„Ha nem az emberek elnöke akar lenni, akkor milyen más óhaja lehetne? Legyen a legyek ura? A gyűrűk ura? A törpék fejedelme? És így tovább az irodalmi példázatokkal…

A cím tipikus példája annak a figyelmetlen újságírói magatartásnak, amikor valahonnan kiragadunk egy félmondatot, és ez a néhány szó más környezetben teljesen más jelentést kap! Jómagam ugyanis a csíkszeredai sportcsarnokban nem csupán végigültem, végighallgattam a gyorsan pergő és sok újszerű elemet tartalmazó megnyitót, hanem még a szervezésbe is betekintettem, hiszen amennyiben a teljes forrást el lehet érni, akkor nem a részletek és visszhangtöredékek alapján érdemes tájékozódni.

Nos, Románia RMDSZ jelölte, jóval több, mint negyedmillió aláírással támogatott magyar államelnök-jelöltje, amikor ezeket a szavakat kimondta, a következő szövegkörnyezetbe helyezte gondolatait: programja szerint az állam nem csupán területet és intézmények hosszú sorát jelenti, hanem az államban megbízó emberek közösségét, ennek pedig párosulnia kell az egyéni akarattal, törekvéssel és a közösség iránti felelősséggel. Kelemen voltaképpen olyan szolgálatot vállal, amely a hasonló, emberközpontú állam felé történő elmozdulással, ha úgy tetszik, a jóléti állam fokról-fokra történő megteremtésével válaszol az emberek igényeire.

De persze, addig még sok víz lefolyik a Dunán, a Küküllőn, a Dâmboviţán, a Besztercén, a Maroson, a Tatroson, az Olton és Románia valamennyi folyóján.

Hunor viszont – ha már a kampányindítón a Hajrá, Hunor! táblákat emelték a magasba, akkor hadd írjam így én is – egy nagyon lényeges szempontra is felhívta a figyelmet, amelyet mostanában nem nagyon szoktak emlegetni: Románia európai és geopolitikai viszonylatban nagyon jelentős ország, kiváló esélyei vannak arra, hogy a térség meghatározó szereplője legyen. És ez az ország annál erősebb, annál versenyképesebb lesz, minél jobban rendezi belső viszonyait, minél jobban érzik benne magukat lakosai, közöttük a kisebbségek is.”