// 2026. november 18., szerda // Jenő

Mikor lesz itt magyar polgármester?

// HIRDETÉS

14 éve román polgármester vezeti az 55 százalékban magyarlakta Köröstárkányt. A magyarok inkább szavaznak egy, a települést elhanyagoló román elöljáróra, mint falubelijükre, a helyi hangadók pedig egymásra mutogatnak. Van, aki a kalákáktól, és olyan is, aki a turultól várja a megváltást.

Sajnálatos rekordot mondhat a magáénak Köröstárkány. A Belényesi-medencében található község abszolút többségben levő magyar közösségének a rendszerváltás óta megtartott hét helyhatósági választás során egyetlen alkalommal, 1996-ban sikerült csak polgármestert választania a maga soraiból.

Ez a negatív teljesítmény igazán figyelemre méltó, tekintetbe véve, hogy a négy településből álló községben a magyarság kényelmes többségben van, ugyanis a 2011-es népszámlálás alkalmával az 1.933 lakos közül 1074 vallotta magát magyarnak, míg románnak 856-an. A községközpont színmagyar, míg a hozzá tartozó három falut, Tárkánykát, Mérágot és Tatárfalut kizárólag románok lakják. 

Fotó: Rencz Csaba

 

A tárkányi helyzet már csak azért is kirívó, mert Erdély-szerte jónéhány olyan román többségű település van, kisközségek és nagyvárosok egyaránt, melyeket több mandátumon át magyar elöljáró vezetett. Köröstárkányból nem is kell messze menni az ilyen példáért, hiszen a szomszédos Várasfenesnek is volt magyar polgármestere, annak ellenére, hogy a magyarok a község lakosságának csupán egyharmadát teszik ki. A szintén Biharban található Alsólugast jelen pillanatban is magyar polgármester vezeti, bár a községben élők alig valamivel több mint negyede magyar nemzetiségű. 

 

Indokolatlan népszerűség

Ezzel szemben a tárkányi polgármesteri székben immár tizennegyedik éve Aurel Dan Ille ül. A több pártot megjárt Ille legutóbb a PDL színeiben indult, esélyt sem adva Antal Péternek, az RMDSZ jelöltjének, aki 240 szavazattal kapott kevesebbet. Antal Péter elmondása szerint Ille a községközpontban mintegy 300 szavazatot kapott, vagyis a tárkányi magyarok kizárólag maguknak köszönhetik, hogy jelenleg román polgármesterük van. 

 

A település első emberének népszerűsége a község magyar választói körében nehezen érthető, mivel nem sokat tett a közösségért: Köröstárkány azon ritka bihari községközpontok közé tartozik, ahol sem víz-, sem pedig csatornahálózat nincs, az önkormányzat pedig még egyetlen eurót sem tudott lehívni EU-s alapokból. 

 

Lehetetlen überelni

Antal szerint nem is a faluért végzett munkájáért szavaznak a tárkányiak Illére. „Nagyon megalapozta magát a polgármester a faluban, kivetette a hálóját azokra, akik sok szavazatot tudnak hozni. Vannak olyanok, akiket pénzzel vett meg, másoknak elintézett ezt-azt. Egyeseknek a faluhoz tartozó erdőből fát ad. Az alpolgármester tárkányi, ő a PDL színeiben indult, s mivel nagy a családja, sok szavazatot elvitt.

 

A helyi MPP vezetője, Gábor Ferenc szintén megosztja a tárkányi magyarokat, teljesen a polgármester embere” – nyilatkozta a jelenleg önkormányzati képviselőként működő korábbi RMDSZ-jelölt, aki két éve már második alkalommal maradt alul a polgármester-választáson. 2008-ban nem sokon múlt, hogy nyerjen, a második fordulóban csak két tucat szavazattal előzte meg az aktuális polgármester. 

 

Akkoriban állítólag Tőkés László püspök is megpróbálta rábeszélni a tárkányi belső ellenzéket, hogy támogassa az RMDSZ jelöltjét, mindhiába. Antal Péter nem sok esélyt lát arra, hogy a 2016-os választásokig valami is változzon: „Nincs annyi pénz, hogy a polgármester befolyását überelni lehessen. Meg aztán, mindig lesz valaki, aki megosztja a tárkányi magyarságot”. 

 

Testvér testvér ellen

A helyi RMDSZ-szervezet élére tavaly márciusban, Antal Péter utódjaként megválasztott Mikló Ernő sokkal optimistább. „Mi nem harcolunk senkivel, hanem teszünk a helyi közösségért. Össze akarjuk hozni az embereket, mi építjük a falut. Csináltunk egy játszóteret, az iskolában műfüves pályát alakítottunk ki, kitakarítottuk a malomárkot és a temetőt, s mindezt önerőből, önkormányzati pénz nélkül, kalákában. Változik a mentalitás. A régebbi temetőtakarításokon 10-15 ember vett részt, a legutóbbin már 80, olyanok is eljöttek, akik korábban nem az RMDSZ-re szavaztak” – sorolja az eredményeket Mikló Ernő.   

 

 

Erdei János és Mikló Ernő (a szerző felvétele)

 

Erdei János RMDSZ-alelnök szerint is a polgármester a főgonosz, a háttérből ő irányítja azt a két-három helybélit, akik megosztják a tárkányi magyarokat. Ebben sok igazság lehet, arra azonban nem ad magyarázatot, miért csak harmadik nekifutásra, az 1996-os választáson került magyar ember a község élére, aki aztán négy évvel később simán alulmaradt az akkor még jelentős befolyással nem rendelkező Illével szemben. „A polgármester tartja fenn a megosztást. Ő addig él jól, amíg mi veszekszünk. Ahhoz, hogy változzanak a dolgok, a falu kell megbéküljön. A legutóbbi választás után testvér testvérrel, szomszéd szomszéddal veszekedett” – mondja Erdei János. 

 

A helyi RMDSZ-vezetők szerint az Magyar Polgári Párt helyi emberei is ludasok a magyar közösség megosztásában. A legutóbbi választáson 4 RMDSZ-es, 4 PDL-s, valamint 1-1 MPP-s, PSD-s és PNL-s került be az önkormányzati testületbe. Az RMDSZ már korábban megegyezett a PNL-s képviselővel, majd pedig megkeresték az MPP tanácsosát, s felajánlották neki, hogy megválasztják alpolgármesternek. Mikló Ernő elmondása szerint még országos szinten is tárgyaltak az MPP-vel, ennek ellenére a polgáriak önkormányzati képviselője elutasította a felkérést, és a PDL egyébként szintén magyar nemzetiségű jelöltjére szavazott. 

 

Az a fránya RMDSZ

Gábor Ferenc, az MPP helyi vezetője hévvel állítja, minden baj okozója az RMDSZ. A polgáriak helyi zászlóvivője korábban tárkányi RMDSZ-elnök volt, 2002-ben lépett ki a Szövetségből, 62 más falubelijével egyetemben. Elmondása szerint a tárkányi magyar közösségben azt követően jelentek meg a törésvonalak, hogy 2000-ben a megyei RMDSZ nem ismerte el a helyi előválasztás eredményét, amelyen a hivatalban levő polgármester, Benedek Ferenc megbukott.

 

A megismételt előválasztáson persze már Benedek győzött, a helyhatósági választáson azonban ismét alulmaradt. „Én megmondtam előre, ha ezt megcsinálják, olyan vészesen megosztják a falut, hogy itt 10 évig nem lesz magyar polgármester” – idézi fel a történteket a jó vátesznek bizonyuló Gábor Ferenc, politikai ámokfutásnak minősítve a megyei RMDSZ ténykedését. 

 

A tárkányi MPP első embere másként emlékszik a legutóbbi alpolgármester-választásra, mint Mikló Ernő. Szerinte az RMDSZ csak hitegette, de nem jelölte a tisztségre az MPP tanácsosát, így aztán nem lehetett csodálkozni azon, hogy az a PDL-vel szavazott. Gábor Ferenc (fotó) a legutóbbi választáson szintén indult a polgármesteri székért, és 93 szavazatot kapott. Véleménye szerint a tárkányiak azért szavaztak százával az RMDSZ jelöltje ellen, mert Antal Péter népszerűtlen, rátette a kezét a falusi boltra és a közbirtokosság erdőjére. Úgy véli, az RMDSZ mellett a református lelkész is felelős a magyarság megosztottságáért. Elmondása szerint ő egy turulszobor állításával kívánta helyreállítani a magyar közösség egységét, ám a lelkész akadályozta azt, arra hivatkozva, hogy nincs rá építési engedély, ami igaz is volt.

 

Gábor Ferenc a magyarság megosztottságát véli látni abban is, hogy a presbitérium kihívta a rendőrséget, amikor ő, néhány elvbarátjával közösen, hozzálátott, hogy az egyházközség telkén, mindenféle jóváhagyás nélkül, kiássa a turul alapját. „Igen, ha az RMDSZ megszünteti az erőszak politikáját” – vágja rá határozottan Gábor Ferenc arra a kérdésre, fel lehet-e oldani a tárkányi magyarságot sorvasztó ellentéteket.

 

A felvágós nem nyerő 

Az RMDSZ káderpolitikájában látja a hibát Halász Ferenc, a község PDL-s alpolgármestere is. „Tárkánynak mindig is magyar polgármestere lett volna, ha az RMDSZ nem olyan jelölteket állít, akiknek sok az ellenségük. Legutóbbi is Antalt Pétert jelölték. Ha egy egyszerűbb, nem felvágós embert állítanak, az valószínűleg megnyeri a választást, így azonban a polgármester kétszer annyi szavazatot kapott. Úgy látszik, a megyei RMDSZ-nek nem érdeke, hogy győzzön itt, mert akkor pénzt kellene küldeni Tárkányba” – nyilatkozta Halász Ferenc.

 

A turul nem oszt, nem szoroz

„A megosztottság okai nem a közelmúltban gyökereznek. Régi családi viszályok és aktuális érdekellentétek osztják meg a közösséget” – véli Szakács Zoltán református lelkész (fotó), aki 12 éve szolgál a gyülekezetben, hozzátéve, hogy a helyiek az ellentéteiket beviszik a gyülekezetbe is, a gyanútlan kívülállókat pedig belekeverik a maguk játszmáiba. Elmondása szerint a tárkányiak nyakas emberek, a makacsságuk néha az abszurditás határát súrolja. „Az álláspontok nagyon nehezen közelednek, nehéz közös nevezőt találni. Ez sok kezdeményezésben megnyilvánul. A közösségi gondolkodás terén a tárkányiak le vannak maradva 50 évvel” – mondja a tiszteletes.

 

Szakács Zoltán egyértelműen pozitívnak látja a helyi RMDSZ-vezetők közösségépítő kezdeményezését, abban azonban nem biztos, hogy ez két év múlva, a helyhatósági választáson megváltoztatja majd az erőviszonyokat. A turulról pedig, amely ellen elvi kifogása nincs, csak annyit mond: „Nem lenne attól magyar polgármester Tárkányban, ha volna egy turul. Egy szobor nem változtat meg egy közösséget”. 

 

Címlapfotó: Rencz Csaba

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS