// 2026. szeptember 2., szerda // Rebeka, Dorina

Marosvásárhely frontváros maradt

// HIRDETÉS

Kincses Előd szerint a MOGYE-ügy, az autonómiatüntetés betiltása és a magyarok tömeges elvándorlása is a Fekete március következménye.

Kincses Előd ügyvéd szerint a marosvásárhelyi viszonyokat máig meghatározza a városban 1990 márciusában kirobbant román-magyar véres összecsapás. A marosvásárhelyi magyar közösség – vezetői tisztségéből a Fekete március alatt lemondatott – emblematikus alakja úgy látja, Marosvásárhely azóta is a román-magyar küzdelem frontvárosa maradt.

Kincses Előd az MTI-nek adott interjúban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult szembenállást, a Székely szabadság napjára tervezett magyar tiltakozás betiltását, de a marosvásárhelyi magyarok azóta történt tömeges elvándorlását is a Fekete március számlájára írja. Hozzáteszi, Marosvásárhelyről éppen az önbizalommal rendelkező, mozgékony, vállalkozó szellemű magyarok költöztek el, és 

hiányukat nagyon megsínyli a közösség.

„Úgy jártunk, mint a Szovjetunió, megnyertük a háborút, de elvesztettük a békét” - állapította meg. A jelenleg közel 128 ezer lakosú városban a Fekete március után csökkent 50 százalék alá a magyarok számaránya. A magyarság ma a lakosság 45 százalékát teszik ki, és 2000 óta már a polgármesteri tisztséget sem sikerül a közösség soraiból érkező politikusnak elnyernie.

 

Kincses elmondta, az utóbbi években is az események újabb és újabb részletei világosodtak meg előtte, de ezek nem módosítják azt az 1990-ben megfogalmazott álláspontját, hogy a marosvásárhelyi román-magyar összecsapást az 1989 decemberében 

megszüntetett Securitate robbantotta ki. 

Előzőleg a Ceausescu-rendszer politikai rendőrségének a teljes állományát három hónapos fizetett szabadságra küldték. Ez a szabadság járt le márciusban.

 

„A román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy szükség van a titkosszolgálatra, hiszen a magyar veszélytől ez tudja megvédeni az országot” - jelentette ki az ügyvéd. 1990 március 26-án meg is alakult a Securitate állományából a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek létrehozása nem okozott megütközést a romániai társadalomban. Kincses Előd vitatta két marosvásárhelyi történész kutatásainak két éve közzétett eredményeit, amelyek szerint elsősorban helyi erőcsoportok felelősek az összecsapásért.

 

 Több tanúnak a vallomását is idézte, akik szerint Ion Iliescu ideiglenes elnök pontosan tudta, hogy mi történik Marosvásárhelyen, de nem hozott intézkedéseket a konfliktus megfékezésére. 

„Iliescunak szüksége volt a marosvásárhelyi összecsapásra”

– állapította meg. Azt is hozzátette, elsősorban a magyarok önmérsékletén múlt, hogy nem terjedt ki még jobban a konfliktus. Emlékeztetett, személyesen beszélte le március 20-án a Székelyudvarhelyen gyülekező székelyeket a marosvásárhelyi bevonulásról, így a város felé elindított bányászok vonatait is visszafordították a székelykocsárdi vasútállomásról.

 

Óvatosan reagált arra a kérdésre, hogy a Klaus Johannis elnök hivatalba lépése után elindult folyamatok elvezetnek-e a Fekete március eseményeinek hatósági feltárásához, és a bűnösök felelősségre vonásához. Hozzátette, az államfő hivatalosan nem szólhat bele az igazságszolgáltatás ügyeibe, és Johannis különben is rendkívül óvatos és hárító magatartást tanúsít a magyar ügyekben.

 

Kincses Előd 1990 márciusában a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöki tisztségét töltötte be. 1990 március 19-én erről a tisztségről mondott le az ellene tüntető marosvásárhelyi románok nyomására. Pár nappal később a megtorlásoktól tartva Magyarországra menekült, ahonnan csak hat és fél évvel később térhetett vissza szülővárosába.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Főtér

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”
Krónika

Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”

Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Főtér

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén
Székelyhon

„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén

Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
Krónika

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

Vonattal ütközött egy személyautó Kovászna megyében
Székelyhon

Vonattal ütközött egy személyautó Kovászna megyében

Forgalomkorlátozásra kell számítani Kovászna megyében Réty községben és környékén, miután Bita településen egy személygépkocsi és egy vonat ütközött.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS