Erdély jobbra húzza Romániát

A közelgő államfőválasztás apropóján került elő az a 2009-es tanulmány, amelyet kolozsvári szociológusok végeztek el feltárva az erdélyi, bánsági és regáti állampolgárok választási preferenciái közötti szembetűnő különbségeket. A kutatók pragmatikus következtetéseiből az Adevărul megállapítja: Erdély és Bánság egy másik Románia. Ha Moldva és Olténia választóin múlott volna, az elmúlt huszonöt évben az országnak kizárólag baloldali államfője lett volna.

A rendszerváltás óta hat államelnöki választás zajlott le Romániában.

A kutatók azt vizsgálták meg, hogyan szavaztak a történelmi régiók választópolgárai, és mi állhat a sokszor borítékolható döntésük mögött. Arra a következtetésre jutottak, hogy a régiók lakosainak anyagi helyzete, az oktatás minősége, vallási vagy nemzeti hovatartozása, az urbanizáció foka egyaránt befolyásolja a választás eredményét.

Minél tanultabb, minél jobb az életszínvonala egy választónak, annál valószínűbb, hogy egy jobboldali pártot választ. Ugyanakkor kiderült: a nők fogékonyabbak a közösségi és szociális ügyek iránt, ezért ők inkább baloldaliak. A városi fiataloknak mindegy, hogy milyen pártot képvisel egy jelölt, akkor szavaznak rá, ha a kampányban olyan tabutémákat is érint, mint a szexuális kisebbségek problematikája, az esélyegyenlőség vagy a szabadságjogok.

De lássuk mindezt évekre és régiókra lebontva.

Bár 1990-ben az erdélyi megyékben is Ion Iliescu (Nemzeti Megmentési Front, FSN) nyerte meg a választást, kisebb volt a fölénye, mint a moldvai megyékben, ahol a szavazatok 90 százalékát zsebelte be. Bihar megyében kapta a legkevesebb szavazatot (68,38 százalék).

1992-ben az erdélyiek többsége Emil Constantinescura (Demokratikus Konvenció, CDR) szavazott az első fordulóban. A kivételt Fehér és Beszterce-Naszód megyék jelentik, ahol meglepő módon a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) jelöltje, Gheorghe Funar nyert. Iliescu a második körben megszerzi Máramarost, és Szilágy, Fehér, illetve Beszterce-Naszód megyékben megszorongatja Constantinescut. Ezen kivételektől eltekintve, Erdélyben ismét Constantinescu győz – országos szinten azonban Iliescut szavazta meg a lakosság.

Következik 1996. Ebben az évben állít először jelöltet az RMDSZ, így az első fordulóban Emil Constantinescu és Frunda György között oszlanak meg az erdélyiek szavazatai. A második fordulóban ismét Constantinescu győz Erdélyben – és az országban is.

2000-ben inkább Corneliu Vadim Tudorra (Nagy-Románia Párt, PRM) voksolt Erdély, mint Ion Iliescura. Beszterce-Naszód kitűnik azzal, hogy óriási fölénnyel nyert Vadim. 

2004-ben fordult elő először, hogy a baloldal jelöltje nyerjen Erdélyben. Adrian Năstase Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód és Szilágy megyében kapta a több szavazatot, míg Traian Băsescu Kolozs és Fehér megyében nyert.

2009-ben fordul a kocka: a jobboldal ismét teret hódit Erdélyben. Kivételt képez Maros megye, ahol kiegyenlítődött a verseny. Erdélyben Mircea Geoană labdába sem rúgott.

A székelyek az RMDSZ-re szavaznak, vagy arra, akit az RMDSZ mond.

Székelyföld már az első demokratikus választáson egyértelművé teszi: nem akar baloldali jelöltet. Hargita megyében 76,52 százalék, míg Kovásznában 65,95 százalék szavazott a PNL jelöltjére, Radu Câmpeanura. A székelyek egyedül Adrian Năstase kedvéért voltak hajlandóak baloldali jelöltet választani, 2004-ben. A szociológusok megállapítják, az RMDSZ befolyásolja azt, hogyan szavaznak az itt élő magyarok: az első körben hagyományosan a magyar jelöltre esik a választásuk, míg a második fordulóban arra, akit a Szövetség politikusa preferál. (Ezért lesz érdekes az idei választás, hiszen most fordul elő először, hogy két magyar jelölt is megméretkezik – szerk. megj.)

Olténiának nem számít a jelölt személye, csak baloldali legyen. Még ennél is kiszámíthatóbb Moldva, ahol 25 év alatt következetesen a baloldalra szavaznak. Csak egy példa: míg 1992-ben Botoşani megyében Iliescu 71,8 százalékot ért el, addig Arad megyében csupán 21,9-et. Ha 2009-ben Moldván múlott volna, akkor Mircea Geoană 53,77 %-al megnyerte volna a választást.

A szociológusok szerint Moldvában könnyen befolyásolhatóak az emberek.

A lakosság elöregedett és elszegényedett, az oktatás sem olyan színvonalas, mint a nyugati megyékben. Helyi „kiskirályok” uralják a politikai prérit, akik nem riadnak meg a választási csalástól sem.

A Bánság a jobboldali politika egyik fellegvára. Nem véletlen, hogy itt robbant ki az 1989-es forradalom. Temesvár mindig is közelebb volt az európai szellemiséghez, mint az ország többi része. A rendszerváltás után megnőtt a megye gazdasági felhajtóereje, vállalkozások indultak. A választók azért szavaztak jobboldali jelöltre, mert bíztak a posztkommunizmus felszámolásában. Iliescu a szemükben a kommunista múlt megtestesítője volt, ezért sem nyomták rá a pecsétet – állítják a szakemberek. Huszonöt év azonban sokat változtatott az emberek gondolkodásán. Sokan hagyták el az országot, helyüket regátiak foglalták el. Így nincs miért csodálkozni azon, hogy a legutóbbi helyhatósági vagy parlamenti választáson a Bánságban is a baloldal nyert.

A tanulmányból kiderül: Bukarest immúnisabb a politikára, mint az ország többi része. Főleg a fiatalok gondolják azt, hogy

párttól függetlenül minden politikus korrupt, ezért nincs értelme szavazni.

Ugyanakkor a bukarestieket nem lehet megvásárolni olcsó ígéretekkel, mint például a moldvaiakat.  

A szakértők azt is megállapítják, hogy az erdélyiek – főleg a vidékiek – öntudatosak és bíznak saját erejükben. A 19. században az agrárreform és a társadalmi reformnak köszönhetően rohamosan megnőtt a kis- és középbirtokosok száma Erdélyben. Az emberek megtanulták, hogy senki nem fogja elvégezni helyettük a munkát, és ez a szemlélet a mai napig meghatározza az erdélyiek gondolkodását.

Erdélyben ugyanakkor magasabb az életszínvonal, kisebb a munkanélküliség, és magasabb szintű az urbanizáció. Ebből fakadóan az erdélyiek inkább olyan jelöltekre szavaznak, akiknek hosszú távú fejlesztési programjuk van. Nem veszik be, ha egy jelölt azzal kampányol, hogy megemeli a nyugdíjat, vagy a minimálbért, mint a déli – szegényebb – megyékben. Ezzel is magyarázható, hogy Erdély inkább jobbra húz. 

Illusztráció: Erdély László