2004. december 5-én undorítóan szar fejek voltunk, pedig az a nap a magyar történelem egyik tisztességes napja is lehetett volna. Semmi más nem kellett volna hozzá, csak – a történész Ungváry Krisztián hajszálpontos szavaival – a megtagadhatatlan igen.
„Ebből lett minden idők – ez alatt a rendszerváltás óta eltelt huszonöt évet értem – leghazugabb-legocsmányabb magyarországi kampánya, amelynek üzenete ennyi volt: ha igennel szavaztok, jönnek a határon túliak milliószám, elveszik tőletek a munkát, a nyugdíjat, a kenyeret, és ha nem figyeltek, a szüzeket is megbecstelenítik. (Demagóg fevetés, de helyettesítsétek be a határon túli magyarok kifejezést valami mással, és máris egyértelmű lesz, miért nevezem ocsmányságnak, ami történt.) Gyurcsány Ferenc jól számolt: a filléreiket féltő magyarok megijedtek és vagy behúzták az ikszet a nyomorult nem mellé, vagy eszükbe sem jutott szavazni menni. (Igenből hajszállal több lett végül, de az alcsony részvétel miatt ez nem osztott, és nem is szorzott.) Orbán Viktor vereséget szenvedett. Az MSZP-nek ez nagyon kellett, hogy az európai parlamenti választási szopás és a Medgyessy–Gyurcsány-csere után elinduljon felfelé, és ez másfél évvel később hatalmas győzelembe torkollott.
Tíz évvel később nem felesleges beszélni keveset arról, kinek volt szüksége a kettős állampolgárságos népszavazásra, már csak azért is, mert sokan úgy emlékeznek, hogy a Fidesz kezdeményezte, azért, hogy beletapossa a földbe a szocikat. A Fidesz bolond ugyan – ezt mostanában rengeteg példával illusztrálva láthatjuk –, de nem ennyire. A népszavazást egy Magyarok Világszövetsége nevű vállalhatatlan szervezet kezdeményezte, hogy elnökét, Patrubány Miklóst a személyes ambíciói vezették-e csupán, fene tudja Ez kész helyzetet teremtett, kiút nem volt. A Fidesz a háta közepére sem kívánta az egészet, tudta, hogy csapda.
Véletlen volt-e, hogy nemekbe és érdektelenségbe fulladt a történet?
Azt gondolom, hogy nem. A határon túli magyarok kérdése a második világháború óta nem volt fontos kérdés Magyarországon. A határon túli magyarokat nem tanították az iskolában, alig voltak benne a köztudatban. Amikor kárpátaljaiként 1982-ben először jártam Magyarországon, a rokonok és ismerősök figyelmeztettek: ne mondjuk, honnan jöttünk, különben az emberek le fognak bennünket ruszkizni. Hogy mit fognak csinálni? – kérdeztük ijedten. Hát ezek nem tudják, hogy mi pontosan olyan magyarok vagyunk, mint ők? Nem, nem tudják – válaszolták. Úgyhogy nem mondtuk, hogy honnan jöttünk.
Magyarnak – vagy határon túli magyarnak – lenni szerintem sem érdem, hanem állapot csupán. De magától értetődő állapot – pontosan ez az, amivel tisztában kell lenni, és amit tiszteletben kell tartani. Szlováknak vagy románnak lenni sem szégyen – de az egy másik állapot. Az, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, nem irredentizmus, hanem puszta tény.
Amikor Técsőn és aztán Ungváron éltem, magyar iskolába jártam, magyar tévét néztem, magyar könyveket olvastam, a magyar válogatottnak szurkoltam, és nem moszkvai, hanem magyar idő szerint járt az órám. Magyarországon szerettem volna élni, magyar állampolgár szerettem volna lenni.
Remélem, értitek, hogy mire akarok kilyukadni: annak a nyomorult igennek nem ünnepélyesnek kellett volna lennie, hanem teljesen, magától értetődően és minden tekintetben hétköznapinak.
Kár, hogy ez nem volt lehetséges.”
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Nicușor Dan államfő kétoldalú megbeszélést folytatott pénteken Dublinban Magyar Péter magyar miniszterelnökkel – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.