// 2026. július 8., szerda // Ellák

Neked mit mesélt a nagymamád?

// HIRDETÉS

Mert Szilágyi Júlia olyanokat tud az 1945 előtti Kolozsvárról, amit más nem. És el is tudja mesélni. Azt is, amit a nagymamája mesélt.

Aki egy kultúrát akar kiirtani, annak emlékeket kell megsemmisítenie – olvasta fel Szilágyi Júlia friss memoárkötetéből Tibori Szabó Zoltán újságíró. Ő és Balázs Imre József, a kötet szerkesztője mutatta be kedd este az Álmatlan könyvet, és beszélgetett a gyerekkori emlékeit esszékké sűrítő szerzővel. 

De az este messze nem volt ilyen hivatalos, a beszélgetés első fordulójában Szilágyi Júlia azt mesélte el, milyen fura helyzetekben ismerte meg a később barátaivá vált, mostani beszélgetőtársait. Mert a történetekből és a történetmesélésből áll össze az egyén, a család és egy közösség kultúrája is – állt össze a kép és a tanulság az este folyamán a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén.

 

Szilágyi Júlia irodalomkritikus, esszéíró 1936-ban született Kolozsváron zsidó családban. És ez nem a lecke felmondása miatt fontos, hanem azért, hogy egyből felfogjuk, milyen gyermekkori emlékei lehetnek a bölcsészkar legszeretettebb tanárnőjének: 1944-ben még nincs nyolc éves, amikor a kolozsvári, észak-erdélyi zsidókat előbb gettókba, majd haláltáborokba szállítják.

 

Észak-Erdélyből 40 ezer, 14 éven aluli gyereket szállítottak el a koncentrációs táborokba, közülük Kolozsvárra 8-9 gyermek tért vissza – tudtuk meg Tibor Szabó Zoltántól. Egyikük Szilágyi Júlia, bár ő nem a deportálásból, hanem a bujkálásból tért vissza édesanyjával. Emlékeit mégsem a szenvedő áldozat hangján vagy mártírpózban meséli el, hangsúlyozza mindenki a teremben, aki szót kap. 

 

 

Szilágyi Júlia és Balázs Imre József | Fotók: Szabó Tünde

 

Sőt: a mesélő Szilágyi már-már a szenvtelenségig őszinte, az elemző Szilágyi pedig gyakran humoros, ironikus. Élőben még inkább az volt, talán azért is, mert ahogy ígérte, kevés történetet mesélt a könyvből. Inkább csak utalt egyikre-másikra, például hogy a család keresztény tagjai megmentették a család zsidó tagjait, vagy milyen gyermeki bizalommal vészelte át a bukaresti bombázásokat. A nyomasztó sztorikat sejtető emlékképeket pedig néha úgy idézte fel, hogy akár nevethessünk is közben.

 

„Az anya, mint legtöbbször, győztes áldozatként vonult le az érzelmi csatatérről. Mégis jó az emlék felidézése, hogy gúnyosan figyelmeztessen: mi váltja ki, mi ihleti, mi tartja ébren a megbocsátás értékének ugyancsak vissza-visszatérő apológiáját. Mert ugye, sértődötten élünk” – zárja az egyik emlékfüzért az Álmatlan könyvben.

 

Annak tulajdonítja koraérettségét, hogy nagyon zsenge korában találkozott azzal az emberekben, ami a legrosszabb, és azzal, ami a legjobb bennük. Olyanokkal, akik el akarták pusztítani őt és családját, és olyanokkal, akik megmentették. Ők mégsem utólag kimódolt tanmesék szereplői, alakjuk épp annyira pontos és homályos, ahogy arra a megfigyelő gyermek emlékszik, aki közben küzd azért, hogy értelmet adjon a körülötte röpködő, de el nem magyarázott szavaknak: mi az, hogy gettó, hogy árja, az árja párja, és mit jelent az, hogy szabad ember.

 

De azt már akkor is, 1944 nyarán pontosan érezte, hogy a Calea Victoriei-en hadifoglyokként felvonultatott angol pilóták nem azt sugározták, hogy ők a háború vesztes oldalán harcoltak, és hogy az ott bámészkodók zöme azért szimpatizál velük, mert az emberek szeretnek a győztesekhez tartozni.

 

 

Arról már keveset hallottunk (valószínűleg a kötetben sem olvasunk sokkal többet), milyen volt visszatérni Kolozsvárra, újrakezdeni iskolát, családot, várost, politikai rendszert. Szilágyi Júlia épp csak megemlítette, hogy gyorsan csalódott a kommunista berendezkedésben. Azt már Tibori Szabó Zoltán mondta el, hogy a szerző többszáz oldalnyi szekusjelentés főszereplőjévé vált mint nacionalista, irredenta, kozmopolita és egyéb felforgató elem, akire veszélyes az ifjúság oktatását bízni.

 

Úgyhogy várjuk a folytatást, már csak azért is, mert maga Szilágyi jegyezte meg, hogy a szülők a családfenntartás rutinjában mintha leszoktak volna arról, hogy meséljenek a gyerekeknek, akik inkább a nagyszülőktől hallanak családi történeteket. Miközben nem prédikációval és nem pofonnal nevelünk, vallja az esszéíró, hanem egész életünkkel: történeteinkkel és azzal, mennyire cselekszünk összhangban azzal, amit elmesélünk.

 

És hogy milyen maga a kötet? 1: tessék elolvasni; 2: mint az emlékezés. Rendezett és rendező csapongás.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ezúttal tényleg utolérte a végzete Romániai Pál Fülöp herceget?
Főtér

Ezúttal tényleg utolérte a végzete Romániai Pál Fülöp herceget?

A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.

Látványosan megrepedt az A10-es autópálya Torda közelében, óvatosságra intik a sofőröket
Krónika

Látványosan megrepedt az A10-es autópálya Torda közelében, óvatosságra intik a sofőröket

Jelentős repedés és süllyedés keletkezett az A10-es autópálya Szászsebes és Torda közötti szakaszán, Torda közelében. A közösségi médiában közzétett felvételek alapján az útpálya két forgalmi sávját is érinti a károsodás.

Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen
Főtér

Elmélkedések a hőkupola alól – a villamosenergia-hálózat megerősítése most már elengedhetetlen

Hétvégén érkezik az enyhülés, de hosszú távon kéne gondolkodni, ha fel akarunk készülni a további hőségekre.

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya
Székelyhon

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Óriási hasadás keletkezett az A10-es sztráda Szászsebes és Torda közötti szakaszán, a sofőröket óvatosságra intik.

Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt
Krónika

Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt

A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.

Lézersugarakkal vakították meg a mentőhelikopter pilótáit
Székelyhon

Lézersugarakkal vakították meg a mentőhelikopter pilótáit

Rendőrségi nyomozás indult, miután vasárnap este egy Marosvásárhelyről Besztercére tartó mentőhelikoptert lézersugarakkal világítottak meg, veszélybe sodorva a pilóták életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS