// 2026. április 11., szombat // Leó, Szaniszló

Az írók jobban írnak, ha Kolozsvárról írnak

// HIRDETÉS

Sőt jobban is beszélgetnek. Írók, irodalomtörténészek ülték körül a kerekasztalt, hogy a regényes Kolozsvárról cseréljenek eszmét, telt ház előtt.

Egyre több Erdéllyel, Kolozsvárral kapcsolatos szépirodalmi mű jelent meg az elmúlt években – ebből indul ki a beszélgetést vezető Bányai Éva, miután bemutatta a résztvevőket: Tompa Andreát, Demény Pétert, Vallasek Júliát, Balázs Imre Józsefet és Láng Zsoltot. A meghívottak többsége maga is szerzője hasonló témájú regényeknek, ezért aztán a moderátor arra kíváncsi,

kit milyen személyes jellegű viszony fűz Kolozsvárhoz.

 

A született kolozsváriak némiképp előnyben vannak: Demény Péter elmondja, hogy a család székelyföldi gyökerei dacára már-már rögeszmésen, monomániásan kolozsvárinak vallja magát. Megemlíti, hogy a néhai Gyimesi Éva, miután elolvasta a Visszaforgatás című regényét, azt mondta róla, hogy még a hó is kolozsváriasan ropog benne.

 

Ehhez a kolozsvárias hóropogáshoz kapcsolódik Láng Zsolt is, aki a város emlékező architektúrájáról beszél, arról, hogy a különböző korok lenyomatai hogyan rakódnak le építészeti rétegekként.

 

 

Demény Péter és Tompa Andrea

 

Balázs Imre József betelepedett kolozsváriként jellemzi magát, aki eddigi életének első felét Székelyudvarhelyen élte le – ennek pont a fordítottja Tompa Andrea esete, őt a kincses városhoz kötik a gyökerei, de 1990 óta Budapesten él. Ő viszont idővel „visszaszerette Kolozsvárt”, A hóhér háza és a Fejtől s lábtól című regényei erről (is) tanúskodnak. Kolozsvár az „örök második”: majdnem-főváros, Budapest, majd Bukarest után.

 

BIJ idézi Szilágyi Istvánt, aki szerint Kolozsvár azért jó város, mert nincs egy legnagyobb írója vagy költője: minden utcasarkon találkozni egy „legnagyobb” szerzővel.

A személyes viszonyt követően

az írói hozzáállás kérdése merül fel,

azaz hogyan lehet megismerni, művészileg megragadni egy várost, ez esetben a kincseset.

 

Láng Zsolt szerint sétálva ismerszik meg a város, BIJ arról értekezik, hogyan lehet nyelvileg „helyet teremteni”, Vallasek pedig felidézi egy kissé bizarr veszprémi élményét: a városban egy vak ember kalauzolta végig, ő mutatta meg a nevezetes helyeket.

 

Konklúzió: ha az ember igazán szeret egy várost, akkor is látja, ha nem látja.

 

 

Bányai Éva, Láng Zsolt és Balázs Imre József

 

Tompa Andrea izgalmas problémát vet fel: a polgári-értelmiségi, „nagyszerű Kolozsvár” mellett gyakran homályban marad a szélek, a periféria világa.

 

Szó esik még a Kolozsvár-történetek kulcsregény-státusáról, határokról, etnikum- és kultúraköziségről, és a Marosvásárhelyen élő Láng Zsolt szájából elhangzik az est egyik legjobb mondata: az írók jobban írnak, amikor Kolozsvárról írnak, mint akkor, amikor nem.

 

És a New York nagyterméből feldübörgő rock'n'roll segít abban, hogy ez szép végszó legyen.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult
Krónika

Erdélyi szavazótömb? Egyszerű és bonyolult

Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő
Székelyhon

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

A húsvéthétfői bántalmazás ügyében Béres Norbert részletesen ismertette a történteket a Székelyhonnal. Elmondása szerint több ütés érte, az incidensben a Sepsi OSK szakmai stábjának tagjai is érintettek. A fociklub sportigazgatója is megszólalt.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS