// 2026. október 29., csütörtök // Nárcisz

Amikor a képhez bejön a zene

// HIRDETÉS

A legjobb koncerteket a fesztiválok hozzák Kolozsvárra. De nem a zenei fesztiválok. Négykezes az Interferenciák muzikális oldaláról.

Az Interferenciák egyik legizgalmasabb produkciója a Paper Music című, animációt, filmet, élő zenét és színházat ötvöző előadás. Philip Miller zeneszerző és William Kentridge, a filmek készítője filmkoncertként határozza meg a sajátos műfajt. Ehhez hasonlót a TIFF-en láthatunk, egykori némafilmek alá kevernek zenét népszerű lemezlovasok, és ettől új életre kelnek a száz éves opuszok.

A filmkoncert attól más, hogy a zene is élő: zongora, hang, zörej. Az énekesnők az animációs film vonalait követik. Ha három egymás melletti rizspapírra róják az ákombákomokat és vonalakat test nélküli kezek, akkor a zongoráé az első szólam, az alté a második, a szopráné a harmadik. 

 

Sok-sok humor is iktatható a jelenetekbe. Képi, zenei, színházi. S bár több filmetűd pörög a színpad hátterében kifeszített vásznon, és az élő zene koncertként is megállná a helyét, színházról beszélünk: egymásra figyelő szereplők – a film és a zene is az – párbeszédbe elegyednek, szembenállnak vagy kiegészítik egymást. 

 

Ha valahol a nagyvilágban, egy másik fesztiválon halljátok ezt a két nevet, nézzétek meg, mit tudnak. 

 

 

Nagyobb eséllyel találkozhatunk még a prágai Bucinatores Orchestrával. (Ha a cseh kulturális központ például őket hozza jövőre a Soundczech fesztiválra, akkor nem is a Bucinatores lenne az első cseh zenekar, amely az utóbbi években duplázna Kolozsváron.) Nemcsak azért, mert közelebb laknak hozzánk, hanem mert tisztára őrültek.

 

Bigband a felállás, láttuk, amikor beléptünk az Ecsetgyár Stúdiótermébe, aztán a zenészek jól rácáfoltak az összes előítéletünkre. Először amikor ők is beléptek: pólóban, farmerben, pulcsiban a szokásos bigbandes jelmez, a nyakkendővel súlyosbított egyenöltöny helyett. Másodjára és sokadjára akkor, amikor alaposan megrezegtették a rezeket: a kellemes, kiegyensúlyozott, mondjuk a huszadik század első felében keletkezett, feelgood sztenderdek helyett olyan freejazzt fújtak, hogy rendesen szétállt a fülünk tőle.

 

De nehogy azt gondoljuk, hogy a freejazz önmegvalósító komorságával játszottak: ott poénkodtak, ahol érték, és nem csak a zenében. Nem rutinból vagy kötelességből figyeltek egymás szólóira, az is érdekelte őket, mennyire élvezi a játékot a zenekar éppen szólózó tagja. 

 

Vagy épp eljátszották, mennyire unják: megdobigálták a trombitást, amiért túl hosszan egyeduralkodott rögtön az első számban, „dühösen” lobogtatták az arcába a kottát, hogy aztán mindenki hibátlanul csatlakozzon vissza az összhangba. Ebbe a teatralitásba az is belefért, hogy a szőke, kölyökképű és -alkatú harsonásfiú egyszercsak mikrofont ragadott, és meglepően mély hangján előadott egy lassú, érzelmes, talán táncdalfesztiválos cseh dalt.

 

 

Persze rengeteg verbális vagy táncszínházi előadásban is zenéltek a színpadon, ettől (is) Interferenciák az Interferenciák. Volt, ahol zenész és táncos egyenrangú partnere volt egymásnak, és olyan is, hogy a világhírű zenész mentette meg az előadást a totális nevetségességtől. 

 

A legegzotikusabb kétségkívül A szecsuáni jólélek koreai feldolgozása, a Sacheon-Ga volt. Egyrészt fejest ugrottunk az éneklő színház számunkra teljesen ismeretlen hagyományába, a phanszoriba. Ahol egyetlen színésznő énekelte el az összes szerepet, miközben a vélhetően hagyományos koreai ütőshangszereken a nyugati fül számára ritmustalan ritmusokat vertek.

 

Másrészt ez tuti nem vegytiszta phanszori volt, nevezzük talán fúziós phanszori zenének, ahogy bekeverték a basszusgitárt és a rockritmusokat. Jaram Lee, az énekes-zeneszerző-narrátor ráadásul szétviccelte az egészet. Zeneileg is, amikor gőgösen beszólt a basszusgitár, vagy épp lágyan pengették rajta a nászindulót.

 

Pontosan azért, mert semmi sem olyan fekete és fehér már, ahogy Bertold Brecht darabjában, és ahogy azt Jaram Lee sarkítva végigénekelte. Úgyhogy a végszóban nemcsak a főszereplő fehér jólelket, hanem magát Brechtet is elküldte hidegebb éghajlatra. Hogy aztán a közönség felszabadultan és felállva tapsoljon és bravózzon percekig.

 

 

Fotó: Biró István

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS