// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Az írók jobban írnak, ha Kolozsvárról írnak

// HIRDETÉS

Sőt jobban is beszélgetnek. Írók, irodalomtörténészek ülték körül a kerekasztalt, hogy a regényes Kolozsvárról cseréljenek eszmét, telt ház előtt.

Egyre több Erdéllyel, Kolozsvárral kapcsolatos szépirodalmi mű jelent meg az elmúlt években – ebből indul ki a beszélgetést vezető Bányai Éva, miután bemutatta a résztvevőket: Tompa Andreát, Demény Pétert, Vallasek Júliát, Balázs Imre Józsefet és Láng Zsoltot. A meghívottak többsége maga is szerzője hasonló témájú regényeknek, ezért aztán a moderátor arra kíváncsi,

kit milyen személyes jellegű viszony fűz Kolozsvárhoz.

 

A született kolozsváriak némiképp előnyben vannak: Demény Péter elmondja, hogy a család székelyföldi gyökerei dacára már-már rögeszmésen, monomániásan kolozsvárinak vallja magát. Megemlíti, hogy a néhai Gyimesi Éva, miután elolvasta a Visszaforgatás című regényét, azt mondta róla, hogy még a hó is kolozsváriasan ropog benne.

 

Ehhez a kolozsvárias hóropogáshoz kapcsolódik Láng Zsolt is, aki a város emlékező architektúrájáról beszél, arról, hogy a különböző korok lenyomatai hogyan rakódnak le építészeti rétegekként.

 

 

Demény Péter és Tompa Andrea

 

Balázs Imre József betelepedett kolozsváriként jellemzi magát, aki eddigi életének első felét Székelyudvarhelyen élte le – ennek pont a fordítottja Tompa Andrea esete, őt a kincses városhoz kötik a gyökerei, de 1990 óta Budapesten él. Ő viszont idővel „visszaszerette Kolozsvárt”, A hóhér háza és a Fejtől s lábtól című regényei erről (is) tanúskodnak. Kolozsvár az „örök második”: majdnem-főváros, Budapest, majd Bukarest után.

 

BIJ idézi Szilágyi Istvánt, aki szerint Kolozsvár azért jó város, mert nincs egy legnagyobb írója vagy költője: minden utcasarkon találkozni egy „legnagyobb” szerzővel.

A személyes viszonyt követően

az írói hozzáállás kérdése merül fel,

azaz hogyan lehet megismerni, művészileg megragadni egy várost, ez esetben a kincseset.

 

Láng Zsolt szerint sétálva ismerszik meg a város, BIJ arról értekezik, hogyan lehet nyelvileg „helyet teremteni”, Vallasek pedig felidézi egy kissé bizarr veszprémi élményét: a városban egy vak ember kalauzolta végig, ő mutatta meg a nevezetes helyeket.

 

Konklúzió: ha az ember igazán szeret egy várost, akkor is látja, ha nem látja.

 

 

Bányai Éva, Láng Zsolt és Balázs Imre József

 

Tompa Andrea izgalmas problémát vet fel: a polgári-értelmiségi, „nagyszerű Kolozsvár” mellett gyakran homályban marad a szélek, a periféria világa.

 

Szó esik még a Kolozsvár-történetek kulcsregény-státusáról, határokról, etnikum- és kultúraköziségről, és a Marosvásárhelyen élő Láng Zsolt szájából elhangzik az est egyik legjobb mondata: az írók jobban írnak, amikor Kolozsvárról írnak, mint akkor, amikor nem.

 

És a New York nagyterméből feldübörgő rock'n'roll segít abban, hogy ez szép végszó legyen.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS