// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

A mindent egybekelesztő kenyér

// HIRDETÉS

Testvércipónak óriási, nemzetinek vallásos, összetartozásosnak meg kissé erőszakos volt a kenyértörés. Döbbenetből ámulatba estünk.

Még mindig nem tértem magamhoz, annyira lenyűgözött tegnap a Kárpát-medence kenyere. Pontosabban a testvércipója. Mert igen, cipónak nevezték el a 200 kilós, pékipari termékecskét, amely kedden Szolnokon sült ki, és szerdán Kolozsvár Főterén fogyott el. Ahova Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnöke hozta el.

Nem egyedül persze, tízen cipelték fel a színpadra. Mérete miatt egyszerre volt impozáns és ijesztő. Alakja nem meghittséget sugárzott, mint a családi kenyér, vagy kedvességet, mint a cipó, inkább hasonlított egy széthullámzó mutáns létformára, amely túl akar türemkedni az egész Szent István-napon és az új kenyér ünnepén. Az íze viszont kifejezetten jó volt.

 

 

Parajdi sót, beregszászi forrásvizet, révkomáromi burgonyát, zentai kovászt és jászsági lisztet dagasztottak bele, de ennél sokkal többféle érzés kelt ki belőle. Egybekelesztette az önkormányzati politikusokat és a felekezeti vezetőket, akik felavatták és megszentelték. 

 

Bár mindegyikük az összetartozást említette, az esemény nonverbális része, a kenyér megszegése az egyik legerőszakosabb köztéri történés volt, amelynek valaha tanúja lehettem. Antal Árpádék és Magdó János főkonzul óriási késekkel estek neki. A kenyér és az erőfeszítés nagysága akaratlanul is a pogány áldozati ünnepek agresszivitását idézte.

 

Amit aztán a néptáncos gyerekek tompítottak valamelyest azzal, ahogy szorgalmasan szeletelték a darabokat, és tapintható szeretettel adták tovább az óriási tömegnek. Még úgy is, hogy egyikük elvágta az ujját.

 

 

Ami leginkább megdöbbentett, az a kenyérre várakozók kitartása volt. Többségében idősekből állt a közönség, és miután álltak jó félórát a ceremónia alatt, akkor sem távoztak, amikor a kenyér megtörésekor óriási zápor zúdult le. Csak egy részük fért be a színpad melletti sátorba, és még kevesebben a színpadra, ahova egyszerre legtöbb ötven főt engedtek az önkéntesek, hogy ne történjen baleset.

 

Amikor csendesült az eső, még többen jelentek meg, és hamarabb látszott a kenyér, mint a sor vége, pedig akkor már legalább fél órája osztogatták a szeleteket. A sorbanállók zöme ünneplőbe öltözött, türelmesen várt, kóstolás után pedig lelkesen válaszolt, ha kérdeztük: igen, finom, nagyon ízlik, erre megérte várakozni.

 

Egyszerre volt a szemükben áhítat, öröm és hála. Hála nemcsak az odafigyelésért, hanem a kenyérért mint táplálékért is. Egyszerre volt az egész felemelő az örömüktől, és szívszorító, amikor kibukkant a rászorultság.

 

 

Valamit nagyon nem csinálunk jól az idősekkel. Konkrétan hanyagoljuk őket. Mert úgy kell nekik az összetartozás érzése, mint egy falat kenyér.

 

Mindenképp érdemes volt kisütni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS