// 2026. április 10., péntek // Zsolt
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

1918 után csak a főváros változott, a központosítás nem

// HIRDETÉS

Idén márciusban jegyezték be a Demokratikus Erdély Liga nevű autonómiapárti szervezetet. Tudor Duică alapítóval beszélgettünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. augusztus 13., 17:32

Mit lehet tudni a Demokratikus Erdély Ligáról, az önök célkitűzéseiről és tevékenységéről? Mi a konkrét céljuk ezzel a szervezettel?

A Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) fő célja nem valami elvont, éteri fogalom, hanem egy olyan régi gondolat, amely az erdélyiek nyugtalanságát, frusztrációit és vágyait fejezi ki, függetlenül az etnikai hovatartozásuktól. Mi úgy fogjuk fel, mint kulturális, gazdasági és szociális jelenséget, mert az erdélyi társadalom jelentős része folyamatosan érzi a központ nyomását, mindhárom vonatkozásban. Aggodalmunk éppen ennek a sajátos erdélyi identitásnak a fokozatos elvesztéséből fakad, és abból, hogy az asszimilációnak és a homogenizálásnak áldatlan hatása van az évszázadok során kialakult helyi viszonyokra, szokásrendre.

A transzilvanizmus nem hódító, terjeszkedő eszme, ahogyan azt gyakran a nacionalista sajtó beállítja, épp ellenkezőleg. A transzilvanizmus – és áttételesen – a Liga fő célkitűzése, hogy megőrizzük azt, ami még az identitásunkból maradt, abból az identitásból, amelyet természetes módon alakítanak az ország többi részétől olyannyira különböző hagyományok, vallások, a regionális földrajz és történelem, a helyi multikulturalizmus. Amit képviselünk, hasonló távlatokat nyithat meg más romániai régiók, úgymint Bánság, Olténia, Dobrudzsa, Bukovina vagy – miért is ne – Moldva és Havasalföld számára is. 

Szeretnénk képviselni és népszerűsíteni az erdélyi népzenét, néptáncot, a pálinkát, a hagyományos ételeket, az állandó kölcsönhatások közepette kialakult értékeinket, az erdélyi románok nyelvjárását, a szász és székely dialektusokat, a változatos és teremtő építészetet, a faluturizmust, a sokféleségében is egyedi örökségünket, mindezt és még sok minden mást, ami ránk, erdélyi románokra, magyarokra, szászokra, örményekre, zsidókra, ukránokra jellemző. A mi szerepünk olyan programokat kitalálni és megvalósítani, amelyek Erdély fentebb említett sajátos és egyedi jellegzetességeinek megőrzéséhez vezetnek.

Egység a sokféleségben, tolerancia, multikulturalizmus, vallási pluralizmus – mind-mind ennek a több mint ezer éves történelmi hagyományra visszatekintő régiónak a megkülönböztető, sajátos karakterjegye. Mindegyik etnikumnak megvannak a maga jellemzői, sajátos vonásai, amelyeket őrizni és bátorítani kell, és semmiképpen nem szabad engedni, hogy az történjen velük, ami a kommunizmus időszakában.

 

A Liga tagságának, szimpatizánsi körének milyen a nemzetiségi összetétele?

 

A Liga elsősorban az erdélyi románok szövetsége kíván lenni, így is kell kezelni, mivel most rajtuk a sor, hogy meghatározzák saját prioritásaikat, ahogyan azt a magyarok vagy a szászok eddig is tették, különféle civil szervezeteik és politikai pártjaik révén. De a Ligának természetesen vannak magyar, szász, zsidó tagjai, sőt egy lengyel is. Végeredményben mindannyiunknak ugyanazok a célkitűzései. Az egyesület megalakításánál meglepően nagy számban voltak jelen a más nemzetiségekhez tartozó személyek, de a Liga később egyre több román taggal bővült, olyanokkal, akik kulturális és nyelvi okokból nem tudnak csatlakozni a meglévő magyar vagy szász szervezetekhez, így most ők teszik ki a tagok többségét. 

 

Milyen közigazgatási megoldást találnának a leginkább megfelelőnek Erdély számára: fiskális és/vagy területi autonómia, egy föderális román állam része, teljes függetlenség?

 

Úgy gondolom, hogy az a közigazgatási forma, amelyet viszonylag gyorsan ki lehetne vívni, a pénzügyi autonómia. Én – és ez a személyes véleményem, nem a Liga hivatalos álláspontja – egy föderális államberendezkedést szeretnék, amely széleskörű helyi autonómiát biztosítana Erdély sajátos kultúrájú területeinek. De véleményem szerint ez egy hosszabb távú célkitűzés, legalább 15-20 éves. A pénzügyi autonómia viszont sokkal gyorsabban és könnyebben elérhető.

 

 

Forrás: a Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) Facebook-oldala

 

Vannak-e kifejezetten politikai céljaik? Tervezik-e például, hogy elindulnak a parlamenti vagy önkormányzati választásokon?

 

Nincsenek közvetlen politikai céljaink. Szeretnénk azonban közreműködni egy olyan összerdélyi szövetség létrehozásában, amelyben helyet kapnának mindazon pártok és civil szervezetek, amelyek Erdély autonómiájáért küzdenek.

 

Románia regionális-közigazgatási felosztása kapcsán többféle elképzelés létezik, Erdélyben is. Mi a véleménye a Székelyföld területi autonómiájáról?

 

Azt hiszem, ezt az autonómiát nem vívhatják ki egymagukban a székelyek vagy a magyarok. Ezért úgy vélem, nekik is részt kellene vállalniuk – a románok és a szászok mellett – a teljes Erdély autonómiájáért folyó küzdelemben, mert az közvetett módon a Székelyföld autonómiájának problémáját is megoldaná.

 

Keresik-e az együttműködést más, hasonló jellegű román, magyar vagy transzetnikus szervezetekkel? Lát-e esélyt egyfajta összefogásra, közös platformra?

 

Természetesen, de még nagyon az elején tartunk. Ismertebbé kell tennünk magunkat, és konkrét, Erdéllyel kapcsolatos projekteket indítanunk, együttműködésben a magyarok és szászok hasonló szervezeteivel. Szeretnénk részt vállalni a romaintegráció bonyolult problémájának megoldásában is.

 

Tudható, hogy Erdély magyar lakossága körében meglehetősen nagy népszerűségnek örvendenek a különböző típusú autonómiaformák. A románok körében – tapasztalatai szerint – mennyire van jelen a sajátos erdélyi identitásnak vagy akár az autonómiának a gondolata?

 

Ez a gondolat az erdélyi románok körében 1867 óta létezik, 1918 után csak a főváros változott, de az Erdély autonómiáját és identitását negatívan befolyásoló központosítás nem. Az 1989-es fordulat után, és főként az elmúlt 15 évben ugrásszerűen megnőtt azon románok száma, akik autonómiapártiak és akik nem csak románoknak, hanem erdélyieknek is tartják magukat. Ennek oka, hogy a bukaresti politikai elit képtelen volt életképes és hiteles megoldásokat kínálni Erdély megoldatlan problémáira. Nem tudnék százalékos arányt mondani, de biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan vannak. Egy erre vonatkozó közvélemény-kutatás nagyon érdekes és megvilágító erejű lehetne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország
Krónika

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország

Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
Székelyhon

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.

// még több főtér.ro
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Használati utasítás március 15-re
2026. március 12., csütörtök

Használati utasítás március 15-re

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS