// 2026. november 9., hétfő // Tivadar

Neked mit mesélt a nagymamád?

// HIRDETÉS

Mert Szilágyi Júlia olyanokat tud az 1945 előtti Kolozsvárról, amit más nem. És el is tudja mesélni. Azt is, amit a nagymamája mesélt.

Aki egy kultúrát akar kiirtani, annak emlékeket kell megsemmisítenie – olvasta fel Szilágyi Júlia friss memoárkötetéből Tibori Szabó Zoltán újságíró. Ő és Balázs Imre József, a kötet szerkesztője mutatta be kedd este az Álmatlan könyvet, és beszélgetett a gyerekkori emlékeit esszékké sűrítő szerzővel. 

De az este messze nem volt ilyen hivatalos, a beszélgetés első fordulójában Szilágyi Júlia azt mesélte el, milyen fura helyzetekben ismerte meg a később barátaivá vált, mostani beszélgetőtársait. Mert a történetekből és a történetmesélésből áll össze az egyén, a család és egy közösség kultúrája is – állt össze a kép és a tanulság az este folyamán a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén.

 

Szilágyi Júlia irodalomkritikus, esszéíró 1936-ban született Kolozsváron zsidó családban. És ez nem a lecke felmondása miatt fontos, hanem azért, hogy egyből felfogjuk, milyen gyermekkori emlékei lehetnek a bölcsészkar legszeretettebb tanárnőjének: 1944-ben még nincs nyolc éves, amikor a kolozsvári, észak-erdélyi zsidókat előbb gettókba, majd haláltáborokba szállítják.

 

Észak-Erdélyből 40 ezer, 14 éven aluli gyereket szállítottak el a koncentrációs táborokba, közülük Kolozsvárra 8-9 gyermek tért vissza – tudtuk meg Tibor Szabó Zoltántól. Egyikük Szilágyi Júlia, bár ő nem a deportálásból, hanem a bujkálásból tért vissza édesanyjával. Emlékeit mégsem a szenvedő áldozat hangján vagy mártírpózban meséli el, hangsúlyozza mindenki a teremben, aki szót kap. 

 

 

Szilágyi Júlia és Balázs Imre József | Fotók: Szabó Tünde

 

Sőt: a mesélő Szilágyi már-már a szenvtelenségig őszinte, az elemző Szilágyi pedig gyakran humoros, ironikus. Élőben még inkább az volt, talán azért is, mert ahogy ígérte, kevés történetet mesélt a könyvből. Inkább csak utalt egyikre-másikra, például hogy a család keresztény tagjai megmentették a család zsidó tagjait, vagy milyen gyermeki bizalommal vészelte át a bukaresti bombázásokat. A nyomasztó sztorikat sejtető emlékképeket pedig néha úgy idézte fel, hogy akár nevethessünk is közben.

 

„Az anya, mint legtöbbször, győztes áldozatként vonult le az érzelmi csatatérről. Mégis jó az emlék felidézése, hogy gúnyosan figyelmeztessen: mi váltja ki, mi ihleti, mi tartja ébren a megbocsátás értékének ugyancsak vissza-visszatérő apológiáját. Mert ugye, sértődötten élünk” – zárja az egyik emlékfüzért az Álmatlan könyvben.

 

Annak tulajdonítja koraérettségét, hogy nagyon zsenge korában találkozott azzal az emberekben, ami a legrosszabb, és azzal, ami a legjobb bennük. Olyanokkal, akik el akarták pusztítani őt és családját, és olyanokkal, akik megmentették. Ők mégsem utólag kimódolt tanmesék szereplői, alakjuk épp annyira pontos és homályos, ahogy arra a megfigyelő gyermek emlékszik, aki közben küzd azért, hogy értelmet adjon a körülötte röpködő, de el nem magyarázott szavaknak: mi az, hogy gettó, hogy árja, az árja párja, és mit jelent az, hogy szabad ember.

 

De azt már akkor is, 1944 nyarán pontosan érezte, hogy a Calea Victoriei-en hadifoglyokként felvonultatott angol pilóták nem azt sugározták, hogy ők a háború vesztes oldalán harcoltak, és hogy az ott bámészkodók zöme azért szimpatizál velük, mert az emberek szeretnek a győztesekhez tartozni.

 

 

Arról már keveset hallottunk (valószínűleg a kötetben sem olvasunk sokkal többet), milyen volt visszatérni Kolozsvárra, újrakezdeni iskolát, családot, várost, politikai rendszert. Szilágyi Júlia épp csak megemlítette, hogy gyorsan csalódott a kommunista berendezkedésben. Azt már Tibori Szabó Zoltán mondta el, hogy a szerző többszáz oldalnyi szekusjelentés főszereplőjévé vált mint nacionalista, irredenta, kozmopolita és egyéb felforgató elem, akire veszélyes az ifjúság oktatását bízni.

 

Úgyhogy várjuk a folytatást, már csak azért is, mert maga Szilágyi jegyezte meg, hogy a szülők a családfenntartás rutinjában mintha leszoktak volna arról, hogy meséljenek a gyerekeknek, akik inkább a nagyszülőktől hallanak családi történeteket. Miközben nem prédikációval és nem pofonnal nevelünk, vallja az esszéíró, hanem egész életünkkel: történeteinkkel és azzal, mennyire cselekszünk összhangban azzal, amit elmesélünk.

 

És hogy milyen maga a kötet? 1: tessék elolvasni; 2: mint az emlékezés. Rendezett és rendező csapongás.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Egy nap alatt kétszer is súlyos milliókkal drágult az erdélyi megalétesítmény
Krónika

Egy nap alatt kétszer is súlyos milliókkal drágult az erdélyi megalétesítmény

Újból megdrágultak az ország legnagyobb, Erdélyben épülő sportcsarnokának kivitelezési munkálatai. Szerdán ugyanis néhány óra leforgása alatt két, a szerződés értékének módosítására vonatkozó hirdetmény is megjelent.

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix
Főtér

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix

Az államfő tanácsadója szerint pár éven belül normalizálódhatnak az energiaárak Romániában. A kirámolt házban aludt el egy román tolvaj Olaszországban.

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében
Székelyhon

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében

Vasárnap légi közúti ellenőrzéseket tartanak Hargita megyében, így érdemes betartani a forgalmi szabályokat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS