Metagalaktikus útikalauz

Induljunk mi is, mint Noé. Szedjed a lábad, jó-é? - invitálta közönségét mágikus utazásra Bréda Ferenc a Bulgakov-beli felolvasáson. És szedtük!
Hirdetés

Beindult a magyar napi irodalmi kenyérosztás a Bulgakov Kávéházban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. (Olcsóbb a csülöknél, na ja.) Bréda Ferenc mágusmókust jól ismeri, aki ismerheti. Tudhatja, hogy az ő orális orgiáin szem, szív egyéb szellemi szerv nem marad szárazon. Ezúttal kombóban dolgozott az Ember. Régi famulusát, Karácsonyi Zsoltot vette maga mellé, hogy Szürreáliába kalauzolja kellően népes hallgatóságát.

A sztori rémesen egyszerű. Egyszer, régen, Bréda Ferenc és Karácsonyi Zsolt leutazott egy Babadag nevű helyre. Sokat láttak, sokat ittak, hazajöttek, ennyi. Na de itt jön a képbe a brédai és karácsonyi irodalom. Mert ezt ezeregy jedermann így foglalta volna össze. De nem úgy hőseink! Egyfajta szerepcserés Don Kihótévá és Szancsó Panzává változva, metafizikai pikareszkké gyúrták át az egyszerű mesketét. És voálá, máris rajzolódott elénk a levegőbe a Nagy Kaland térképe, a vegytiszta (steril) Kolozsvártól a bűbájbuja Babadag pásztor-atyai kebeléig.

A páros olajozottan dolgozott, tandemben olvasták fel az amúgy masszívan hosszú szöveget, brédai prózát, karácsonyi verset, vélhetően ugyanabban a ritmusban, ahogy annak idején vándoroltak. És hála varázslatos előadói tehetségüknek, a hallgatóság lába akarva-akaratlanul utánuk mozdult. Azon kaptuk magunkat, hogy ott vagyunk velük az „irgum-burgum hevimetál” ritmusban dübörgő „gőgös gőzös”-ön, mi is kiálljuk a három koldus próbáját, részesülünk a misztikus ajándékokban, átlépjük hőseinkkel az ismert világ határát a csernavodai hídon, és belesimulunk, vidám nyájként, a babadagi isten-pásztor harmincnyolc fokon égő árnyékába.

A szöveg persze megdolgoztatta a béfogadói agyat. Ahogy prózai és lírai lélekvezetőink egyre mélyebbre kalauzoltak bennünket az Út misztikumába, szaporodni kezdtek az idegen szavak és kódolt mátrixkifejezések, amiket a ringó száguldásba belebóduló hallgató időnként kénytelen volt rágatlanul útjukra engedni. A szövegvonat néha le is lassult kicsit, ám sose annyira, hogy a két szerző egy-egy mestervágással vissza ne tudta volna hozni a masinát a varázslatos sebességre.

És hogy a nagy utaztatás sikerét valamiképpen konkréttá tegyük: már megvettük a vonatjagyeket, Magyar Napok után indulunk Babadagba!

 

Hirdetés