// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

1918 után csak a főváros változott, a központosítás nem

// HIRDETÉS

Idén márciusban jegyezték be a Demokratikus Erdély Liga nevű autonómiapárti szervezetet. Tudor Duică alapítóval beszélgettünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. augusztus 13., 17:32

Mit lehet tudni a Demokratikus Erdély Ligáról, az önök célkitűzéseiről és tevékenységéről? Mi a konkrét céljuk ezzel a szervezettel?

A Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) fő célja nem valami elvont, éteri fogalom, hanem egy olyan régi gondolat, amely az erdélyiek nyugtalanságát, frusztrációit és vágyait fejezi ki, függetlenül az etnikai hovatartozásuktól. Mi úgy fogjuk fel, mint kulturális, gazdasági és szociális jelenséget, mert az erdélyi társadalom jelentős része folyamatosan érzi a központ nyomását, mindhárom vonatkozásban. Aggodalmunk éppen ennek a sajátos erdélyi identitásnak a fokozatos elvesztéséből fakad, és abból, hogy az asszimilációnak és a homogenizálásnak áldatlan hatása van az évszázadok során kialakult helyi viszonyokra, szokásrendre.

A transzilvanizmus nem hódító, terjeszkedő eszme, ahogyan azt gyakran a nacionalista sajtó beállítja, épp ellenkezőleg. A transzilvanizmus – és áttételesen – a Liga fő célkitűzése, hogy megőrizzük azt, ami még az identitásunkból maradt, abból az identitásból, amelyet természetes módon alakítanak az ország többi részétől olyannyira különböző hagyományok, vallások, a regionális földrajz és történelem, a helyi multikulturalizmus. Amit képviselünk, hasonló távlatokat nyithat meg más romániai régiók, úgymint Bánság, Olténia, Dobrudzsa, Bukovina vagy – miért is ne – Moldva és Havasalföld számára is. 

Szeretnénk képviselni és népszerűsíteni az erdélyi népzenét, néptáncot, a pálinkát, a hagyományos ételeket, az állandó kölcsönhatások közepette kialakult értékeinket, az erdélyi románok nyelvjárását, a szász és székely dialektusokat, a változatos és teremtő építészetet, a faluturizmust, a sokféleségében is egyedi örökségünket, mindezt és még sok minden mást, ami ránk, erdélyi románokra, magyarokra, szászokra, örményekre, zsidókra, ukránokra jellemző. A mi szerepünk olyan programokat kitalálni és megvalósítani, amelyek Erdély fentebb említett sajátos és egyedi jellegzetességeinek megőrzéséhez vezetnek.

Egység a sokféleségben, tolerancia, multikulturalizmus, vallási pluralizmus – mind-mind ennek a több mint ezer éves történelmi hagyományra visszatekintő régiónak a megkülönböztető, sajátos karakterjegye. Mindegyik etnikumnak megvannak a maga jellemzői, sajátos vonásai, amelyeket őrizni és bátorítani kell, és semmiképpen nem szabad engedni, hogy az történjen velük, ami a kommunizmus időszakában.

 

A Liga tagságának, szimpatizánsi körének milyen a nemzetiségi összetétele?

 

A Liga elsősorban az erdélyi románok szövetsége kíván lenni, így is kell kezelni, mivel most rajtuk a sor, hogy meghatározzák saját prioritásaikat, ahogyan azt a magyarok vagy a szászok eddig is tették, különféle civil szervezeteik és politikai pártjaik révén. De a Ligának természetesen vannak magyar, szász, zsidó tagjai, sőt egy lengyel is. Végeredményben mindannyiunknak ugyanazok a célkitűzései. Az egyesület megalakításánál meglepően nagy számban voltak jelen a más nemzetiségekhez tartozó személyek, de a Liga később egyre több román taggal bővült, olyanokkal, akik kulturális és nyelvi okokból nem tudnak csatlakozni a meglévő magyar vagy szász szervezetekhez, így most ők teszik ki a tagok többségét. 

 

Milyen közigazgatási megoldást találnának a leginkább megfelelőnek Erdély számára: fiskális és/vagy területi autonómia, egy föderális román állam része, teljes függetlenség?

 

Úgy gondolom, hogy az a közigazgatási forma, amelyet viszonylag gyorsan ki lehetne vívni, a pénzügyi autonómia. Én – és ez a személyes véleményem, nem a Liga hivatalos álláspontja – egy föderális államberendezkedést szeretnék, amely széleskörű helyi autonómiát biztosítana Erdély sajátos kultúrájú területeinek. De véleményem szerint ez egy hosszabb távú célkitűzés, legalább 15-20 éves. A pénzügyi autonómia viszont sokkal gyorsabban és könnyebben elérhető.

 

 

Forrás: a Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) Facebook-oldala

 

Vannak-e kifejezetten politikai céljaik? Tervezik-e például, hogy elindulnak a parlamenti vagy önkormányzati választásokon?

 

Nincsenek közvetlen politikai céljaink. Szeretnénk azonban közreműködni egy olyan összerdélyi szövetség létrehozásában, amelyben helyet kapnának mindazon pártok és civil szervezetek, amelyek Erdély autonómiájáért küzdenek.

 

Románia regionális-közigazgatási felosztása kapcsán többféle elképzelés létezik, Erdélyben is. Mi a véleménye a Székelyföld területi autonómiájáról?

 

Azt hiszem, ezt az autonómiát nem vívhatják ki egymagukban a székelyek vagy a magyarok. Ezért úgy vélem, nekik is részt kellene vállalniuk – a románok és a szászok mellett – a teljes Erdély autonómiájáért folyó küzdelemben, mert az közvetett módon a Székelyföld autonómiájának problémáját is megoldaná.

 

Keresik-e az együttműködést más, hasonló jellegű román, magyar vagy transzetnikus szervezetekkel? Lát-e esélyt egyfajta összefogásra, közös platformra?

 

Természetesen, de még nagyon az elején tartunk. Ismertebbé kell tennünk magunkat, és konkrét, Erdéllyel kapcsolatos projekteket indítanunk, együttműködésben a magyarok és szászok hasonló szervezeteivel. Szeretnénk részt vállalni a romaintegráció bonyolult problémájának megoldásában is.

 

Tudható, hogy Erdély magyar lakossága körében meglehetősen nagy népszerűségnek örvendenek a különböző típusú autonómiaformák. A románok körében – tapasztalatai szerint – mennyire van jelen a sajátos erdélyi identitásnak vagy akár az autonómiának a gondolata?

 

Ez a gondolat az erdélyi románok körében 1867 óta létezik, 1918 után csak a főváros változott, de az Erdély autonómiáját és identitását negatívan befolyásoló központosítás nem. Az 1989-es fordulat után, és főként az elmúlt 15 évben ugrásszerűen megnőtt azon románok száma, akik autonómiapártiak és akik nem csak románoknak, hanem erdélyieknek is tartják magukat. Ennek oka, hogy a bukaresti politikai elit képtelen volt életképes és hiteles megoldásokat kínálni Erdély megoldatlan problémáira. Nem tudnék százalékos arányt mondani, de biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan vannak. Egy erre vonatkozó közvélemény-kutatás nagyon érdekes és megvilágító erejű lehetne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét
Székelyhon

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS