„A párizsi merényleteket követő nagy hebegésben-habogásban és hőbörgésben akadt egy felelős politikus, aki ki merte mondani, hogy Európának teljesen újra kell gondolnia bevándorlási (vagy inkább bevándoroltatási?!) politikáját, mert a liberális és libertinus elözönöltetési gyakorlat és a szögesen ellenkező kultúrák békés együttélésének hagymázas víziója veszélyessé vált Európára nézve. Az igazmondó ezúttal is a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor volt, aki már menthetetlenül az Európai Unió megnevelhetetlen fenegyerekének számít, mert amikor Brüsszel keringőt játszik, Orbán csak csárdást akar táncolni.

A bevándorlással kapcsolatos véleményét azon melegében, még Párizsban elmondta, s hogy eddig még nem kezdtek igazán hörögni a multikulturalitás európai bajnokai, az csak annak tudható be, hogy pillanatnyilag egyébbel vannak elfoglalva. Ám a magyarországi ellenzék azonnal ráharapott a zaftos falatra, és villámgyorsan sikerült egy Orbán-ellenes frontot felállítani, s benne van az egész bagázs, az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt, a PM, a kéttagú liberális párt, a MOMA, a POPA, tehát minden gyülekezet, s természetesen a »civilek« is.

A forgatókönyv a régi: mert odahaza kevés a foganatja, hát újra Brüsszelben, Washingtonban jelentgetik fel saját miniszterelnöküket, mert akárhonnan nézzük is, mégis az ő kormányfőjük is, még akkor is, ha ezt nem akarják elismerni. Mert a lehető legsúlyosabb váddal, »szélsőséggel« vádolják meg, ahonnan már csak egyetlen lépés van addig, hogy lefasisztázzák, s a világ első számú közellenségének kiáltsák ki. S azért, mert ki meri mondani azt, amit minden normális európai elrebeg otthon, családi körben: elég volt a bevándorlókból.”