// 2026. szeptember 7., hétfő // Regina
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

1918 után csak a főváros változott, a központosítás nem

// HIRDETÉS

Idén márciusban jegyezték be a Demokratikus Erdély Liga nevű autonómiapárti szervezetet. Tudor Duică alapítóval beszélgettünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. augusztus 13., 17:32

Mit lehet tudni a Demokratikus Erdély Ligáról, az önök célkitűzéseiről és tevékenységéről? Mi a konkrét céljuk ezzel a szervezettel?

A Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) fő célja nem valami elvont, éteri fogalom, hanem egy olyan régi gondolat, amely az erdélyiek nyugtalanságát, frusztrációit és vágyait fejezi ki, függetlenül az etnikai hovatartozásuktól. Mi úgy fogjuk fel, mint kulturális, gazdasági és szociális jelenséget, mert az erdélyi társadalom jelentős része folyamatosan érzi a központ nyomását, mindhárom vonatkozásban. Aggodalmunk éppen ennek a sajátos erdélyi identitásnak a fokozatos elvesztéséből fakad, és abból, hogy az asszimilációnak és a homogenizálásnak áldatlan hatása van az évszázadok során kialakult helyi viszonyokra, szokásrendre.

A transzilvanizmus nem hódító, terjeszkedő eszme, ahogyan azt gyakran a nacionalista sajtó beállítja, épp ellenkezőleg. A transzilvanizmus – és áttételesen – a Liga fő célkitűzése, hogy megőrizzük azt, ami még az identitásunkból maradt, abból az identitásból, amelyet természetes módon alakítanak az ország többi részétől olyannyira különböző hagyományok, vallások, a regionális földrajz és történelem, a helyi multikulturalizmus. Amit képviselünk, hasonló távlatokat nyithat meg más romániai régiók, úgymint Bánság, Olténia, Dobrudzsa, Bukovina vagy – miért is ne – Moldva és Havasalföld számára is. 

Szeretnénk képviselni és népszerűsíteni az erdélyi népzenét, néptáncot, a pálinkát, a hagyományos ételeket, az állandó kölcsönhatások közepette kialakult értékeinket, az erdélyi románok nyelvjárását, a szász és székely dialektusokat, a változatos és teremtő építészetet, a faluturizmust, a sokféleségében is egyedi örökségünket, mindezt és még sok minden mást, ami ránk, erdélyi románokra, magyarokra, szászokra, örményekre, zsidókra, ukránokra jellemző. A mi szerepünk olyan programokat kitalálni és megvalósítani, amelyek Erdély fentebb említett sajátos és egyedi jellegzetességeinek megőrzéséhez vezetnek.

Egység a sokféleségben, tolerancia, multikulturalizmus, vallási pluralizmus – mind-mind ennek a több mint ezer éves történelmi hagyományra visszatekintő régiónak a megkülönböztető, sajátos karakterjegye. Mindegyik etnikumnak megvannak a maga jellemzői, sajátos vonásai, amelyeket őrizni és bátorítani kell, és semmiképpen nem szabad engedni, hogy az történjen velük, ami a kommunizmus időszakában.

 

A Liga tagságának, szimpatizánsi körének milyen a nemzetiségi összetétele?

 

A Liga elsősorban az erdélyi románok szövetsége kíván lenni, így is kell kezelni, mivel most rajtuk a sor, hogy meghatározzák saját prioritásaikat, ahogyan azt a magyarok vagy a szászok eddig is tették, különféle civil szervezeteik és politikai pártjaik révén. De a Ligának természetesen vannak magyar, szász, zsidó tagjai, sőt egy lengyel is. Végeredményben mindannyiunknak ugyanazok a célkitűzései. Az egyesület megalakításánál meglepően nagy számban voltak jelen a más nemzetiségekhez tartozó személyek, de a Liga később egyre több román taggal bővült, olyanokkal, akik kulturális és nyelvi okokból nem tudnak csatlakozni a meglévő magyar vagy szász szervezetekhez, így most ők teszik ki a tagok többségét. 

 

Milyen közigazgatási megoldást találnának a leginkább megfelelőnek Erdély számára: fiskális és/vagy területi autonómia, egy föderális román állam része, teljes függetlenség?

 

Úgy gondolom, hogy az a közigazgatási forma, amelyet viszonylag gyorsan ki lehetne vívni, a pénzügyi autonómia. Én – és ez a személyes véleményem, nem a Liga hivatalos álláspontja – egy föderális államberendezkedést szeretnék, amely széleskörű helyi autonómiát biztosítana Erdély sajátos kultúrájú területeinek. De véleményem szerint ez egy hosszabb távú célkitűzés, legalább 15-20 éves. A pénzügyi autonómia viszont sokkal gyorsabban és könnyebben elérhető.

 

 

Forrás: a Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) Facebook-oldala

 

Vannak-e kifejezetten politikai céljaik? Tervezik-e például, hogy elindulnak a parlamenti vagy önkormányzati választásokon?

 

Nincsenek közvetlen politikai céljaink. Szeretnénk azonban közreműködni egy olyan összerdélyi szövetség létrehozásában, amelyben helyet kapnának mindazon pártok és civil szervezetek, amelyek Erdély autonómiájáért küzdenek.

 

Románia regionális-közigazgatási felosztása kapcsán többféle elképzelés létezik, Erdélyben is. Mi a véleménye a Székelyföld területi autonómiájáról?

 

Azt hiszem, ezt az autonómiát nem vívhatják ki egymagukban a székelyek vagy a magyarok. Ezért úgy vélem, nekik is részt kellene vállalniuk – a románok és a szászok mellett – a teljes Erdély autonómiájáért folyó küzdelemben, mert az közvetett módon a Székelyföld autonómiájának problémáját is megoldaná.

 

Keresik-e az együttműködést más, hasonló jellegű román, magyar vagy transzetnikus szervezetekkel? Lát-e esélyt egyfajta összefogásra, közös platformra?

 

Természetesen, de még nagyon az elején tartunk. Ismertebbé kell tennünk magunkat, és konkrét, Erdéllyel kapcsolatos projekteket indítanunk, együttműködésben a magyarok és szászok hasonló szervezeteivel. Szeretnénk részt vállalni a romaintegráció bonyolult problémájának megoldásában is.

 

Tudható, hogy Erdély magyar lakossága körében meglehetősen nagy népszerűségnek örvendenek a különböző típusú autonómiaformák. A románok körében – tapasztalatai szerint – mennyire van jelen a sajátos erdélyi identitásnak vagy akár az autonómiának a gondolata?

 

Ez a gondolat az erdélyi románok körében 1867 óta létezik, 1918 után csak a főváros változott, de az Erdély autonómiáját és identitását negatívan befolyásoló központosítás nem. Az 1989-es fordulat után, és főként az elmúlt 15 évben ugrásszerűen megnőtt azon románok száma, akik autonómiapártiak és akik nem csak románoknak, hanem erdélyieknek is tartják magukat. Ennek oka, hogy a bukaresti politikai elit képtelen volt életképes és hiteles megoldásokat kínálni Erdély megoldatlan problémáira. Nem tudnék százalékos arányt mondani, de biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan vannak. Egy erre vonatkozó közvélemény-kutatás nagyon érdekes és megvilágító erejű lehetne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Főtér

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Nyugdíjcsapda: hova tűnik a pénzünk, ha nem élünk elég sokáig?
Krónika

Nyugdíjcsapda: hova tűnik a pénzünk, ha nem élünk elég sokáig?

Csak a 74. életév betöltése után térülnek meg az állami rendszerbe befizetett nyugdíjjárulékok: ha korábban meghalunk, pénzünk az államé marad.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
Főtér

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit
Székelyhon

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.

Drágít a legolcsóbb áramszolgáltató
Krónika

Drágít a legolcsóbb áramszolgáltató

Megemeli az új lakossági ajánlatában szereplő árait Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, a Hidroelectrica. Az áramszolgáltató az ország legalacsonyabb árainak köszönhetően már több mint 1,2 millió háztartási fogyasztó energiaszolgáltatója.

Jogosítvány nélkül száguldottak a halálba: két 16 éves fiú égett bent az autóban
Székelyhon

Jogosítvány nélkül száguldottak a halálba: két 16 éves fiú égett bent az autóban

Bennégett egy hídfőnek csapódott autóban két 16 éves fiú szombat reggel a Suceava megyei Fântâna Mare településen.

// még több főtér.ro
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal
2026. augusztus 17., hétfő

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal

A George Simion vezette AUR és a Sorin Grindeanu vezette PSD rúgni akart egyet a politikai ellenfeleken, közben kiengedte a bejegyzett élettársi kapcsolat szellemét a palackból.

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal
2026. augusztus 17., hétfő

A feddhetetlenségi törvény esete a vérnackókkal

A George Simion vezette AUR és a Sorin Grindeanu vezette PSD rúgni akart egyet a politikai ellenfeleken, közben kiengedte a bejegyzett élettársi kapcsolat szellemét a palackból.

Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS