// 2026. szeptember 28., hétfő // Vencel
Balogh Levente Balogh Levente

Tíz év múlva

// HIRDETÉS

Ma tíz éve, az urnazárást követően valószínűleg válogatottan durva jelzőkkel illettem volna azt, aki azzal áll elő, hogy napra pontosan tíz év múlva a csúfosan végződött állampolgársági népszavazás már csak egy rossz emlék lesz, a „nem” mellett kampányoló politikusokkal együtt.

(Külön)Vélemény

Szerző: Balogh Levente
2014. december 05., 17:24

És azt sem gondoltam volna, hogy anélkül lapul majd a lehető legtermészetesebb módon a zsebemben a magyar útlevél, hogy ezért Magyarországra kellett volna költöznöm Nagyváradról.

Akkor ugyanis nem sokat számított, hogy a határon túliak könnyített honosításáról szóló népszavazáson végül az igenek győztek, hiszen a nemek aránya döbbenetesen nagy volt, ráadásul a szégyenletesen alacsony részvétel miatt a referendum érvénytelen lett.

Ez volt az a pont, amikor úgy tűnt: beteljesedett a trianoni diktátum, hiszen az anyaország gyakorlatilag megtagadta a határon túli magyarokat.

 

Persze aztán tisztább fejjel világossá vált, hogy nem erről nem volt szó, csupán néhány politikai kalandor olyan hatalmi játszmába kezdett, amelyben 

a határon túliak csupán járulékos áldozatok voltak, 

az igazi tét az volt, hogy a politikai ellenfélen üssön egyet. Eleve nem is szabadott volna népszavazást kiírni a témában, hiszen egyértelmű volt, hogy a politika óhatatlanul lenyúlja majd a témát. És valóban: az ellenzéki Fidesznek értelemszerűen az igen mellé kellett állni, hiszen korábban, kormányon, ha nem is kettős állampolgárságot, de bizonyos kedvezményeket már biztosított a határon túliaknak.

A kormányzó MSZP-SZDSZ koalíció részéről viszont ez lehetett volna az a pont, ahol cáfolhatták volna azt a jobboldal által velük szemben megfogalmazott vádat, hogy „nemzetellenesek.” 

Nem éltek a lehetőséggel: 

Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő úgy értékelte, hogy ha Orbán Viktor egy ügy mellé áll, akkor neki azt csakis ellenezni lehet. Ezért aztán elindította minden idők legfelháborítóbb kampányát, amelyben elképesztően demagóg módon lejáratta, lejmoló éhenkórásznak állította be a határon túli magyarokat, akiknek a honosítása azzal járna, hogy elhappolnák a Magyarországon élők elől a munkahelyet, vagy ha nem, a nyugdíjuk, illetve egyéb szociális ellátásaik finanszírozása anyagilag tenné tönkre az országot. Mindehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a balliberális oldal eleve 

homogén, zsigeri fideszes masszának tekintette 

a határon túli magyar közösséget, ami enyhén szólva sem volt így, viszont ezen lépésük nyomán jórészt önbeteljesítő jóslatként megvalósult. Jelen sorok szerzője például önmagát alapvetően liberálisként meghatározó, de a liberalizmust a balliberálisokkal szemben nem dogmatikusan követendő, kirekesztő ideológiaként értelmező külhoni magyarként még a szájára sem szívesen vette a nevüket, nemhogy valaha is megforduljon a fejében, hogy őket támogassa.

 

Az eredményt ismerjük: a gyűlöletkampány egyeseket meggyőzött, mások csakazértis igennel szavaztak – a többség azonban inkább undorodva távol maradt. Gyurcsány és az őt támogató pártok 

belelavírozták magukat a nemzetellenesség pozíciójába, 

ami persze nevezhető durva leegyszerűsítésnek, de hát a politikában ez már csak így működik: a választókat az egyszerű üzenetekkel lehet a legkönnyebben meggyőzni. (Ezt pont Gyurcsány ne tudná?)

 

Ami azóta lezajlott, ma már történelem, még ha velünk élő történelem is: Gyurcsány két év múlva választást nyert, hogy aztán annál nagyobbat zuhanjon – az őszödi hazugságbeszéd kiszivárgása utáni felháborodási hullám, a kapkodó, semmilyen kézzel fogható eredménnyel nem járó kormányzás és a gazdasági válság végül a bukásához és

Orbánék kétharmados győzelméhez vezetett. 

Ezen előzmények után pedig gyakorlatilag egyértelmű volt, hogy ami 2004 december ötödikén történt, azt már csakis a könnyített honosítás feltétel nélküli megadásával lehet helyrehozni. Ami meg is történt, és Orbán így vágott vissza Gyurcsánynak a december ötödikei kudarcért, hiszen az MSZP immár nem merte vállalni annak az ódiumát, hogy leszavazza a parlamentben.

 

Igaz, Gyurcsány Ferenc egy magát Demokratikus Koalíciónak nevező kis párt élén még része a magyar közéletnek, de az elvakult rajongókon kívül még a baloldal sem áll szóba vele. És hát elég sokan vannak azok a határon túliak, akik ugyan nem Fidesz-, illetve Orbán-rajongók, de azért azt mondják: nagyon jól van ez így. 

2004. december ötödike ma már csak egy dátum 

– igaz, szomorú emlékű nap, de ahogy távolodunk tőle, talán egyre kevésbé lesz jelentősége. Hiszen – úgymond – jóvá tétetett, lévén, hogy a könnyített honosítás révén napról napra nő a külhoni állampolgárok száma. Mindazonáltal az óhatatlanul bukáshoz vezető felelőtlenség és politikai kalandorság mementójaként mindig ott sötétlik majd a történelemkönyvek lapjain.

 

Persze ennek kapcsán elindult a fanyalgás, hogy ez csak Erdély kiürüléséhez vezet, hiszen a magyar állampolgárság birtokában könnyebb külföldön elhelyezkedni. Ez az Egyesült Államokat tekintve mondjuk igaz, de ettől függetlenül nem feltétlenül van közvetlen összefüggés. Aki ott akart szerencsét próbálni, már a könnyített honosítás bevezetése előtt is megtette, aki pedig maradni akar, 

az magyar útlevéllel a zsebében is marad. 

Másrészt pedig jelenleg hárommillió román állampolgár dolgozik külföldön, Nyugat- és Dél-Európában, illetve az Egyesült Államokban. Ők sem a könnyített honosítás miatt hagyták itt az országot – lévén elsöprő többségük Kárpátokon túli román –, hanem egyszerűen azért, mert a romániai körülményeket és életszínvonalat elviselhetetlennek tartották. És mivel Románia az Európai Unió tagja, ezt magyar útlevél nélkül is megtehették.

 

A kérdés most az, hogy sikerül-e ezt az állampolgárságot tartalommal is megtölteni, vagy egyszerűen egy  

kipipált tétel lesz a „to do” listán.

(Annál azért talán többről szól, hogy a határon túliak négyévente részt vehetnek az országgyűlési választáson). Hogy sikerül-e felszámolni a még mindig létező tudatlanságot, illetve sértő kivagyiságot egyes anyaországiak részéről, akik továbbra is „románt”, „ukránt”, „szlovákot” látnak a határon túli magyarban. Hogy a magyar államnak sikerül-e hatékonyan előmozdítania a különböző területeken élő magyar közösségek megmaradását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, fejlesztését, intézményeinek gyarapítását. Ehhez persze elengedhetetlen 

az erős, nemzetközileg is tekintélynek örvendő, hiteles anyaország. 

A mindenkori budapesti kormányoknak immár jóval nagyobb a felelősségük abban, hogy Magyarország ilyen legyen. Hiszen felelősségük most már több százezer, az ország határain kívül élő és az anyaországtól pártfogást váró magyar állampolgárra is kiterjed.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
Krónika

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS