A váradi díszbemutatón is érezhető volt, hogy darázsfészekbe nyúlt Tudor Giurgiu a Miért én? című filmmel.
A Berlinale vörös szőnyege, és a bukaresti zártkörű bemutató után Nagyváradon vetítették le először Tudor Giurgiu kolozsvári rendező Miért én? (De ce eu?) című, megtörtént korrupciós esetet feldolgozó fikciós filmjét. Az exkluzív alkalom annak volt köszönhető, hogy a játékfilmet részben Nagyváradon forgatták, és egy itteni megtörtént korrupciós esetet dolgoz fel. Nem csoda tehát, hogy óriási érdeklődés mutatkozott a vetítés iránt – nemcsak azért, mert a közönség találkozhatott személyesen a rendezővel és a film legfőbb szereplőivel (Emilian Opreaval, Mihai Constantinnal, Andreea Vasileval és Alin Floreaval), hanem azért is, mert
Bár a filmet egyórás eltéréssel az Állami Filharmóniában és a Cinema Palace-ban is levetítették, sokan lemaradtak a díszbemutatóról. Az történt ugyanis, hogy az online jegyvásárlás, illetve a számos meghívott – köztük Ilie Bolojan polgármester, tisztségviselők, közalkalmazottak, színészek, stb. – miatt a vetítés napján az előzetes bejelentéssel ellentétben egyszerűen nem lehetett jegyet vásárolni. Ezért is volt meglepő, hogy mégsem volt telt ház a filharmónia koncerttermében…
.jpg)
Balról:Tudor Giurgiu, Emilian Oprea, Andreea Vasile, Alin Florea, és Mihai Constantin
Az este váratlan eseményei közé sorolható az is, hogy a filharmónia bejáratánál két jól öltözött, középkorú nő vaskos iratcsomót osztogatott a vetítésre érkezőknek. „Ez a dokumentum visszavonhatatlanul bebizonyítja, hogy Lele Alexandru Florian nem egy hős, hanem Cristian Panait ügyész öngyilkosságának morális megalapozója” – áll a 22 oldalas vádirat borítóján. Akik úgy érkeztek a bemutatóra, hogy nem ismerték a film cselekményéül szolgáló korrupciós ügyet, talán észre sem vették a dokumentum provokáló szándékát. Számukra csak a film megtekintése után, és Lele Alexandru azt követő felszólalásából derült ki, hogy a hölgyek által kiosztott vádirat gyakorlatilag
Mint ismeretes, Lele a Bihar megyei törvényszék mellett működő táblabíróság ügyésze volt, aki 2002-ben letartóztatta a PSD színeiben megválasztott bihari kormánymegbízott fiát, és ezért Rodica Stănoiu miniszter elbocsátotta állásából. Az ügyet kivizsgáló 29 éves bukaresti ügyész, Cristian Panait a politikai nyomás ellenére nem indította meg az eljárást Lele ellen, ezért elvették tőle az esetet. Pár napra rá a korrupt politikusok és ügyészek bosszújától tartó Panait véget vetett életének.
.jpg)
Alexandru Lele középen, kék mikrofonnal a kezében
Alexandru Lele a bemutatón elmondta: a filharmónia előtt osztogatott vádirat igazolja, hogy a hatalom szeretné végleg eltemetni a Cristian Panait öngyilkosságát eredményező 2002-es ügyet. Sokaknak nem tetszik, hogy a filmnek köszönhetően ismét a figyelem középpontjába kerül az eset. A volt ügyész hosszasan beszélt arról a politikai helyzetről, melyben megtörténhetett, hogy a hatalom öngyilkosságba hajszoljon egy fiatal, az igazsághoz ragaszkodó ügyészt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bukaresti bemutatón Traian Băsescu volt államfő értékelte a filmet, mondván, ezzel az üggyel „kezdődött minden”. A film készítői egyébként többek között
Tudor Giurgiu rendező mind a film vetítése előtt, majd utána is hangsúlyozta: igaz, hogy valós eseményeket dolgoz fel az alkotás, de elsősorban fikcióként kell tekinteni rá. Kiváltképpen érvényes ez a film második felére, mely Panait utolsó tíz napjának belső őrlődését mutatja be, kevés információ állt ugyanis a rendelkezésére a konkrét történéseket illetően. A kolozsvári rendező a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, a Berlinale után kiderült, a kelet-európai közönség előtt nem ismeretlen a filmben bemutatott jelenség, és máris nagyon sok országba meghívták. A beszélgetésen szóba került az is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) látványos ténykedése miatt
Giurgiu kifejtette: jól tudja, hogy a médiahisztéria miatt sokan félreértelmezhetik a film üzenetét, de emlékeztetett arra, hogy a 2000-es években – a romániai korrupció elleni küzdelem legelején – teljes csend uralta a közbeszédet. Nem tart attól, hogy a film miatt üldöztetésben lesz része, lejártak azok az idők – fogalmazott. Mindazonáltal nem óhajt további mélységekre leásni a témában, következő filmje a napsütötte Spanyolországban játszódó romantikus alkotás lesz.
Végül a váradi közönség előtt Giurgiu fontosnak tartotta elmondani, hogy sokkal több jelenetet vettek fel Váradon, mint amennyi a filmben megjelent. A kivágott részek a Luna Amară Omenii noi című dalának videoklipjében megtekinthetők. A jelen lévők közül több szakmabeli is elismerését fejezte ki a filmben szereplő színészeknek a hiteles alakításért. A mozikban egyébként február 27-től lehet megtekinteni Tudor Giurgiu nagyjátékfilmjét. Bár ezen alkalmakon nem lesz lehetőség a film készítőivel való személyes találkozóra, érdemes megtekinteni a filmet. A moziélmény minden bizonnyal garantáltabb lesz, mint ahogy a díszbemutatón volt…
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Alig egy évvel a felújítás után mállik Vlad Țepeș sasfészke. Oroszországnak kémkedő román nőt fogtak el Németországban.
Alig egy évvel a felújítás után mállik Vlad Țepeș sasfészke. Oroszországnak kémkedő román nőt fogtak el Németországban.
… több mint egymillió hamis eurót, néhány csempészt meg egy pénzgyárat fogott a rendőrség… és a szebeni városháza nem tiltaná be a félkarú rablókat, de van egy csavar a dologban.
… több mint egymillió hamis eurót, néhány csempészt meg egy pénzgyárat fogott a rendőrség… és a szebeni városháza nem tiltaná be a félkarú rablókat, de van egy csavar a dologban.
Közben mi hiányzik még a jelenlegi gazdasági helyzetben és az olajválságban: a PSD még mindig a kormányból való kilépésen gondolkodik. Egy olasz férfi pedig két nagy bőröndben hozta a drogot, busszal.
Közben mi hiányzik még a jelenlegi gazdasági helyzetben és az olajválságban: a PSD még mindig a kormányból való kilépésen gondolkodik. Egy olasz férfi pedig két nagy bőröndben hozta a drogot, busszal.
Meghonosodott a hibrid munkavégzés Romániában. Medve támadt egy férfira Maros megyében.
Meghonosodott a hibrid munkavégzés Romániában. Medve támadt egy férfira Maros megyében.
Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.
Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.
További híreink: hazahozták Olaszországból a közveszélyes manelistát, hogy letölthesse börtönbüntetését, a tavaszi szárazság és a bozóttüzek pedig plusz terheket rónak a gazdákra.
További híreink: hazahozták Olaszországból a közveszélyes manelistát, hogy letölthesse börtönbüntetését, a tavaszi szárazság és a bozóttüzek pedig plusz terheket rónak a gazdákra.
… egy PSD-s vezérnő nekiállt szidni a nyugdíjasokat, mert azok nem szavaztak a pártjára… és Nicușor Dan úr kijelentette: szárnyai alá veszi az energiaárakat.
… egy PSD-s vezérnő nekiállt szidni a nyugdíjasokat, mert azok nem szavaztak a pártjára… és Nicușor Dan úr kijelentette: szárnyai alá veszi az energiaárakat.
Idén és jövőre megduplázódhat a kilőhető medvék száma. Megvan az első hazai légitársaság, amelynek meg kell húznia a nadrágszíjat az emelkedő üzemanyag-költségek miatt.
Idén és jövőre megduplázódhat a kilőhető medvék száma. Megvan az első hazai légitársaság, amelynek meg kell húznia a nadrágszíjat az emelkedő üzemanyag-költségek miatt.
További híreink: terhes magyar nőt gázoltak halálra a járdán Kolozsváron, a pénzügyminiszter szerint pedig a kormány intézkedéseket fog hozni az üzemanyagárak elszállása ellen.
További híreink: terhes magyar nőt gázoltak halálra a járdán Kolozsváron, a pénzügyminiszter szerint pedig a kormány intézkedéseket fog hozni az üzemanyagárak elszállása ellen.
Bukarest válasza Teheránnak: Románia nem részese a közel-keleti konfliktusnak. Jönnek a fix traffipaxok Temesváron, ahol postán érkezik a büntetés.
Bukarest válasza Teheránnak: Románia nem részese a közel-keleti konfliktusnak. Jönnek a fix traffipaxok Temesváron, ahol postán érkezik a büntetés.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.