„Tény, hogy a magyar félnek mind a holokausztban, mind a Nyírő-ügyben megvan a felelőssége. Az előbbiért viselt felelősséget ugyanakkor a jelenlegi kormány több ízben is elismerte, és gyakorlatilag folyamatosan mindent megtesz azért, hogy a több százezer izraelita vallású magyar állampolgár kiirtása ne merüljön feledésbe.

Ez még akkor is így van, ha az egyrészt szerencsétlen koncepciójú és kivitelezésű, másrészt rosszindulatúan, szándékosan félremagyarázott német megszállási emlékmű kapcsán megint csak az antiszemitizmus bélyegét sütötték rá. A Nyírő-ügyben pedig annyi diplomáciai érzékről tettek tanúbizonyságot a magyar illetékesek, mint egy anyamedve, amely éppen azzal szembesül, hogy lelkes turisták azzal szórakoznak, hogy a bocsai fülét cibálják. (…)

Viszont román részről – holokauszt-emléknap ide, kenetteljes beszédek oda – továbbra is a felelősség elkenése zajlik. A bukaresti illetékesek az észak-erdélyi és partiumi vasútállomások falán helyeztek el a zsidók „fasiszta jellegűnek” titulált Horthy-rendszer idején történt deportálására emlékeztető táblákat, azt a látszatot keltve, mintha a mai Románia területén csak a magyarok lennének felelősek a zsidó közösség haláláért.

Holott közismert tény, hogy a valóban velejéig fasiszta-soviniszta Antonescu-rezsim már a 40-es évek legelején államilag szervezett pogromok során irtotta a romániai zsidókat, folyamatosan jártak a halálvonatok, a iaşi-i pogrom, illetve a román hadsereg besszarábiai, odesszai vérengzései során pedig tízezerszám gyilkolták az izraelita polgárokat.

És ne feledjük: a szintén fasiszta légionárius mozgalom utódja, az Új Jobboldal szélsőséges tagjai ma is vígan masíroznak Romániában – a kiirtott vagy Izraelnek eladott zsidók híján a magyarok ellen uszítva.”