Arculcsapás

Az Erdélyi Református Egyházkerület határozott lépésre készül. A ploieşti-i ítélet után újra kell gondolnia az egyház és állam viszonyát.
Hirdetés

„Arról készültem jegyzetet írni, hogy Klaus Iohannis összeférhetetlenségi perében és a január 14-i per után mit várhatunk az igazságszolgáltatástól. De a hazai igazságszolgáltatástól én már nem várok semmit. Semmi jót. Időközben ugyanis ítéletet hirdettek a Mikó-perben. Ítéletet szórtak azokra, akik csak a hivatali feladatukat teljesítették. Igaz, kegyesnek mutatkoztak a bírák, »csak« felfüggesztett börtönbüntetést kapott Markó Attila és Marosán Tamás…

Ám nem voltak ennyire tekintettel arra, hogy döntésükkel 700 ezer erdélyi reformátust és kétszer ennyi erdélyi magyart döbbentenek meg. Döbbentenek rá, hogy ők másodrendű állampolgárok, akiknek közösségi vagyonát bármikor visszaállamosíthatják. Mármint azokat az ingatlanokat, amelyeket méltóztattak visszaszolgáltatni. Az egyházi vagyon mintegy harmadát. Sőt, a 700 ezer reformátust arcul is csapták, hazugnak, csalónak bélyegezték meg, mert ítéletükkel azt sugallják, törvénytelen úton akart a Székely Mikó Református Kollégium épületének a tulajdonához jutni. S miközben a hatalom az erdélyi magyar történelmi egyházak jussát elvitatja, a többségi egyháznak ajándékot osztogat. Nem is akármilyet: a kormány egy éve Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökségnek adta a kovásznai Fenyő szállót. Mert ebben a nemrég egész Európa tapsviharát is kiérdemlő toleráns országban a reformátusoknak a saját erőből, kalákában felépített iskolájukban tilos kollégiumokat működtetniük, ám szintén a székelyföldiek adójából a szocializmusban felhúzott szállodában az államegyháznak lehetősége nyílik búsás – és adózatlan – jövedelemre szert tennie. (…) 

Az Erdélyi Református Egyházkerület határozott lépésre készül. A ploieşti-i ítélet után újra kell gondolnia az egyház és állam viszonyát. A november 29-i rendkívüli egyházkerületi közgyűlés meghatározza, hogy milyen irányba indulnak tovább, mert az a lojalitás és a jogállamiságba vetett hit, amivel ezekben az esztendőkben a református egyház a román állam iránt viseltetett, súlyosan károsult. Súlyosan károsították azok, akik úgy vélik, hogy XXI. századi válasz a kisebbségi közösségek igényeire a kisebbségi közösségi vagyon (vissza)államosítása.”   

Hirdetés