// 2025. november 15., szombat // Albert, Lipót

Amikor a képhez bejön a zene

// HIRDETÉS

A legjobb koncerteket a fesztiválok hozzák Kolozsvárra. De nem a zenei fesztiválok. Négykezes az Interferenciák muzikális oldaláról.

Az Interferenciák egyik legizgalmasabb produkciója a Paper Music című, animációt, filmet, élő zenét és színházat ötvöző előadás. Philip Miller zeneszerző és William Kentridge, a filmek készítője filmkoncertként határozza meg a sajátos műfajt. Ehhez hasonlót a TIFF-en láthatunk, egykori némafilmek alá kevernek zenét népszerű lemezlovasok, és ettől új életre kelnek a száz éves opuszok.

A filmkoncert attól más, hogy a zene is élő: zongora, hang, zörej. Az énekesnők az animációs film vonalait követik. Ha három egymás melletti rizspapírra róják az ákombákomokat és vonalakat test nélküli kezek, akkor a zongoráé az első szólam, az alté a második, a szopráné a harmadik. 

 

Sok-sok humor is iktatható a jelenetekbe. Képi, zenei, színházi. S bár több filmetűd pörög a színpad hátterében kifeszített vásznon, és az élő zene koncertként is megállná a helyét, színházról beszélünk: egymásra figyelő szereplők – a film és a zene is az – párbeszédbe elegyednek, szembenállnak vagy kiegészítik egymást. 

 

Ha valahol a nagyvilágban, egy másik fesztiválon halljátok ezt a két nevet, nézzétek meg, mit tudnak. 

 

 

Nagyobb eséllyel találkozhatunk még a prágai Bucinatores Orchestrával. (Ha a cseh kulturális központ például őket hozza jövőre a Soundczech fesztiválra, akkor nem is a Bucinatores lenne az első cseh zenekar, amely az utóbbi években duplázna Kolozsváron.) Nemcsak azért, mert közelebb laknak hozzánk, hanem mert tisztára őrültek.

 

Bigband a felállás, láttuk, amikor beléptünk az Ecsetgyár Stúdiótermébe, aztán a zenészek jól rácáfoltak az összes előítéletünkre. Először amikor ők is beléptek: pólóban, farmerben, pulcsiban a szokásos bigbandes jelmez, a nyakkendővel súlyosbított egyenöltöny helyett. Másodjára és sokadjára akkor, amikor alaposan megrezegtették a rezeket: a kellemes, kiegyensúlyozott, mondjuk a huszadik század első felében keletkezett, feelgood sztenderdek helyett olyan freejazzt fújtak, hogy rendesen szétállt a fülünk tőle.

 

De nehogy azt gondoljuk, hogy a freejazz önmegvalósító komorságával játszottak: ott poénkodtak, ahol érték, és nem csak a zenében. Nem rutinból vagy kötelességből figyeltek egymás szólóira, az is érdekelte őket, mennyire élvezi a játékot a zenekar éppen szólózó tagja. 

 

Vagy épp eljátszották, mennyire unják: megdobigálták a trombitást, amiért túl hosszan egyeduralkodott rögtön az első számban, „dühösen” lobogtatták az arcába a kottát, hogy aztán mindenki hibátlanul csatlakozzon vissza az összhangba. Ebbe a teatralitásba az is belefért, hogy a szőke, kölyökképű és -alkatú harsonásfiú egyszercsak mikrofont ragadott, és meglepően mély hangján előadott egy lassú, érzelmes, talán táncdalfesztiválos cseh dalt.

 

 

Persze rengeteg verbális vagy táncszínházi előadásban is zenéltek a színpadon, ettől (is) Interferenciák az Interferenciák. Volt, ahol zenész és táncos egyenrangú partnere volt egymásnak, és olyan is, hogy a világhírű zenész mentette meg az előadást a totális nevetségességtől. 

 

A legegzotikusabb kétségkívül A szecsuáni jólélek koreai feldolgozása, a Sacheon-Ga volt. Egyrészt fejest ugrottunk az éneklő színház számunkra teljesen ismeretlen hagyományába, a phanszoriba. Ahol egyetlen színésznő énekelte el az összes szerepet, miközben a vélhetően hagyományos koreai ütőshangszereken a nyugati fül számára ritmustalan ritmusokat vertek.

 

Másrészt ez tuti nem vegytiszta phanszori volt, nevezzük talán fúziós phanszori zenének, ahogy bekeverték a basszusgitárt és a rockritmusokat. Jaram Lee, az énekes-zeneszerző-narrátor ráadásul szétviccelte az egészet. Zeneileg is, amikor gőgösen beszólt a basszusgitár, vagy épp lágyan pengették rajta a nászindulót.

 

Pontosan azért, mert semmi sem olyan fekete és fehér már, ahogy Bertold Brecht darabjában, és ahogy azt Jaram Lee sarkítva végigénekelte. Úgyhogy a végszóban nemcsak a főszereplő fehér jólelket, hanem magát Brechtet is elküldte hidegebb éghajlatra. Hogy aztán a közönség felszabadultan és felállva tapsoljon és bravózzon percekig.

 

 

Fotó: Biró István

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap
Főtér

Pár hónap és többé nem kell papírokkal rohangászni a háziorvostól a gyógyszertárba és a klinikára – hírek vasárnap

Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.

Veszélyben az állami nyugdíjrendszer, lépéseket sürgetnek a közgazdászok
Krónika

Veszélyben az állami nyugdíjrendszer, lépéseket sürgetnek a közgazdászok

Románia állami nyugdíjrendszere a gyors népességöregedés, a tömeges munkaerő-elvándorlás, az informális foglalkoztatás és a növekvő költségvetési nyomás miatt veszélybe került – kongatták meg a vészharangot friss elemzésükben a BBTE elemzői.

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…
Főtér

Botrány a tornászvilágban: egy edzőnő a vádak szerint brutálisan bánt a tornászlányokkal…

… egy PSD-s szenátort megbüntettek, mert jogsi nélkül vezetett, most ismét kormányhoz ült… és egy polgár arra ébredt, hogy elözönlik a házát a maszkos rendőrök, hogy hol a puska, hol a felesége.

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát
Székelyhon

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség
Krónika

Letámadja a magyarellenességet a román szövetség

Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója
Székelyhon

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Nagyszabású adóellenőrzést indít az ANAF, amely több mint ötszáz nagy adózót érint különböző gazdasági ágazatokból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS