„Persze az RMDSZ és az EMNP is elégedetten nyilatkoztak az eredményekről, de egyiknek sincs oka a valódi ünneplésre. Bebizonyosodott ezúttal is, hogy több magyar jelölt sem hozza igazán lázba a magyar választókat, akiknek részvételi aránya alatta maradt az országos jelenlétnek. Hétfőn már olyan nyakatekert, önigazoló nyilatkozatok is megjelentek egyesek részéről, hogy azért volt alacsony a magyarság részvétele a voksoláson mert nem volt vita a jelöltek között! Hát kíváncsi lettem volna, ha egy ilyen vita bármilyen hatékony is lett volna, valóban nagy tömegekben mozgósítana. Ez mese. Persze csak ha ez volt a cél, hogy mindenki elmondhassa a magáét, s ha nem az eredmény a fontos, akkor egy szavam sincs, de sikernek beállítani az eredményeket önámítás, ebből pedig nem lehet tovább építkezni. (…)

A magyar alakulatoknak alaposan elemeznie kellene a jelenlegi eredményeket, s a hogyan továbbot, mert a jelenlegi kutya-macska kapcsolat nem használ a magyarság érdekeinek. Figyelem, nem pártérdekekről, vagy politikusi ambíciókról van szó! Lehet dicshimnuszokat zengeni, hosszú gratulációkat mormolni, de az tény, hogy a magyarság több mint fele nem megy el szavazni. És ez nemcsak a természetes fogyásnak, az elvándorlásnak és az asszimilációnak köszönhető. Az emberek nagyon unják már, hogy állítólag az ő érdekükben egymást szidják, szapulják, becsmérlik a derék magyar politikusok. Ütik egymást ahol érik. (…)

Mindkét oldalon van néhány, évtizedek óta a politikai porondon szereplő »nemzetmentő«, akiknek hátrébb kellene húzódniuk, s átadni a helyet a fiatalabb, energikusabb, a sérelmi politizálás helyett az érdemi, tartalmi, problémamegoldó, eredményt felmutató politizálást előtérbe helyező politikusnemzedéknek. Biztos nem könnyű kikerülni a rivaldafényből, s hátrébb lépni, de a magukat pótolhatatlannak érzők esetleg megtapasztalhatják, hogy nélkülük is van élet a politikában és az érdekvédelemben. Persze nincsenek illúzióim e tekintetben, mint ahogy a magyar-magyar kiegyezés sem történik meg egyik napról a másikra, de addig is siránkozhatunk a romániai magyarság alacsony választási kedve miatt. Vajon meddig még?”