Épül az orosz bábállam délkelet-Ukrajnában

Szakértők úgy vélik, Moszkva régóta saját terveit szövögeti a délkelet-ukrajnai térség számára, Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiája, miszerint a térség jövőjét a történelmi Novorosszija, vagyis Új-Oroszország keretein belül kell újraértelmezni, azonban az orosz állami tévének adott pénteki interjújában vált egyértelművé - olvasható az AFP francia és az APA osztrák hírügynökségek elemzésében.

Habár Putyin már áprilisban használta a Novorosszija kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, a Kreml először egy pénteki közleményében nevezte az oroszbarát ukrán szakadárokat „Novorosszija védelmezőinek", és az elnök az orosz Pervij Kanal állami tévének adott interjújában tette egyértelművé, hogy saját elképzeléssel rendelkezik a térség sorsát illetően.

Orosz és külföldi hírügynökségek már a televíziós beszélgetés vasárnapra tervezett sugárzása előtt közöltek részleteket a pénteki interjúból, amelyben Putyin tárgyalásokat sürgetett a szakadárok és a kijevi kormány között a délkelet-ukrajnai társadalom

politikai szerveződéséről és államiságáról.

Az orosz államfő kijelentette: „törekedni kell annak a tervnek a megvalósítására, amelyről megegyeztünk. Haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni és nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit".

Habár röviddel Putyin szavainak napvilágra kerülése után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korrigálta az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket, vagyis leszögezte, Putyin nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt, szakértők úgy vélik, valójában csupán a Kreml valódi tervei bukkantak a felszínre.

Alekszandr Morozov, a Kreml tevékenységét gyakran bíráló orosz politológus úgy vélte, Putyin végérvényesen eldöntötte,

életre kell hívni Novorossziját.

Szerinte a moszkvai stratégák az elkövetkező hónapokban a terület pontos határait is meg fogják rajzolni.

Novorosszija történelmi gyökerei a XVIII. században keresendőek, amikor az orosz hadsereg elfoglalta a mai „donyecki" és „luhanszki népköztársaságot" is magába foglaló délkelet-ukrajnai területet az oszmán birodalomtól, és Új-Oroszország néven bekebelezte. Vlagyimir Putyin már áprilisban úgy nyilatkozott az orosz televíziónak, „csak Isten tudja", hogy az 1917-ben lezajlott bolsevik forradalom után a szovjet vezetők miért adták át Ukrajnának a Nagy Katalin cárnő által elfoglalt terület feletti ellenőrzés jogát.

Amikor márciusban a Krím félszigetet Oroszországhoz csatolták, az 1954-ig a Szovjetunióhoz tartozó Fekete-tengeri félsziget birtoklását Putyin ugyancsak azzal indokolta, hogy a Kreml csupán egy, a múltban elkövetett hibát tesz jóvá.

Az elnöki szóvivő vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, nincs abban semmi kivetnivaló, hogy az orosz elnök a Novorosszija kifejezést használta, hiszen „a történelem során így hívták a területet", ez csupán a délkelet-ukrajnai térség orosz neve. Az AFP francia hírügynökség ennek ellenére úgy vélte, ettől fogva teljesen világosnak tűnik, hogy  

Putyin sokkal többet akar elérni annál, minthogy új nevet adjon a területnek.

Az elmúlt hetekben ez még távol állt a valóságtól: az ukrán kormányerők mind jobban visszaszorították az oroszbarát szeparatistákat, a felkelők több vezetője egyszerűen feladta a harcot, és úgy tűnt, közel van a szakadárok fellegvárának, Donyecknek a visszafoglalása. A múlt héten azonban a szeparatisták váratlanul ellentámadásba lendültek az Azovi-tengerig húzódó déli területeken, Ukrajnának pontosan azon a részén, amely Oroszországot szárazföldi úton köti össze a Krím félszigettel.

Kijev és a nyugati államok azt vetik az orosz vezetés szemére, hogy ők állnak a villámhadjárat mögött. Néhány ukrán tisztségviselő Ukrajna inváziójával vádolja Moszkvát. A NATO úgy véli, mintegy ezer orosz katona tartózkodik a kelet-európai ország területén. Oroszország minden vádat visszautasított.

Maria Lipman politológus a legutóbbi fejleményekben Putyin egy korábbi kijelentésének megtestesülését látja. „Én kész vagyok elmenni a végsőkig, és Önök?" - idézte az orosz elnököt Lipman. Ezzel az államfő szerinte azt dörgöli a nyugati vezetők orra alá, hogy Ukrajna Moszkva érdekszférájába tartozik.

Szakértők úgy vélik, a nyugati országok minden szankciója ellenére a délkelet-ukrajnai terület hosszú távon orosz befolyás alá kerül. „Moszkva a Moldovában fekvő, szakadár Dnyeszteren túli területhez hasonlóan saját hatalmi központot fog létrehozni a Donyeck-medencében" - vélte Holger Schmieding, a Berenberg bank közgazdásza.

És az ezzel kapcsolatos aggodalmakat egyáltalán nem oszlatja el, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn azt nyilatkozta: nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki. Ukrán kormányzati források szerint ugyanis az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. A terrorellenes hadművelet törzskara hétfőn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél.

Vlagyimir Putyin pedig szintén hétfőn azt mondta: Kijev nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal.