// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Marosvásárhely frontváros maradt

// HIRDETÉS

Kincses Előd szerint a MOGYE-ügy, az autonómiatüntetés betiltása és a magyarok tömeges elvándorlása is a Fekete március következménye.

Kincses Előd ügyvéd szerint a marosvásárhelyi viszonyokat máig meghatározza a városban 1990 márciusában kirobbant román-magyar véres összecsapás. A marosvásárhelyi magyar közösség – vezetői tisztségéből a Fekete március alatt lemondatott – emblematikus alakja úgy látja, Marosvásárhely azóta is a román-magyar küzdelem frontvárosa maradt.

Kincses Előd az MTI-nek adott interjúban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult szembenállást, a Székely szabadság napjára tervezett magyar tiltakozás betiltását, de a marosvásárhelyi magyarok azóta történt tömeges elvándorlását is a Fekete március számlájára írja. Hozzáteszi, Marosvásárhelyről éppen az önbizalommal rendelkező, mozgékony, vállalkozó szellemű magyarok költöztek el, és 

hiányukat nagyon megsínyli a közösség.

„Úgy jártunk, mint a Szovjetunió, megnyertük a háborút, de elvesztettük a békét” - állapította meg. A jelenleg közel 128 ezer lakosú városban a Fekete március után csökkent 50 százalék alá a magyarok számaránya. A magyarság ma a lakosság 45 százalékát teszik ki, és 2000 óta már a polgármesteri tisztséget sem sikerül a közösség soraiból érkező politikusnak elnyernie.

 

Kincses elmondta, az utóbbi években is az események újabb és újabb részletei világosodtak meg előtte, de ezek nem módosítják azt az 1990-ben megfogalmazott álláspontját, hogy a marosvásárhelyi román-magyar összecsapást az 1989 decemberében 

megszüntetett Securitate robbantotta ki. 

Előzőleg a Ceausescu-rendszer politikai rendőrségének a teljes állományát három hónapos fizetett szabadságra küldték. Ez a szabadság járt le márciusban.

 

„A román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy szükség van a titkosszolgálatra, hiszen a magyar veszélytől ez tudja megvédeni az országot” - jelentette ki az ügyvéd. 1990 március 26-án meg is alakult a Securitate állományából a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek létrehozása nem okozott megütközést a romániai társadalomban. Kincses Előd vitatta két marosvásárhelyi történész kutatásainak két éve közzétett eredményeit, amelyek szerint elsősorban helyi erőcsoportok felelősek az összecsapásért.

 

 Több tanúnak a vallomását is idézte, akik szerint Ion Iliescu ideiglenes elnök pontosan tudta, hogy mi történik Marosvásárhelyen, de nem hozott intézkedéseket a konfliktus megfékezésére. 

„Iliescunak szüksége volt a marosvásárhelyi összecsapásra”

– állapította meg. Azt is hozzátette, elsősorban a magyarok önmérsékletén múlt, hogy nem terjedt ki még jobban a konfliktus. Emlékeztetett, személyesen beszélte le március 20-án a Székelyudvarhelyen gyülekező székelyeket a marosvásárhelyi bevonulásról, így a város felé elindított bányászok vonatait is visszafordították a székelykocsárdi vasútállomásról.

 

Óvatosan reagált arra a kérdésre, hogy a Klaus Johannis elnök hivatalba lépése után elindult folyamatok elvezetnek-e a Fekete március eseményeinek hatósági feltárásához, és a bűnösök felelősségre vonásához. Hozzátette, az államfő hivatalosan nem szólhat bele az igazságszolgáltatás ügyeibe, és Johannis különben is rendkívül óvatos és hárító magatartást tanúsít a magyar ügyekben.

 

Kincses Előd 1990 márciusában a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöki tisztségét töltötte be. 1990 március 19-én erről a tisztségről mondott le az ellene tüntető marosvásárhelyi románok nyomására. Pár nappal később a megtorlásoktól tartva Magyarországra menekült, ahonnan csak hat és fél évvel később térhetett vissza szülővárosába.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS