// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Az írók jobban írnak, ha Kolozsvárról írnak

// HIRDETÉS

Sőt jobban is beszélgetnek. Írók, irodalomtörténészek ülték körül a kerekasztalt, hogy a regényes Kolozsvárról cseréljenek eszmét, telt ház előtt.

Egyre több Erdéllyel, Kolozsvárral kapcsolatos szépirodalmi mű jelent meg az elmúlt években – ebből indul ki a beszélgetést vezető Bányai Éva, miután bemutatta a résztvevőket: Tompa Andreát, Demény Pétert, Vallasek Júliát, Balázs Imre Józsefet és Láng Zsoltot. A meghívottak többsége maga is szerzője hasonló témájú regényeknek, ezért aztán a moderátor arra kíváncsi,

kit milyen személyes jellegű viszony fűz Kolozsvárhoz.

 

A született kolozsváriak némiképp előnyben vannak: Demény Péter elmondja, hogy a család székelyföldi gyökerei dacára már-már rögeszmésen, monomániásan kolozsvárinak vallja magát. Megemlíti, hogy a néhai Gyimesi Éva, miután elolvasta a Visszaforgatás című regényét, azt mondta róla, hogy még a hó is kolozsváriasan ropog benne.

 

Ehhez a kolozsvárias hóropogáshoz kapcsolódik Láng Zsolt is, aki a város emlékező architektúrájáról beszél, arról, hogy a különböző korok lenyomatai hogyan rakódnak le építészeti rétegekként.

 

 

Demény Péter és Tompa Andrea

 

Balázs Imre József betelepedett kolozsváriként jellemzi magát, aki eddigi életének első felét Székelyudvarhelyen élte le – ennek pont a fordítottja Tompa Andrea esete, őt a kincses városhoz kötik a gyökerei, de 1990 óta Budapesten él. Ő viszont idővel „visszaszerette Kolozsvárt”, A hóhér háza és a Fejtől s lábtól című regényei erről (is) tanúskodnak. Kolozsvár az „örök második”: majdnem-főváros, Budapest, majd Bukarest után.

 

BIJ idézi Szilágyi Istvánt, aki szerint Kolozsvár azért jó város, mert nincs egy legnagyobb írója vagy költője: minden utcasarkon találkozni egy „legnagyobb” szerzővel.

A személyes viszonyt követően

az írói hozzáállás kérdése merül fel,

azaz hogyan lehet megismerni, művészileg megragadni egy várost, ez esetben a kincseset.

 

Láng Zsolt szerint sétálva ismerszik meg a város, BIJ arról értekezik, hogyan lehet nyelvileg „helyet teremteni”, Vallasek pedig felidézi egy kissé bizarr veszprémi élményét: a városban egy vak ember kalauzolta végig, ő mutatta meg a nevezetes helyeket.

 

Konklúzió: ha az ember igazán szeret egy várost, akkor is látja, ha nem látja.

 

 

Bányai Éva, Láng Zsolt és Balázs Imre József

 

Tompa Andrea izgalmas problémát vet fel: a polgári-értelmiségi, „nagyszerű Kolozsvár” mellett gyakran homályban marad a szélek, a periféria világa.

 

Szó esik még a Kolozsvár-történetek kulcsregény-státusáról, határokról, etnikum- és kultúraköziségről, és a Marosvásárhelyen élő Láng Zsolt szájából elhangzik az est egyik legjobb mondata: az írók jobban írnak, amikor Kolozsvárról írnak, mint akkor, amikor nem.

 

És a New York nagyterméből feldübörgő rock'n'roll segít abban, hogy ez szép végszó legyen.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS