„Annyira nem működött idén a történet, hogy a héten esedékes büdzsékiigazításkor 4 milliárd lejt vonnak el az uniós projektek finanszírozására szánt keretből. Ha pedig a nagy projektek dugába dőltek, legalább van miből kampányalamizsnát biztosítani – dörzsölhették össze megelégedéssel a tenyerüket a kormánytagok, s rögtön több mint egymilliárd lejjel dobták meg a helyi önkormányzatokat. Hogy el ne felejtsék, kire kell szavazni és szavaztatni.
A harmadik jó tanács teljesítésével eközben sehogy sem állnak. A büdzsékiigazítás tervéből is kiderül az, amire a szakértők rég rávilágítottak, hiába az új adók, a tervezettnél lényegesen kevesebb folyik be az adókból és illetékekből. Ráadásként meg kell ugyanakkor említenünk, hogy az ország hitelezői egyáltalán nem támogatták a tb-csökkentést.
Kampány lévén viszont a kormány lépéskényszerbe került. Egyre biztosabb azonban, hogy öngólt lőtt. A külföldi befektetők máris jelezték, egyelőre semmit nem lépnek, mert nem hisznek abban, hogy az intézkedés hosszú távon megmaradna. Ha megmarad, akkor viszont új adóktól tartanak. És nem hiába. Ennyire kiszámítható a mindenkori román kormány. Kampányban ad, aztán visszavesz.
Vagyis csak viszszavenne, hiszen az idei új adók sem hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket, az üzleti szféra nem táncolt úgy, ahogy Pontáék szerették volna. Ilyen körülmények között a jövő egyre kiszámíthatatlanabb. Az utolsó negyedévi technikai recesszió viszont máris borítékolható, és lehet, hogy ebben az ütemben az államcsőd sincs messze.”