// 2026. szeptember 5., szombat // Viktor, Lorinc

// Nagyítás

// Archívum

Balogh Levente

Tíz év múlva

Ma tíz éve, az urnazárást követően valószínűleg válogatottan durva jelzőkkel illettem volna azt, aki azzal áll elő, hogy napra pontosan tíz év múlva a csúfosan végződött állampolgársági népszavazás már csak egy rossz emlék lesz, a „nem” mellett kampányoló politikusokkal együtt.

(Külön)Vélemény

Szerző: Balogh Levente
2014. december 05., 17:24

És azt sem gondoltam volna, hogy anélkül lapul majd a lehető legtermészetesebb módon a zsebemben a magyar útlevél, hogy ezért Magyarországra kellett volna költöznöm Nagyváradról.

Akkor ugyanis nem sokat számított, hogy a határon túliak könnyített honosításáról szóló népszavazáson végül az igenek győztek, hiszen a nemek aránya döbbenetesen nagy volt, ráadásul a szégyenletesen alacsony részvétel miatt a referendum érvénytelen lett.

Ez volt az a pont, amikor úgy tűnt: beteljesedett a trianoni diktátum, hiszen az anyaország gyakorlatilag megtagadta a határon túli magyarokat.

Persze aztán tisztább fejjel világossá vált, hogy nem erről nem volt szó, csupán néhány politikai kalandor olyan hatalmi játszmába kezdett, amelyben

a határon túliak csupán járulékos áldozatok voltak,

az igazi tét az volt, hogy a politikai ellenfélen üssön egyet. Eleve nem is szabadott volna népszavazást kiírni a témában, hiszen egyértelmű volt, hogy a politika óhatatlanul lenyúlja majd a témát. És valóban: az ellenzéki Fidesznek értelemszerűen az igen mellé kellett állni, hiszen korábban, kormányon, ha nem is kettős állampolgárságot, de bizonyos kedvezményeket már biztosított a határon túliaknak.

A kormányzó MSZP-SZDSZ koalíció részéről viszont ez lehetett volna az a pont, ahol cáfolhatták volna azt a jobboldal által velük szemben megfogalmazott vádat, hogy „nemzetellenesek.”

Nem éltek a lehetőséggel:

Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő úgy értékelte, hogy ha Orbán Viktor egy ügy mellé áll, akkor neki azt csakis ellenezni lehet. Ezért aztán elindította minden idők legfelháborítóbb kampányát, amelyben elképesztően demagóg módon lejáratta, lejmoló éhenkórásznak állította be a határon túli magyarokat, akiknek a honosítása azzal járna, hogy elhappolnák a Magyarországon élők elől a munkahelyet, vagy ha nem, a nyugdíjuk, illetve egyéb szociális ellátásaik finanszírozása anyagilag tenné tönkre az országot. Mindehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a balliberális oldal eleve

homogén, zsigeri fideszes masszának tekintette

a határon túli magyar közösséget, ami enyhén szólva sem volt így, viszont ezen lépésük nyomán jórészt önbeteljesítő jóslatként megvalósult. Jelen sorok szerzője például önmagát alapvetően liberálisként meghatározó, de a liberalizmust a balliberálisokkal szemben nem dogmatikusan követendő, kirekesztő ideológiaként értelmező külhoni magyarként még a szájára sem szívesen vette a nevüket, nemhogy valaha is megforduljon a fejében, hogy őket támogassa.

Az eredményt ismerjük: a gyűlöletkampány egyeseket meggyőzött, mások csakazértis igennel szavaztak – a többség azonban inkább undorodva távol maradt. Gyurcsány és az őt támogató pártok

belelavírozták magukat a nemzetellenesség pozíciójába,

ami persze nevezhető durva leegyszerűsítésnek, de hát a politikában ez már csak így működik: a választókat az egyszerű üzenetekkel lehet a legkönnyebben meggyőzni. (Ezt pont Gyurcsány ne tudná?)

Ami azóta lezajlott, ma már történelem, még ha velünk élő történelem is: Gyurcsány két év múlva választást nyert, hogy aztán annál nagyobbat zuhanjon – az őszödi hazugságbeszéd kiszivárgása utáni felháborodási hullám, a kapkodó, semmilyen kézzel fogható eredménnyel nem járó kormányzás és a gazdasági válság végül a bukásához és

Orbánék kétharmados győzelméhez vezetett.

Ezen előzmények után pedig gyakorlatilag egyértelmű volt, hogy ami 2004 december ötödikén történt, azt már csakis a könnyített honosítás feltétel nélküli megadásával lehet helyrehozni. Ami meg is történt, és Orbán így vágott vissza Gyurcsánynak a december ötödikei kudarcért, hiszen az MSZP immár nem merte vállalni annak az ódiumát, hogy leszavazza a parlamentben.

Igaz, Gyurcsány Ferenc egy magát Demokratikus Koalíciónak nevező kis párt élén még része a magyar közéletnek, de az elvakult rajongókon kívül még a baloldal sem áll szóba vele. És hát elég sokan vannak azok a határon túliak, akik ugyan nem Fidesz-, illetve Orbán-rajongók, de azért azt mondják: nagyon jól van ez így.

2004. december ötödike ma már csak egy dátum

– igaz, szomorú emlékű nap, de ahogy távolodunk tőle, talán egyre kevésbé lesz jelentősége. Hiszen – úgymond – jóvá tétetett, lévén, hogy a könnyített honosítás révén napról napra nő a külhoni állampolgárok száma. Mindazonáltal az óhatatlanul bukáshoz vezető felelőtlenség és politikai kalandorság mementójaként mindig ott sötétlik majd a történelemkönyvek lapjain.

Persze ennek kapcsán elindult a fanyalgás, hogy ez csak Erdély kiürüléséhez vezet, hiszen a magyar állampolgárság birtokában könnyebb külföldön elhelyezkedni. Ez az Egyesült Államokat tekintve mondjuk igaz, de ettől függetlenül nem feltétlenül van közvetlen összefüggés. Aki ott akart szerencsét próbálni, már a könnyített honosítás bevezetése előtt is megtette, aki pedig maradni akar,

az magyar útlevéllel a zsebében is marad.

Másrészt pedig jelenleg hárommillió román állampolgár dolgozik külföldön, Nyugat- és Dél-Európában, illetve az Egyesült Államokban. Ők sem a könnyített honosítás miatt hagyták itt az országot – lévén elsöprő többségük Kárpátokon túli román –, hanem egyszerűen azért, mert a romániai körülményeket és életszínvonalat elviselhetetlennek tartották. És mivel Románia az Európai Unió tagja, ezt magyar útlevél nélkül is megtehették.

A kérdés most az, hogy sikerül-e ezt az állampolgárságot tartalommal is megtölteni, vagy egyszerűen egy

kipipált tétel lesz a „to do” listán.

(Annál azért talán többről szól, hogy a határon túliak négyévente részt vehetnek az országgyűlési választáson). Hogy sikerül-e felszámolni a még mindig létező tudatlanságot, illetve sértő kivagyiságot egyes anyaországiak részéről, akik továbbra is „románt”, „ukránt”, „szlovákot” látnak a határon túli magyarban. Hogy a magyar államnak sikerül-e hatékonyan előmozdítania a különböző területeken élő magyar közösségek megmaradását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, fejlesztését, intézményeinek gyarapítását. Ehhez persze elengedhetetlen

az erős, nemzetközileg is tekintélynek örvendő, hiteles anyaország.

A mindenkori budapesti kormányoknak immár jóval nagyobb a felelősségük abban, hogy Magyarország ilyen legyen. Hiszen felelősségük most már több százezer, az ország határain kívül élő és az anyaországtól pártfogást váró magyar állampolgárra is kiterjed.

Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

// ez is érdekelheti

Főtér

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Krónika

Iskolakezdés 500 lejből. Kik kaphatják meg a támogatást, és mire elég?

Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.

Főtér

Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!

Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.

Székelyhon

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Egy Hargita megyei férfi holttestét találták meg szerdán a tengerben Costinești közelében, miután a turista kedden eltűnt a román tengerparton.

Krónika

Agyonnyomta a traktor az erdélyi polgármestert

Traktor alá szorult és életét vesztette szerdán Damian Diniș, a Hunyad megyei Boica (Băița) község polgármestere. Az 58 éves elöljáró a település közelében dolgozott, amikor a munkagép felborult.

Székelyhon

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Medve sebesített meg egy 74 éves Hargita megyei férfit szerda éjszaka Erdőszentgyörgyön. Az állatot nem sokkal korábban elütötte az az autó, amelyben a férfi utazott.

// még több főtér.ro

2026. szeptember 04., péntek

Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása

A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.

2026. szeptember 04., péntek

Románia digitális állam kíván lenni, ehhez azonban nem elég a „sínes doszár” kiiktatása

A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.

2026. szeptember 03., csütörtök

Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni

Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.

2026. szeptember 03., csütörtök

Régebb minden egy gombnyomásra működött, ma meg minden informatikai rendszer szeretne lenni

Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.

2026. szeptember 01., kedd

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

2026. szeptember 01., kedd

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

2026. augusztus 26., szerda

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

2026. augusztus 26., szerda

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

2026. augusztus 25., kedd

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

2026. augusztus 25., kedd

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

2026. augusztus 24., hétfő

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

2026. augusztus 24., hétfő

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

2026. augusztus 19., szerda

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

2026. augusztus 19., szerda

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

2026. augusztus 17., hétfő

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal

A George Simion vezette AUR és a Sorin Grindeanu vezette PSD rúgni akart egyet a politikai ellenfeleken, közben kiengedte a bejegyzett élettársi kapcsolat szellemét a palackból.

2026. augusztus 17., hétfő

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal

A George Simion vezette AUR és a Sorin Grindeanu vezette PSD rúgni akart egyet a politikai ellenfeleken, közben kiengedte a bejegyzett élettársi kapcsolat szellemét a palackból.

2026. augusztus 14., péntek

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

2026. augusztus 14., péntek

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Különvélemény