// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

Film az igazságszolgáltatás szőnyeg alá söpört mocskáról

// HIRDETÉS

A váradi díszbemutatón is érezhető volt, hogy darázsfészekbe nyúlt Tudor Giurgiu a Miért én? című filmmel.

A Berlinale vörös szőnyege, és a bukaresti zártkörű bemutató után Nagyváradon vetítették le először Tudor Giurgiu kolozsvári rendező Miért én? (De ce eu?) című, megtörtént korrupciós esetet feldolgozó fikciós filmjét. Az exkluzív alkalom annak volt köszönhető, hogy a játékfilmet részben Nagyváradon forgatták, és egy itteni megtörtént korrupciós esetet dolgoz fel. Nem csoda tehát, hogy óriási érdeklődés mutatkozott a vetítés iránt – nemcsak azért, mert a közönség találkozhatott személyesen a rendezővel és a film legfőbb szereplőivel (Emilian Opreaval, Mihai Constantinnal, Andreea Vasileval és Alin Floreaval), hanem azért is, mert

a korrupciós botrány érintettjeinek többsége a városban él.

Bár a filmet egyórás eltéréssel az Állami Filharmóniában és a Cinema Palace-ban is levetítették, sokan lemaradtak a díszbemutatóról. Az történt ugyanis, hogy az online jegyvásárlás, illetve a számos meghívott – köztük Ilie Bolojan polgármester, tisztségviselők, közalkalmazottak, színészek, stb. – miatt a vetítés napján az előzetes bejelentéssel ellentétben egyszerűen nem lehetett jegyet vásárolni. Ezért is volt meglepő, hogy mégsem volt telt ház a filharmónia koncerttermében…

Balról:Tudor Giurgiu, Emilian Oprea, Andreea Vasile, Alin Florea, és Mihai Constantin

Az este váratlan eseményei közé sorolható az is, hogy a filharmónia bejáratánál két jól öltözött, középkorú nő vaskos iratcsomót osztogatott a vetítésre érkezőknek. „Ez a dokumentum visszavonhatatlanul bebizonyítja, hogy Lele Alexandru Florian nem egy hős, hanem Cristian Panait ügyész öngyilkosságának morális megalapozója” – áll a 22 oldalas vádirat borítóján. Akik úgy érkeztek a bemutatóra, hogy nem ismerték a film cselekményéül szolgáló korrupciós ügyet, talán észre sem vették a dokumentum provokáló szándékát. Számukra csak a film megtekintése után, és Lele Alexandru azt követő felszólalásából derült ki, hogy a hölgyek által kiosztott vádirat gyakorlatilag

gyilkosnak kiálltja ki a volt ügyészt, akit viszont a film jó színben tüntet fel.

Mint ismeretes, Lele a Bihar megyei törvényszék mellett működő táblabíróság ügyésze volt, aki 2002-ben letartóztatta a PSD színeiben megválasztott bihari kormánymegbízott fiát, és ezért Rodica Stănoiu miniszter elbocsátotta állásából. Az ügyet kivizsgáló 29 éves bukaresti ügyész, Cristian Panait a politikai nyomás ellenére nem indította meg az eljárást Lele ellen, ezért elvették tőle az esetet. Pár napra rá a korrupt politikusok és ügyészek bosszújától tartó Panait véget vetett életének.

Alexandru Lele középen, kék mikrofonnal a kezében 

Alexandru Lele a bemutatón elmondta: a filharmónia előtt osztogatott vádirat igazolja, hogy a hatalom szeretné végleg eltemetni a Cristian Panait öngyilkosságát eredményező 2002-es ügyet. Sokaknak nem tetszik, hogy a filmnek köszönhetően ismét a figyelem középpontjába kerül az eset. A volt ügyész hosszasan beszélt arról a politikai helyzetről, melyben megtörténhetett, hogy a hatalom öngyilkosságba hajszoljon egy fiatal, az igazsághoz ragaszkodó ügyészt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bukaresti bemutatón Traian Băsescu volt államfő értékelte a filmet, mondván, ezzel az üggyel „kezdődött minden”. A film készítői egyébként többek között

Adrian Năstase volt miniszterelnök letartóztatását is ennek az esetnek tulajdonítják.

Tudor Giurgiu rendező mind a film vetítése előtt, majd utána is hangsúlyozta: igaz, hogy valós eseményeket dolgoz fel az alkotás, de elsősorban fikcióként kell tekinteni rá. Kiváltképpen érvényes ez a film második felére, mely Panait utolsó tíz napjának belső őrlődését mutatja be, kevés információ állt ugyanis a rendelkezésére a konkrét történéseket illetően. A kolozsvári rendező a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, a Berlinale után kiderült, a kelet-európai közönség előtt nem ismeretlen a filmben bemutatott jelenség, és máris nagyon sok országba meghívták. A beszélgetésen szóba került az is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) látványos ténykedése miatt

új kontextusba kerül a romániai korrupció, az ügyészeknek pedig minden eddiginél nagyobb hatalma van.

Giurgiu kifejtette: jól tudja, hogy a médiahisztéria miatt sokan félreértelmezhetik a film üzenetét, de emlékeztetett arra, hogy a 2000-es években – a romániai korrupció elleni küzdelem legelején – teljes csend uralta a közbeszédet. Nem tart attól, hogy a film miatt üldöztetésben lesz része, lejártak azok az idők – fogalmazott. Mindazonáltal nem óhajt további mélységekre leásni a témában, következő filmje a napsütötte Spanyolországban játszódó romantikus alkotás lesz.

Végül a váradi közönség előtt Giurgiu fontosnak tartotta elmondani, hogy sokkal több jelenetet vettek fel Váradon, mint amennyi a filmben megjelent. A kivágott részek a Luna Amară Omenii noi című dalának videoklipjében megtekinthetők. A jelen lévők közül több szakmabeli is elismerését fejezte ki a filmben szereplő színészeknek a hiteles alakításért. A mozikban egyébként február 27-től lehet megtekinteni Tudor Giurgiu nagyjátékfilmjét. Bár ezen alkalmakon nem lesz lehetőség a film készítőivel való személyes találkozóra, érdemes megtekinteni a filmet. A moziélmény minden bizonnyal garantáltabb lesz, mint ahogy a díszbemutatón volt…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS