Leépített örökségünk
Timi
2015. március 23. hétfő, 12:23
A kulturális tárca jelenlegi vezetője azzal magyarázza, hogy a kormány nem siet a Szilágy megyei, magyar vonatkozású kastélyok és kúriák megmentésére, hogy nem ők a tulajdonosok.

A PSD színeiben megválasztott Gheorghe Pop Szilágy megyei szenátor a kulturális minisztériumhoz fordult a Szilágyságban található kastélyok és kúriák ügyében. Azt kérdezte: szándékában áll-e a kormánynak az enyészet martalékává váló épületek megmentése. Ioan Vulpescu, a tárca jelenlegi vezetője nem szolgált jó hírrel az épített örökségüket féltő Szilágy megyeieknek. A szenátus honlapján közzé tett válaszában azt írta, hogy a kulturális minisztérium országos restaurálási programja keretében csak az állami vagy köztulajdonban lévő ingatlanok renoválására fordítanak pénzt. Felhívta a figyelmet, hogy a

Szilágy megyei kastélyok a helyi önkormányzatok, egyházak vagy magánszemélyek tulajdonában áll.

Az egyik leginkább veszélyeztetett az ördögkúti Bay-kastély, mely az önkormányzat tulajdonában áll – akárcsak a drági Wesselényi–Bethlen-kastély. Ez utóbbi az 1990-es évek óta nincs használatban. Hajdan erődített vár volt, melyet Wesselényi Ferenc építetett át kastéllyá 1810-ben. Falán még ma is látható a Bethlen család címere. Az államosítás után a termelőszövetkezet irodái kaptak benne helyet, lakások voltak benne, de senki nem javított rajta. Az épület jobb szárnya egy ideig kultúrházként működött.

Váralmáson már csak a romjai tekinthetők meg az egykori Csáky kastélynak, mely magánkézben van. A kalotaszegi település másik nevezetessége falu feletti dombtetőn magasodó egykori Almási várnak az öregtornya.

Az 1766-ban épült csákigorbói Haller-kastély túlélte a kommunizmus éveit,

viszont a gazdátlan épületet gyorsan szétszedték az építőanyag miatt. A külön templommal is rendelkező kastélyból mindössze egy beomlott tetejű kápolna és annak tornya, a kút és a címeres kapubejárat maradt meg.

Egy magánvállalkozás a tulajdonosa a szurdoki Jósika-kastélynak, mely első magyar regényírónk, Jósika Miklós kastélya és kápolnája volt. Ebben a kastélyban több regénye is született, köztük a legismertebb az Abafi is.

A kommunizmus idején az épületben traktorjavító-műhelyt rendeztek be.

A szilágynagyfalusi Bánffy-kastély a református egyházhoz tartozik. A Bánffy család a XV században telepedik le és építi fel rezidenciáját Szilágynagyfaluban. Ennek helyén állt Bánffy Albert emeletes kastélya, mely 1859-ben tűzvészben megrongálódik. A jelenleg ott álló kastélyt 1925-ben építették fel. Az épületben az államosítás után orvosi rendelő működött, majd sérült gyermekek otthonát alakítottak ki benne.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/8449
Kolozsváron ma délelőtt a törvényszék épülete elé sorakoztak fel az ügyészek, délután más városokban is követik példájukat. Egy hétig nem hoznak ítéleteket, csak sürgős esetekben.
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Ahogy a hóstátiak kertészkedtek, nem kertészkedik úgy senki. Sajnálhatják is a kolozsváriak a város egykori kertjeit, ha meglennének, frissebb és finomabb biozöldség kerülhetne az asztalukra. Ritka fotókkal mutatjuk be a Hóstát letűnt világát.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.