Az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek krízise a napnál világosabb.
„2008 után a szövetség folyamatosan erodálódott és csak a 2012-es választás során sikerült az azelőtti választást 16.000 ezer szavazattal megelőznie. Azt is látjuk, hogy a szövetség elsősorban 2008 után veszített jelentős mértékben szavazót, pontosabban mintegy 112.531 választót. Szóval, eléggé egyértelmű, hogy e szavazatesést nem lehet győzelemként kommunikálni a választók felé, még akkor sem, ha a magyar-magyar csatát egyértelműen Kelemen Hunor nyerte meg. Ugyanakkor Kelemen nagyon tévedne, ha azt gondolná, hogy a Szilágyi féle mintegy 52.809 választó az RMDSZ-re szavazott volna. A jelenlegi erdélyi magyar szociálpszichológiát jólismerve merjük kijelenteni, hogy ezek hamarabb szavaznának Corneliu Vadim Tudorra mint a tulipánra.
Szilágyi Zsolt és az EMNP legalább akkora problémák elé néz mint az RMDSZ, annak ellenére, hogy Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt is lemond. A csütörtöki cikkünkben egyértelművé tettük, hogy Szilágyi elitista kampánya nem talál(hat) célba és az előrejelzésünk tökéleseten be is vált. Nemhogy nem tudta megközelíteni a 100.000 szavazatot, de még a pártjának a 2012-es eredményét sem sikerült szállítania (akkor 58.000 körüli szavazatot kapott az EMNP). A pártja és Szilágyi is el kellene gondolkodnia azon, hogy (már) nem elég csak etnicista és regionalista kampányt folytatni (főleg ha a versenytárs is hasonló lözungokkal kampányol) és főleg ha mindezt úgy kommunikálja, hogy csak a „felső 10.000” érti meg. A tömegdemokrácia a kommunikációt irtózatosan leegyszerűsítette (és egyre jobban leegyszerűsíti), nagyon absztrakt és nehéz jelszavakat a választó már nem ért meg. Még ennél is súlyosabb, az hogy a magyar pártok soha nem érintettek társadalmi problémákat: az RMDSZ azért mert kormányon volt, az EMNP vagy a kihaló félben levő MPP pedig azért mert.....nem jutott eszükbe? Sajnos ez ismét megmutatja azt a tényt, hogy az erdélyi magyar pártok elitjei és a 170 eurós minimálbéren tengődök között a nyelvi szolidaritáson kivül semmilyen, de semmilyen más szolidaritásérzés nem létezik. A következtetésünk egyértelmű: az EMNP ha nem változtat radikálisan kommunikációs irányt rövid időn belül az MPP sorsára jut.
Visszatérve a szövetségiekhez, Kelemen Hunor ugyan „agyba-főbe” verte a magyar versenytársát, de úgy járt mint maga Pürrhosz: 6 év alatt 112000 szavazót veszíteni egyenlő 5-6 tábornok elveszítésével. Mikor a győzelmi örömmámorból fölébrednek ezen talán elgondoklkodnak, hiszen ha ez a trend folytatódik akkor 2016-ban bucsút inthetnek a parlamenti helyeknek.
Az erdélyi magyarság politikai szervezeteinek krízise a napnál világosabb és ezt nem oldja meg Toró és Szilágyi lemondása sem. Mivel kommunikációjuk csak a politikai rendszer átalakításást célozza meg, nemhogy egyiknek sem sikerült növelnie táborát, de mindkét esetben a szervezeti erodálódás figyelhető meg. Igaz, hogy az RMDSZ az erdélyi magyar voksok fölött Góliátként rendelkezik (a magyar voksok kb. 86%-val rendelkezik), de ez a mammut szervezet egyértelműen az öregedés és a merevedés jeleit mutatja, az elitjének egyre kevesebb köze van a szavazóbázisához. Az EMNP, mint az erdélyi magyar politikai szervezetek Dávidja, a bibliai figurával szemben annyira vérszegény, hogy Góliátot legfeljebb szilvásgombóccal bírta megdobni. Csak etnicista és regionalista kommunikációval az EMNP-nek esélye sincsen az RMDSZ-el szemben, hiszen ennek célközönsége nap mint nap, 25 éve ezt kapja. Az elöregedő erdélyi magyar közösségek szociális problémáinak a választási kampányból való mellőzése, a szövetségiek korrúpciós botrányainak nem megfelelő szinten és mennyiségben való kommunikációja például mind azon okok közé tartozik, amelyek megmagyarázzák hogy az EMNP miért nem tudta növelni, sőt megtartani sem a 2012-es szavazó táborát.
Kelemen Hunor, illetve az RMDSZ ugyan nagy győzelmet aratott Szilágyi Zsolt és az EMNP fölött, de úgy, hogy, engedjék meg ezt a hasonlatot, a „harci elefántjainak” nagyrésze elhullott. Vagyis: „pürrhoszi” győzelmet aratott, de a javából.
Mindezek után jogosnak érezzük e kérdést: hová-merre erdélyi magyarság?”
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.