// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Marosvásárhely frontváros maradt

// HIRDETÉS

Kincses Előd szerint a MOGYE-ügy, az autonómiatüntetés betiltása és a magyarok tömeges elvándorlása is a Fekete március következménye.

Kincses Előd ügyvéd szerint a marosvásárhelyi viszonyokat máig meghatározza a városban 1990 márciusában kirobbant román-magyar véres összecsapás. A marosvásárhelyi magyar közösség – vezetői tisztségéből a Fekete március alatt lemondatott – emblematikus alakja úgy látja, Marosvásárhely azóta is a román-magyar küzdelem frontvárosa maradt.

Kincses Előd az MTI-nek adott interjúban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult szembenállást, a Székely szabadság napjára tervezett magyar tiltakozás betiltását, de a marosvásárhelyi magyarok azóta történt tömeges elvándorlását is a Fekete március számlájára írja. Hozzáteszi, Marosvásárhelyről éppen az önbizalommal rendelkező, mozgékony, vállalkozó szellemű magyarok költöztek el, és 

hiányukat nagyon megsínyli a közösség.

„Úgy jártunk, mint a Szovjetunió, megnyertük a háborút, de elvesztettük a békét” - állapította meg. A jelenleg közel 128 ezer lakosú városban a Fekete március után csökkent 50 százalék alá a magyarok számaránya. A magyarság ma a lakosság 45 százalékát teszik ki, és 2000 óta már a polgármesteri tisztséget sem sikerül a közösség soraiból érkező politikusnak elnyernie.

 

Kincses elmondta, az utóbbi években is az események újabb és újabb részletei világosodtak meg előtte, de ezek nem módosítják azt az 1990-ben megfogalmazott álláspontját, hogy a marosvásárhelyi román-magyar összecsapást az 1989 decemberében 

megszüntetett Securitate robbantotta ki. 

Előzőleg a Ceausescu-rendszer politikai rendőrségének a teljes állományát három hónapos fizetett szabadságra küldték. Ez a szabadság járt le márciusban.

 

„A román közvéleményt meg kellett győzni arról, hogy szükség van a titkosszolgálatra, hiszen a magyar veszélytől ez tudja megvédeni az országot” - jelentette ki az ügyvéd. 1990 március 26-án meg is alakult a Securitate állományából a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), amelynek létrehozása nem okozott megütközést a romániai társadalomban. Kincses Előd vitatta két marosvásárhelyi történész kutatásainak két éve közzétett eredményeit, amelyek szerint elsősorban helyi erőcsoportok felelősek az összecsapásért.

 

 Több tanúnak a vallomását is idézte, akik szerint Ion Iliescu ideiglenes elnök pontosan tudta, hogy mi történik Marosvásárhelyen, de nem hozott intézkedéseket a konfliktus megfékezésére. 

„Iliescunak szüksége volt a marosvásárhelyi összecsapásra”

– állapította meg. Azt is hozzátette, elsősorban a magyarok önmérsékletén múlt, hogy nem terjedt ki még jobban a konfliktus. Emlékeztetett, személyesen beszélte le március 20-án a Székelyudvarhelyen gyülekező székelyeket a marosvásárhelyi bevonulásról, így a város felé elindított bányászok vonatait is visszafordították a székelykocsárdi vasútállomásról.

 

Óvatosan reagált arra a kérdésre, hogy a Klaus Johannis elnök hivatalba lépése után elindult folyamatok elvezetnek-e a Fekete március eseményeinek hatósági feltárásához, és a bűnösök felelősségre vonásához. Hozzátette, az államfő hivatalosan nem szólhat bele az igazságszolgáltatás ügyeibe, és Johannis különben is rendkívül óvatos és hárító magatartást tanúsít a magyar ügyekben.

 

Kincses Előd 1990 márciusában a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának Maros megyei alelnöki tisztségét töltötte be. 1990 március 19-én erről a tisztségről mondott le az ellene tüntető marosvásárhelyi románok nyomására. Pár nappal később a megtorlásoktól tartva Magyarországra menekült, ahonnan csak hat és fél évvel később térhetett vissza szülővárosába.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én
Székelyhon

Nicușor Dan román államfő is üzent az erdélyi magyaroknak március 15-én

Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS