// 2026. november 16., hétfő // Ödön
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

A Temesvári Szabad Köztársaság története

// HIRDETÉS

Józan ésszel ma már felfoghatatlan, amit a Bánság fővárosa végigcsinált azokban a decemberi napokban. Sőt, akkor is az volt.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. december 16., 13:45

A ’89-es decemberi eseményeket, huszonöt év után, történelmi távlatból nézik még azok is, akik részesei voltak. Ez azt jelenti, hogy az utólagos értelmezések rárakódnak mindarra, ami történt, és mivel ismerjük a végkifejletet, és minden tisztázatlan részlet ellenére a big picture összeállni látszik, nem tudunk nem folyamatszerűségében tekinteni rá. Vagyis arra gondolunk, hogy

1989 decemberében történt valami: a romániai forradalom,

és ennek különböző stációi voltak.

Ismerjük az előzményeket (a iași-i szervezkedést például), tudjuk, hogy az a bizonyos temesvári református parókia volt a kiindulópont, december 15-én, hogy a következő napokban az ellenállás szétterjedt az egész városban, hogy a rendfenntartó erők először könnygázzal és vízágyúval lőttek, aztán éles lőszerrel, tudunk a mészárlásról, Ceaușescu (számára) végzetesnek bizonyuló bukaresti nagygyűléséről, a menekülésről, a hatalomátvétel zavaros napjairól, a diktátorpár kivégzéséről. Sokan részesei voltunk, sokan láttuk a tévében, sokan hallottunk és olvastunk róla. Mindent tudunk hát, drága herceg, és egyben látjuk a történteket: minden elemnek megvan a maga helye ebben a véres kirakósjátékban. Tudjuk, hogy megdőlt a kommunista diktatúra, s hogy bármit gondoljunk róla és arról, ami azután jött, az „1989-es romániai forradalom” szintagma részévé vált a történelemkönyveknek.

Fotó: 20deanidelibertate.primariatm.ro

A helyzet viszont az, hogy akik utcára mentek Temesváron azokban a decemberi napokban, nem tudták ezt.

Nem tudták, hogy ebből forradalom lesz,

hogy tovább terjed, hogy a diktátort kivégzik, hogy a rendszer megdől, és hogy ha túlélik a vérengzést, hősökként lesznek számon tartva, legalábbis az új rendszer hivatalos retorikájában.

Talán túlzás azt mondani, hogy letarolták volna a várost, a helyét pedig behintik sóval, de belegondolni is rossz, mi történt volna kedvezőtlen végkifejlet esetén. Temesvár az életéért küzdött négy-öt napon keresztül, gyakorlatilag magára hagyva. December huszadikáig, mert akkor csatlakozott hozzá Lugos, a szülővárosom, és erre nem győzök eléggé büszke lenni. Majd sorban a nagyobb bánsági (Tot Banatu-i fruncea!) és erdélyi városok, végül Bukarest. A felmentő sereg.

Azt a széles körben elterjedt, utólag a sajtó jelentős része és a hivatalos közbeszéd által szorgalmasan ápolt nézetet, miszerint Temesvár „csak” a szikrája, a gyújtópontja volt a törvényszerűen bekövetkező eseményláncolatnak, magukkal a temesváriakkal elfelejtették közölni. Így hát annak tudatában harcolták és szenvedték végig azt a négy-öt napot, hogy ha nem történik valamilyen csoda (ami az időjósok szerint meglehetősen ritkán szokott bekövetkezni), akkor jó eséllyel tarkón lövik őket és egy meszesgödörben végzik.

Temesvár azokban a napokban nem volt Románia része:

sziget volt, öntörvényű szabadállam.

Ostromlott városállam, a hadiállapotnak megfelelően kaotikus közvetlen demokráciával, amelynek volt zászlaja: a lyukas trikolór; volt „parlamentje”: az utca; volt „kormánya”: a megszerveződő Román Demokratikus Front; még papja is: Tőkés László. Ez volt a Temesvári Szabad Köztársaság. Élt 1989 december tizenötödikétől huszonegyedikéig.

És még ma is élne, ha meg nem halt volna.

Címlapkép: www.timpul.md
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS