„Majdnem megfeledkeztem róla – ahogyan megfeledkezett az erdélyi magyar sajtó is –: augusztusban múlt 85 éve annak, hogy Benedek Elek kezéből kiesett a toll. Igaz, ki gondol ma Elek apóra, hiszen a mesét ma mások mondják helyette és nem nevelő, okító célzattal, hanem szavazatszerzés reményében…

Nem is jutott volna eszembe, ha nem a pótérettségi időszakába léptünk volna. (…)

A katasztrófa legfőbb oka azonban az, hogy Romániában a fiatalok szinte mindegyike elméleti oktatásnak a részese. Szinte azt írtam: szenvedője. Az inasképzést, a szakmák, mesterségek tanítását évek óta megszüntették. A szakközépiskolákban is csak a fémmegmunkálás, az építkezés, a villanyszerelés elméleti kérdéseit tanulják, annak gyakorlatát nem. Ezeknek az iskoláknak a diákjai is érettségiznek, matematikából például integrálásból, deriválásból, mátrixok szorzatából.

Németországban a fiatalok 40 százaléka érettségizik, 60 százalékuk szakmát tanul, amelyből aztán jól megél. Romániában minden tizennyolcadik évét betöltött diák érettségizik, és ugye, minő meglepetés: 40 százalékuk abszolvál, 60 százalékuk nem!

Ezek az adatok gondolkoztathatnák el igazán a szülőket!”