„Eddig csak kósza gyanú volt, hogy összehangolt, megtervezett, a mai magyarországi ellenzék és a nyugati sajtó, valamint az amerikai diplomácia összeszövetkezésén alapuló kísérlet történik a törvényesen megválasztott magyar kormány megbuktatására és a hatalom átjátszására a balliberális és posztkommunista országárulók, a multinacionális érdekek lakájai kezére. Eddig viszont eléggé kósza, kusza és zűrzavaros volt a sok-sok összefonódás, de most mintha egy csapásra megvilágosodott volna minden: McCain republikánus szenátor a minap nemes egyszerűséggel leneofasisztázta a magyar jobbközép kormányt és annak miniszterelnökét, Orbán Viktort.

Tette ezt azon az ürügyön – mintegy mellesleg! –, hogy a demokrata vezetésen akart ütni, s az általa kiszemelt új magyarországi nagykövet asszony személyét alkalmatlannak minősítette a két ország között felmerült, és egyre sokasodó divergenciák kezelésére. A Bell nevű hölgy még nem foglalta el új állomáshelyét, de máris alkalmatlan!

Ez az élemedett korú főrepublikánus minden mértéket elveszített, valószínűleg teljesen tájékozatlan a magyar ügyekben, de megengedi magának, hogy minősítgessen, ha pártérdekei úgy kívánják. Sajnos, a két ország nincs egyazon súlycsoportban, mert egy ilyen nemtelen sértegetésre hasonlóval illene válaszolni, még akkor is, ha az öreg vietnami frontharcos, kommandós veterán, vesztes elnökjelölt valószínűleg nincs már józan ítélőképességének birtokában.

Ezért McCain »gesztusáért« voltaképpen az amerikai kormánynak kellene bocsánatot kérnie. Nem fogja megtenni, hiszen ez a kormányzat telepítette ügyvivőként Budapestre azt az André Goodfriendet, akinél nagyobb hazudozót, ködösítőt diplomatában még nem látott a világ.”