// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor

Film az igazságszolgáltatás szőnyeg alá söpört mocskáról

// HIRDETÉS

A váradi díszbemutatón is érezhető volt, hogy darázsfészekbe nyúlt Tudor Giurgiu a Miért én? című filmmel.

A Berlinale vörös szőnyege, és a bukaresti zártkörű bemutató után Nagyváradon vetítették le először Tudor Giurgiu kolozsvári rendező Miért én? (De ce eu?) című, megtörtént korrupciós esetet feldolgozó fikciós filmjét. Az exkluzív alkalom annak volt köszönhető, hogy a játékfilmet részben Nagyváradon forgatták, és egy itteni megtörtént korrupciós esetet dolgoz fel. Nem csoda tehát, hogy óriási érdeklődés mutatkozott a vetítés iránt – nemcsak azért, mert a közönség találkozhatott személyesen a rendezővel és a film legfőbb szereplőivel (Emilian Opreaval, Mihai Constantinnal, Andreea Vasileval és Alin Floreaval), hanem azért is, mert

a korrupciós botrány érintettjeinek többsége a városban él.

Bár a filmet egyórás eltéréssel az Állami Filharmóniában és a Cinema Palace-ban is levetítették, sokan lemaradtak a díszbemutatóról. Az történt ugyanis, hogy az online jegyvásárlás, illetve a számos meghívott – köztük Ilie Bolojan polgármester, tisztségviselők, közalkalmazottak, színészek, stb. – miatt a vetítés napján az előzetes bejelentéssel ellentétben egyszerűen nem lehetett jegyet vásárolni. Ezért is volt meglepő, hogy mégsem volt telt ház a filharmónia koncerttermében…

Balról:Tudor Giurgiu, Emilian Oprea, Andreea Vasile, Alin Florea, és Mihai Constantin

Az este váratlan eseményei közé sorolható az is, hogy a filharmónia bejáratánál két jól öltözött, középkorú nő vaskos iratcsomót osztogatott a vetítésre érkezőknek. „Ez a dokumentum visszavonhatatlanul bebizonyítja, hogy Lele Alexandru Florian nem egy hős, hanem Cristian Panait ügyész öngyilkosságának morális megalapozója” – áll a 22 oldalas vádirat borítóján. Akik úgy érkeztek a bemutatóra, hogy nem ismerték a film cselekményéül szolgáló korrupciós ügyet, talán észre sem vették a dokumentum provokáló szándékát. Számukra csak a film megtekintése után, és Lele Alexandru azt követő felszólalásából derült ki, hogy a hölgyek által kiosztott vádirat gyakorlatilag

gyilkosnak kiálltja ki a volt ügyészt, akit viszont a film jó színben tüntet fel.

Mint ismeretes, Lele a Bihar megyei törvényszék mellett működő táblabíróság ügyésze volt, aki 2002-ben letartóztatta a PSD színeiben megválasztott bihari kormánymegbízott fiát, és ezért Rodica Stănoiu miniszter elbocsátotta állásából. Az ügyet kivizsgáló 29 éves bukaresti ügyész, Cristian Panait a politikai nyomás ellenére nem indította meg az eljárást Lele ellen, ezért elvették tőle az esetet. Pár napra rá a korrupt politikusok és ügyészek bosszújától tartó Panait véget vetett életének.

Alexandru Lele középen, kék mikrofonnal a kezében 

Alexandru Lele a bemutatón elmondta: a filharmónia előtt osztogatott vádirat igazolja, hogy a hatalom szeretné végleg eltemetni a Cristian Panait öngyilkosságát eredményező 2002-es ügyet. Sokaknak nem tetszik, hogy a filmnek köszönhetően ismét a figyelem középpontjába kerül az eset. A volt ügyész hosszasan beszélt arról a politikai helyzetről, melyben megtörténhetett, hogy a hatalom öngyilkosságba hajszoljon egy fiatal, az igazsághoz ragaszkodó ügyészt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bukaresti bemutatón Traian Băsescu volt államfő értékelte a filmet, mondván, ezzel az üggyel „kezdődött minden”. A film készítői egyébként többek között

Adrian Năstase volt miniszterelnök letartóztatását is ennek az esetnek tulajdonítják.

Tudor Giurgiu rendező mind a film vetítése előtt, majd utána is hangsúlyozta: igaz, hogy valós eseményeket dolgoz fel az alkotás, de elsősorban fikcióként kell tekinteni rá. Kiváltképpen érvényes ez a film második felére, mely Panait utolsó tíz napjának belső őrlődését mutatja be, kevés információ állt ugyanis a rendelkezésére a konkrét történéseket illetően. A kolozsvári rendező a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, a Berlinale után kiderült, a kelet-európai közönség előtt nem ismeretlen a filmben bemutatott jelenség, és máris nagyon sok országba meghívták. A beszélgetésen szóba került az is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) látványos ténykedése miatt

új kontextusba kerül a romániai korrupció, az ügyészeknek pedig minden eddiginél nagyobb hatalma van.

Giurgiu kifejtette: jól tudja, hogy a médiahisztéria miatt sokan félreértelmezhetik a film üzenetét, de emlékeztetett arra, hogy a 2000-es években – a romániai korrupció elleni küzdelem legelején – teljes csend uralta a közbeszédet. Nem tart attól, hogy a film miatt üldöztetésben lesz része, lejártak azok az idők – fogalmazott. Mindazonáltal nem óhajt további mélységekre leásni a témában, következő filmje a napsütötte Spanyolországban játszódó romantikus alkotás lesz.

Végül a váradi közönség előtt Giurgiu fontosnak tartotta elmondani, hogy sokkal több jelenetet vettek fel Váradon, mint amennyi a filmben megjelent. A kivágott részek a Luna Amară Omenii noi című dalának videoklipjében megtekinthetők. A jelen lévők közül több szakmabeli is elismerését fejezte ki a filmben szereplő színészeknek a hiteles alakításért. A mozikban egyébként február 27-től lehet megtekinteni Tudor Giurgiu nagyjátékfilmjét. Bár ezen alkalmakon nem lesz lehetőség a film készítőivel való személyes találkozóra, érdemes megtekinteni a filmet. A moziélmény minden bizonnyal garantáltabb lesz, mint ahogy a díszbemutatón volt…

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták
Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS