// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra

Film az igazságszolgáltatás szőnyeg alá söpört mocskáról

// HIRDETÉS

A váradi díszbemutatón is érezhető volt, hogy darázsfészekbe nyúlt Tudor Giurgiu a Miért én? című filmmel.

A Berlinale vörös szőnyege, és a bukaresti zártkörű bemutató után Nagyváradon vetítették le először Tudor Giurgiu kolozsvári rendező Miért én? (De ce eu?) című, megtörtént korrupciós esetet feldolgozó fikciós filmjét. Az exkluzív alkalom annak volt köszönhető, hogy a játékfilmet részben Nagyváradon forgatták, és egy itteni megtörtént korrupciós esetet dolgoz fel. Nem csoda tehát, hogy óriási érdeklődés mutatkozott a vetítés iránt – nemcsak azért, mert a közönség találkozhatott személyesen a rendezővel és a film legfőbb szereplőivel (Emilian Opreaval, Mihai Constantinnal, Andreea Vasileval és Alin Floreaval), hanem azért is, mert

a korrupciós botrány érintettjeinek többsége a városban él.

Bár a filmet egyórás eltéréssel az Állami Filharmóniában és a Cinema Palace-ban is levetítették, sokan lemaradtak a díszbemutatóról. Az történt ugyanis, hogy az online jegyvásárlás, illetve a számos meghívott – köztük Ilie Bolojan polgármester, tisztségviselők, közalkalmazottak, színészek, stb. – miatt a vetítés napján az előzetes bejelentéssel ellentétben egyszerűen nem lehetett jegyet vásárolni. Ezért is volt meglepő, hogy mégsem volt telt ház a filharmónia koncerttermében…

Balról:Tudor Giurgiu, Emilian Oprea, Andreea Vasile, Alin Florea, és Mihai Constantin

Az este váratlan eseményei közé sorolható az is, hogy a filharmónia bejáratánál két jól öltözött, középkorú nő vaskos iratcsomót osztogatott a vetítésre érkezőknek. „Ez a dokumentum visszavonhatatlanul bebizonyítja, hogy Lele Alexandru Florian nem egy hős, hanem Cristian Panait ügyész öngyilkosságának morális megalapozója” – áll a 22 oldalas vádirat borítóján. Akik úgy érkeztek a bemutatóra, hogy nem ismerték a film cselekményéül szolgáló korrupciós ügyet, talán észre sem vették a dokumentum provokáló szándékát. Számukra csak a film megtekintése után, és Lele Alexandru azt követő felszólalásából derült ki, hogy a hölgyek által kiosztott vádirat gyakorlatilag

gyilkosnak kiálltja ki a volt ügyészt, akit viszont a film jó színben tüntet fel.

Mint ismeretes, Lele a Bihar megyei törvényszék mellett működő táblabíróság ügyésze volt, aki 2002-ben letartóztatta a PSD színeiben megválasztott bihari kormánymegbízott fiát, és ezért Rodica Stănoiu miniszter elbocsátotta állásából. Az ügyet kivizsgáló 29 éves bukaresti ügyész, Cristian Panait a politikai nyomás ellenére nem indította meg az eljárást Lele ellen, ezért elvették tőle az esetet. Pár napra rá a korrupt politikusok és ügyészek bosszújától tartó Panait véget vetett életének.

Alexandru Lele középen, kék mikrofonnal a kezében 

Alexandru Lele a bemutatón elmondta: a filharmónia előtt osztogatott vádirat igazolja, hogy a hatalom szeretné végleg eltemetni a Cristian Panait öngyilkosságát eredményező 2002-es ügyet. Sokaknak nem tetszik, hogy a filmnek köszönhetően ismét a figyelem középpontjába kerül az eset. A volt ügyész hosszasan beszélt arról a politikai helyzetről, melyben megtörténhetett, hogy a hatalom öngyilkosságba hajszoljon egy fiatal, az igazsághoz ragaszkodó ügyészt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bukaresti bemutatón Traian Băsescu volt államfő értékelte a filmet, mondván, ezzel az üggyel „kezdődött minden”. A film készítői egyébként többek között

Adrian Năstase volt miniszterelnök letartóztatását is ennek az esetnek tulajdonítják.

Tudor Giurgiu rendező mind a film vetítése előtt, majd utána is hangsúlyozta: igaz, hogy valós eseményeket dolgoz fel az alkotás, de elsősorban fikcióként kell tekinteni rá. Kiváltképpen érvényes ez a film második felére, mely Panait utolsó tíz napjának belső őrlődését mutatja be, kevés információ állt ugyanis a rendelkezésére a konkrét történéseket illetően. A kolozsvári rendező a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, a Berlinale után kiderült, a kelet-európai közönség előtt nem ismeretlen a filmben bemutatott jelenség, és máris nagyon sok országba meghívták. A beszélgetésen szóba került az is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) látványos ténykedése miatt

új kontextusba kerül a romániai korrupció, az ügyészeknek pedig minden eddiginél nagyobb hatalma van.

Giurgiu kifejtette: jól tudja, hogy a médiahisztéria miatt sokan félreértelmezhetik a film üzenetét, de emlékeztetett arra, hogy a 2000-es években – a romániai korrupció elleni küzdelem legelején – teljes csend uralta a közbeszédet. Nem tart attól, hogy a film miatt üldöztetésben lesz része, lejártak azok az idők – fogalmazott. Mindazonáltal nem óhajt további mélységekre leásni a témában, következő filmje a napsütötte Spanyolországban játszódó romantikus alkotás lesz.

Végül a váradi közönség előtt Giurgiu fontosnak tartotta elmondani, hogy sokkal több jelenetet vettek fel Váradon, mint amennyi a filmben megjelent. A kivágott részek a Luna Amară Omenii noi című dalának videoklipjében megtekinthetők. A jelen lévők közül több szakmabeli is elismerését fejezte ki a filmben szereplő színészeknek a hiteles alakításért. A mozikban egyébként február 27-től lehet megtekinteni Tudor Giurgiu nagyjátékfilmjét. Bár ezen alkalmakon nem lesz lehetőség a film készítőivel való személyes találkozóra, érdemes megtekinteni a filmet. A moziélmény minden bizonnyal garantáltabb lesz, mint ahogy a díszbemutatón volt…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja
Krónika

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS