// 2026. november 7., szombat // Rezso

Író a levesben

// HIRDETÉS

Igazi gasztrofilozófiai utazásban lehetett részük azoknak, akik beültek Cserna-Szabó András estjére Kolozsváron. Akkor most szotty vagy szaft jár a lecsóhoz?

Cserna-Szabó András kávéházi asztalán tornyosul már a Halálcsillag, a Puszibolt, a Veszett paradicsom és a többi műve, amikor László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra című estsorozatának állandó házigazdája belecsap a lecsóba a Bulgakovban. Az igazán stílusos persze az lett volna, ha a gasztronómia iránt meglehetősen elkötelezett magyarországi író ínycsiklandó traktátusát összekötötték volna egy valódi főzőcskézéssel, mert aligha lehet kellemesebb összművészeti élmény, mint egy kis kolozsvári rakott káposzta mellett hallgatni Cserna-Szabó pittoreszk sztorijait az életről, az íróságról meg mindenről.

Cserna-Szabó nemcsak az ízek világa iránt elkötelezett, hanem Kolozsvár iránt is. Szíved helyén épül már a Halálcsillag című első regényét (készül már a második!) részben kolozsvári élmények és helyszínek ihlették, nem véletlenül, hiszen egy ideig a kincses városban élt. Azt is megtudhattuk, mi vonzotta ide: édesapja Kolozsváron született 1943-ban, a Farkas utcai református templomban keresztelték, de '44-ben már el is menekült a család, mondjuk úgy, történelmi okokból. Nagyapja az Ellenzék napilap hétvégi irodalmi rovatának munkatársaként dolgozott, számára pedig fontos volt, hogy felgöngyölítse nagyapja történetét, megmártózzon ugyanannak a városnak az életében. Ideköltözött tehát fél évre, este kocsmázott, nappal könyvtárazott – mégsem ír belőle családtörténetet, mert érzelmileg érintett. 

Ami kár, mert rengeteg jó története, anekdotája van a családról, de nem csak. Az, hogy nagymamája szekrényében a Balzac-könyvek mögé eldugva ott sorakozott a komplett krimitörténelem, sok mindent megmagyaráz az életműben. Az viszont bizonyára sokakat meghökkentett, hogy a gasztronómiával való szoros kapcsolata nem annyira régi keletű, volt idő, amikor konyhai tudománya kimerült a paprikás krumpli elkészítésében. Nagybátyja azonban – újabb festői rokon a láthatáron – 1998-ban elnyerte kártyán (!) a Magyar Konyha című folyóirat főszerkesztői székét, őt pedig odahívta szakírónak. Ő meg, tehetséges fiatal novellistaként – akkoriban tűnt fel a Fél... kezdetű címeket viselő köteteivel (Fél négy, Fél hét, Félelem és reszketés Nagyhályogon) – vitte magával a kollégákat, Grecsó Krisztiántól Ficsku Pálig.

 

Ha már az irodalomnál tartunk: az íróság szar meló, mondja Cserna, mert ugyan megél belőle, de otthoni, magányos tevékenység, ő pedig társasági ember. Ezért imád társszerző lenni, és ezt valószínűleg a helyszínen lévő Darida Benedek is megerősítheti, akivel közösen írták a Nagy macskajajkönyv című másnaposságfilozófiai értekezést. (Az Ede a levesben társszerzője, Fehér Béla sajna nem jött.)

 

Szerzőnk igazi szenvedéllyel beszél a magyar konyha állapotáról: szerinte a magyar gasztrotörténeti hagyomány nincs kellőképpen feldolgozva, ezért evolúció sem lehetséges, minek következtében olyan gasztronómiai szörnyszülöttek jönnek létre a modern, európai, trendi konyhatudomány nagyobb dicsőségére, mint a székelykáposzta homárral (lehet, hogy rosszul emlékszünk, és valami más, de ugyanilyen rettenetesen hangzott). Azt pedig tessék megjegyezni, hogy a lecsót szottyal és nem szafttal készítjük, és nyugodtan tehetünk belé fokhagymát is.

 

Azt egy kicsit sajnáljuk, hogy a Fél disznó és a Fél vodka című köteteit végül nem írta meg.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS