni Cserna-Szabó pittoreszk sztorijait az életről, az íróságról meg mindenről.

Cserna-Szabó nemcsak az ízek világa iránt elkötelezett, hanem Kolozsvár iránt is. Szíved helyén épül már a Halálcsillag című első regényét (készül már a második!) részben kolozsvári élmények és helyszínek ihlették, nem véletlenül, hiszen egy ideig a kincses városban élt. Azt is megtudhattuk, mi vonzotta ide: édesapja Kolozsváron született 1943-ban, a Farkas utcai református templomban keresztelték, de '44-ben már el is menekült a család, mondjuk úgy, történelmi okokból. Nagyapja az Ellenzék napilap hétvégi irodalmi rovatának munkatársaként dolgozott, számára pedig fontos volt, hogy felgöngyölítse nagyapja történetét, megmártózzon ugyanannak a városnak az életében. Ideköltözött tehát fél évre, este kocsmázott, nappal könyvtárazott – mégsem ír belőle családtörténetet, mert érzelmileg érintett. 

Ami kár, mert rengeteg jó története, anekdotája van a családról, de nem csak. Az, hogy nagymamája szekrényében a Balzac-könyvek mögé eldugva ott sorakozott a komplett krimitörténelem, sok mindent megmagyaráz az életműben. Az viszont bizonyára sokakat meghökkentett, hogy a gasztronómiával való szoros kapcsolata nem annyira régi keletű, volt idő, amikor konyhai tudománya kimerült a paprikás krumpli elkészítésében. Nagybátyja azonban – újabb festői rokon a láthatáron – 1998-ban elnyerte kártyán (!) a Magyar Konyha című folyóirat főszerkesztői székét, őt pedig odahívta szakírónak. Ő meg, tehetséges fiatal novellistaként – akkoriban tűnt fel a Fél... kezdetű címeket viselő köteteivel (Fél négy, Fél hét, Félelem és reszketés Nagyhályogon) – vitte magával a kollégákat, Grecsó Krisztiántól Ficsku Pálig.

 

Ha már az irodalomnál tartunk: az íróság szar meló, mondja Cserna, mert ugyan megél belőle, de otthoni, magányos tevékenység, ő pedig társasági ember. Ezért imád társszerző lenni, és ezt valószínűleg a helyszínen lévő Darida Benedek is megerősítheti, akivel közösen írták a Nagy macskajajkönyv című másnaposságfilozófiai értekezést. (Az Ede a levesben társszerzője, Fehér Béla sajna nem jött.)

 

Szerzőnk igazi szenvedéllyel beszél a magyar konyha állapotáról: szerinte a magyar gasztrotörténeti hagyomány nincs kellőképpen feldolgozva, ezért evolúció sem lehetséges, minek következtében olyan gasztronómiai szörnyszülöttek jönnek létre a modern, európai, trendi konyhatudomány nagyobb dicsőségére, mint a székelykáposzta homárral (lehet, hogy rosszul emlékszünk, és valami más, de ugyanilyen rettenetesen hangzott). Azt pedig tessék megjegyezni, hogy a lecsót szottyal és nem szafttal készítjük, és nyugodtan tehetünk belé fokhagymát is.

 

Azt egy kicsit sajnáljuk, hogy a Fél disznó és a Fél vodka című köteteit végül nem írta meg.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS