// 2026. október 30., péntek // Alfonz

Marosvásárhely frontváros maradt

// HIRDETÉS

Kincses Előd szerint a MOGYE-ügy, az autonómiatüntetés betiltása és a magyarok tömeges elvándorlása is a Fekete március következménye.

Kincses Előd ügyvéd szerint a marosvásárhelyi viszonyokat máig meghatározza a városban 1990 márciusában kirobbant román-magyar véres összecsapás. A marosvásárhelyi magyar közösség – vezetői tisztségéből a Fekete március alatt lemondatott – emblematikus alakja úgy látja, Marosvásárhely azóta is a román-magyar küzdelem frontvárosa maradt.

Kincses Előd az MTI-nek adott interjúban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult szembenállást, a Székely szabadság napjára tervezett magyar tiltakozás betiltását, de a marosvásárhelyi magyarok azóta történt tömeges elvándorlását is a Fekete március számlájára írja. Hozzáteszi, Marosvásárhelyről éppen az önbizalommal rendelkező, mozgékony, vállalkozó szellemű magyarok költöztek el, és 

hiányukat nagyon megsínyli a közösség.

„Úgy jártunk, mint a Szovjetunió, megnyertük a háborút, de elvesztettük a békét” - állapította meg. A jelenleg közel 128 ezer lakosú városban a Fekete március után csökkent 50 százalék alá a magyarok számaránya. A magyarság ma a lakosság 45 százalékát teszik ki, és 2000 óta már a polgármesteri tisztséget sem sikerül a közösség soraiból érkező politikusnak elnyernie.

 

Kincses elmondta, az utóbbi években is az események újabb és újabb részletei világosodtak meg előtte, de ezek nem módosítják azt az 1990-ben megfogalmazott álláspontját, hogy a marosvásárhelyi román-magyar összecsapást az 1989 decemberében 

megszüntetett Securitate robbantotta ki. 

Előzőleg a Ceausescu-rendszer politikai rendőrségének a teljes állományát három hónapos fizetett szabadságra küldték. Ez a szabadság járt le márciusban.

 

„A román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy szükség van a titkosszolgálatra, hiszen a magyar veszélytől ez tudja megvédeni az országot” - jelentette ki az ügyvéd. 1990 március 26-án meg is alakult a Securitate állományából a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek létrehozása nem okozott megütközést a romániai társadalomban. Kincses Előd vitatta két marosvásárhelyi történész kutatásainak két éve közzétett eredményeit, amelyek szerint elsősorban helyi erőcsoportok felelősek az összecsapásért.

 

 Több tanúnak a vallomását is idézte, akik szerint Ion Iliescu ideiglenes elnök pontosan tudta, hogy mi történik Marosvásárhelyen, de nem hozott intézkedéseket a konfliktus megfékezésére. 

„Iliescunak szüksége volt a marosvásárhelyi összecsapásra”

– állapította meg. Azt is hozzátette, elsősorban a magyarok önmérsékletén múlt, hogy nem terjedt ki még jobban a konfliktus. Emlékeztetett, személyesen beszélte le március 20-án a Székelyudvarhelyen gyülekező székelyeket a marosvásárhelyi bevonulásról, így a város felé elindított bányászok vonatait is visszafordították a székelykocsárdi vasútállomásról.

 

Óvatosan reagált arra a kérdésre, hogy a Klaus Johannis elnök hivatalba lépése után elindult folyamatok elvezetnek-e a Fekete március eseményeinek hatósági feltárásához, és a bűnösök felelősségre vonásához. Hozzátette, az államfő hivatalosan nem szólhat bele az igazságszolgáltatás ügyeibe, és Johannis különben is rendkívül óvatos és hárító magatartást tanúsít a magyar ügyekben.

 

Kincses Előd 1990 márciusában a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöki tisztségét töltötte be. 1990 március 19-én erről a tisztségről mondott le az ellene tüntető marosvásárhelyi románok nyomására. Pár nappal később a megtorlásoktól tartva Magyarországra menekült, ahonnan csak hat és fél évvel később térhetett vissza szülővárosába.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS