// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Izsák Johannisnak: Bukarest generálhatja a magyarkérdést

// HIRDETÉS

Mert való igaz: a magyarok nem jelentenek fenyegetést Romániára. De fordítva már nem így van.

A román hatóságok egyes intézkedései veszélyt jelentenek a magyar közösség számára – figyelmeztet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egy Klaus Johannis államfőhöz címzett nyílt levélben.

Izsák annak kapcsán írt az elnöknek, hogy az múlt héten Berlinben azt nyilatkozta, nem jelent fenyegetést Románia számára, hogy Magyarország kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, illetve azt, hogy Romániában nincs magyar-kérdés. „Örömmel állapítom meg, hogy mindkét kérdésben teljes mértékben egyetértünk. Magyarország kormányának alkotmányos felelősségvállalása a határain túli - ezen belül a romániai – nemzetrészek iránt valóban nem jelent semmiféle veszélyt Románia számára, és összhangban van a két ország között megkötött államközi szerződéssel. Az is egyértelmű, hogy a romániai magyarok az ország törvénytisztelő polgárai, akik Románia fejlődésében és demokratizálódásában érdekeltek, nem jelentenek fenyegetést, amint az Önt kérdező újságíró rossz szándékkal sugallta” – álla  alevélben. 

„Ugyanakkor hadd állapítsam meg sajnálattal, hogy mindez fordítva nem igaz, ugyanis

a román hatóságok egyes intézkedései veszélyt jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség számára.

Napi rendszerességgel jelennek meg hírek arról, hogy az állam különböző intézményei és hivatalnokai miképpen sértik meg magyar nemzetiségű állampolgárok jogait, megsértve egyben az állam törvényeit és alapvető emberi jogokat. Hosszan sorolhatnánk az ilyen eseteket (gondoljunk csak a székely jelképek elleni véget nem érő hadjáratra), de engedje meg, hogy most ezek közül két aktuálisat emeljek ki, már csak azért is, mert ezek összefüggésben vannak az ország közigazgatási átszervezésével, melynek témájában Ön nemrég jelentette ki, - nagyon helyesen - hogy ennek vitáját újra kell kezdeni, elvekre és nem politikai számításokra alapozva” – szögezi le a dokumentum.

Izsák emlékezteti Johannist: a Székelyföld közel ötven önkormányzata fogadott el ezzel kapcsolatban olyan beadványt, amely megfelel az Ön által említett kritériumoknak. Ennek ellenére a kormánymegbízottak mondvacsinált okokra hivatkozva sorra támadták meg ezeket, s a törvényszékek - jogállamban elfogadhatatlan módon – kormányzati nyomásnak engedve, rendre jogsértő döntéseket hoztak.

„Ez nyilvánvalóan egy olyan helyzet, amikor az állampolgárok egy közössége és az állam között konfliktus van.

Indokoltnak tartjuk, hogy alkotmányos jogkörével élve, ebben a helyzetben Ön közvetítőként lépjen fel. Meggyőződésünk, hogy az önkormányzatok képviselői örömmel tájékoztatják Önt az álláspontjukról, amennyiben erre nekik lehetőséget biztosít” – mutat rá Izsák.

Megjegyzi: az is köztudott, hogy a Székely Nemzeti Tanács sem tartja elfogadhatónak a közigazgatási átszervezésre vonatkozó kormányzati terveket, ezt számos esetben és változatos módon nyilvánvalóvá tettük. Ezt a cél szolgálta volna a március tizedikére tervezett tiltakozó felvonulás és nagygyűlés Marosvásárhelyen. „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy helyesen mértük fel a hatóságok várható reakcióját, és indokolt volt már a tüntetés bejelentése előtt Önhöz fordulnunk, kérve a közbenjárását azért, hogy alkotmányos jogunkkal élni tudjunk. Csalódottsággal tapasztaltuk, hogy Ön néma maradt még azt követően is, hogy Marosvásárhely polgármestere a rendezvényünket jogsértő módon betiltotta.

Nyilvánvaló, hogy a román állam súlyos demokráciahiányára utal annak elutasítása, hogy az 50 székelyföldi önkormányzat kérését demokratikusan, közvitával kezeljék, de erre utalnak az alkotmányos jogok korlátai, amelyeket Székelyföld lakói elszenvednek. Ebben a helyzetben tekintjük szükségesnek az Ön beavatkozását” – áll a levélben. Izsák megállapítja:

a Székelyföld ügyében megmutatkozó demokráciahiány révén Románia azt kockáztatja, hogy ő maga teremtsen magyar-kérdést, minden külső beavatkozás nélkül.

„Kérjük ismételten, hogy emelje fel szavát a jogsértések ellen, és álljon ki az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáért. Ez nem csak Székelyföld, de az egész ország érdeke is” – zárul a közlemény.

Kép: vhegy.com

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS