// 2026. július 9., csütörtök // Lukrécia

Amikor a képhez bejön a zene

// HIRDETÉS

A legjobb koncerteket a fesztiválok hozzák Kolozsvárra. De nem a zenei fesztiválok. Négykezes az Interferenciák muzikális oldaláról.

Az Interferenciák egyik legizgalmasabb produkciója a Paper Music című, animációt, filmet, élő zenét és színházat ötvöző előadás. Philip Miller zeneszerző és William Kentridge, a filmek készítője filmkoncertként határozza meg a sajátos műfajt. Ehhez hasonlót a TIFF-en láthatunk, egykori némafilmek alá kevernek zenét népszerű lemezlovasok, és ettől új életre kelnek a száz éves opuszok.

A filmkoncert attól más, hogy a zene is élő: zongora, hang, zörej. Az énekesnők az animációs film vonalait követik. Ha három egymás melletti rizspapírra róják az ákombákomokat és vonalakat test nélküli kezek, akkor a zongoráé az első szólam, az alté a második, a szopráné a harmadik. 

 

Sok-sok humor is iktatható a jelenetekbe. Képi, zenei, színházi. S bár több filmetűd pörög a színpad hátterében kifeszített vásznon, és az élő zene koncertként is megállná a helyét, színházról beszélünk: egymásra figyelő szereplők – a film és a zene is az – párbeszédbe elegyednek, szembenállnak vagy kiegészítik egymást. 

 

Ha valahol a nagyvilágban, egy másik fesztiválon halljátok ezt a két nevet, nézzétek meg, mit tudnak. 

 

 

Nagyobb eséllyel találkozhatunk még a prágai Bucinatores Orchestrával. (Ha a cseh kulturális központ például őket hozza jövőre a Soundczech fesztiválra, akkor nem is a Bucinatores lenne az első cseh zenekar, amely az utóbbi években duplázna Kolozsváron.) Nemcsak azért, mert közelebb laknak hozzánk, hanem mert tisztára őrültek.

 

Bigband a felállás, láttuk, amikor beléptünk az Ecsetgyár Stúdiótermébe, aztán a zenészek jól rácáfoltak az összes előítéletünkre. Először amikor ők is beléptek: pólóban, farmerben, pulcsiban a szokásos bigbandes jelmez, a nyakkendővel súlyosbított egyenöltöny helyett. Másodjára és sokadjára akkor, amikor alaposan megrezegtették a rezeket: a kellemes, kiegyensúlyozott, mondjuk a huszadik század első felében keletkezett, feelgood sztenderdek helyett olyan freejazzt fújtak, hogy rendesen szétállt a fülünk tőle.

 

De nehogy azt gondoljuk, hogy a freejazz önmegvalósító komorságával játszottak: ott poénkodtak, ahol érték, és nem csak a zenében. Nem rutinból vagy kötelességből figyeltek egymás szólóira, az is érdekelte őket, mennyire élvezi a játékot a zenekar éppen szólózó tagja. 

 

Vagy épp eljátszották, mennyire unják: megdobigálták a trombitást, amiért túl hosszan egyeduralkodott rögtön az első számban, „dühösen” lobogtatták az arcába a kottát, hogy aztán mindenki hibátlanul csatlakozzon vissza az összhangba. Ebbe a teatralitásba az is belefért, hogy a szőke, kölyökképű és -alkatú harsonásfiú egyszercsak mikrofont ragadott, és meglepően mély hangján előadott egy lassú, érzelmes, talán táncdalfesztiválos cseh dalt.

 

 

Persze rengeteg verbális vagy táncszínházi előadásban is zenéltek a színpadon, ettől (is) Interferenciák az Interferenciák. Volt, ahol zenész és táncos egyenrangú partnere volt egymásnak, és olyan is, hogy a világhírű zenész mentette meg az előadást a totális nevetségességtől. 

 

A legegzotikusabb kétségkívül A szecsuáni jólélek koreai feldolgozása, a Sacheon-Ga volt. Egyrészt fejest ugrottunk az éneklő színház számunkra teljesen ismeretlen hagyományába, a phanszoriba. Ahol egyetlen színésznő énekelte el az összes szerepet, miközben a vélhetően hagyományos koreai ütőshangszereken a nyugati fül számára ritmustalan ritmusokat vertek.

 

Másrészt ez tuti nem vegytiszta phanszori volt, nevezzük talán fúziós phanszori zenének, ahogy bekeverték a basszusgitárt és a rockritmusokat. Jaram Lee, az énekes-zeneszerző-narrátor ráadásul szétviccelte az egészet. Zeneileg is, amikor gőgösen beszólt a basszusgitár, vagy épp lágyan pengették rajta a nászindulót.

 

Pontosan azért, mert semmi sem olyan fekete és fehér már, ahogy Bertold Brecht darabjában, és ahogy azt Jaram Lee sarkítva végigénekelte. Úgyhogy a végszóban nemcsak a főszereplő fehér jólelket, hanem magát Brechtet is elküldte hidegebb éghajlatra. Hogy aztán a közönség felszabadultan és felállva tapsoljon és bravózzon percekig.

 

 

Fotó: Biró István

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen
Főtér

Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen

Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.

Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt
Krónika

Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt

A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult
Székelyhon

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján
Krónika

Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján

Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.

Lézersugarakkal vakították meg a mentőhelikopter pilótáit
Székelyhon

Lézersugarakkal vakították meg a mentőhelikopter pilótáit

Rendőrségi nyomozás indult, miután vasárnap este egy Marosvásárhelyről Besztercére tartó mentőhelikoptert lézersugarakkal világítottak meg, veszélybe sodorva a pilóták életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS