// 2026. szeptember 28., hétfő // Vencel
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

1918 után csak a főváros változott, a központosítás nem

// HIRDETÉS

Idén márciusban jegyezték be a Demokratikus Erdély Liga nevű autonómiapárti szervezetet. Tudor Duică alapítóval beszélgettünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. augusztus 13., 17:32

Mit lehet tudni a Demokratikus Erdély Ligáról, az önök célkitűzéseiről és tevékenységéről? Mi a konkrét céljuk ezzel a szervezettel?

A Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) fő célja nem valami elvont, éteri fogalom, hanem egy olyan régi gondolat, amely az erdélyiek nyugtalanságát, frusztrációit és vágyait fejezi ki, függetlenül az etnikai hovatartozásuktól. Mi úgy fogjuk fel, mint kulturális, gazdasági és szociális jelenséget, mert az erdélyi társadalom jelentős része folyamatosan érzi a központ nyomását, mindhárom vonatkozásban. Aggodalmunk éppen ennek a sajátos erdélyi identitásnak a fokozatos elvesztéséből fakad, és abból, hogy az asszimilációnak és a homogenizálásnak áldatlan hatása van az évszázadok során kialakult helyi viszonyokra, szokásrendre.

A transzilvanizmus nem hódító, terjeszkedő eszme, ahogyan azt gyakran a nacionalista sajtó beállítja, épp ellenkezőleg. A transzilvanizmus – és áttételesen – a Liga fő célkitűzése, hogy megőrizzük azt, ami még az identitásunkból maradt, abból az identitásból, amelyet természetes módon alakítanak az ország többi részétől olyannyira különböző hagyományok, vallások, a regionális földrajz és történelem, a helyi multikulturalizmus. Amit képviselünk, hasonló távlatokat nyithat meg más romániai régiók, úgymint Bánság, Olténia, Dobrudzsa, Bukovina vagy – miért is ne – Moldva és Havasalföld számára is. 

Szeretnénk képviselni és népszerűsíteni az erdélyi népzenét, néptáncot, a pálinkát, a hagyományos ételeket, az állandó kölcsönhatások közepette kialakult értékeinket, az erdélyi románok nyelvjárását, a szász és székely dialektusokat, a változatos és teremtő építészetet, a faluturizmust, a sokféleségében is egyedi örökségünket, mindezt és még sok minden mást, ami ránk, erdélyi románokra, magyarokra, szászokra, örményekre, zsidókra, ukránokra jellemző. A mi szerepünk olyan programokat kitalálni és megvalósítani, amelyek Erdély fentebb említett sajátos és egyedi jellegzetességeinek megőrzéséhez vezetnek.

Egység a sokféleségben, tolerancia, multikulturalizmus, vallási pluralizmus – mind-mind ennek a több mint ezer éves történelmi hagyományra visszatekintő régiónak a megkülönböztető, sajátos karakterjegye. Mindegyik etnikumnak megvannak a maga jellemzői, sajátos vonásai, amelyeket őrizni és bátorítani kell, és semmiképpen nem szabad engedni, hogy az történjen velük, ami a kommunizmus időszakában.

 

A Liga tagságának, szimpatizánsi körének milyen a nemzetiségi összetétele?

 

A Liga elsősorban az erdélyi románok szövetsége kíván lenni, így is kell kezelni, mivel most rajtuk a sor, hogy meghatározzák saját prioritásaikat, ahogyan azt a magyarok vagy a szászok eddig is tették, különféle civil szervezeteik és politikai pártjaik révén. De a Ligának természetesen vannak magyar, szász, zsidó tagjai, sőt egy lengyel is. Végeredményben mindannyiunknak ugyanazok a célkitűzései. Az egyesület megalakításánál meglepően nagy számban voltak jelen a más nemzetiségekhez tartozó személyek, de a Liga később egyre több román taggal bővült, olyanokkal, akik kulturális és nyelvi okokból nem tudnak csatlakozni a meglévő magyar vagy szász szervezetekhez, így most ők teszik ki a tagok többségét. 

 

Milyen közigazgatási megoldást találnának a leginkább megfelelőnek Erdély számára: fiskális és/vagy területi autonómia, egy föderális román állam része, teljes függetlenség?

 

Úgy gondolom, hogy az a közigazgatási forma, amelyet viszonylag gyorsan ki lehetne vívni, a pénzügyi autonómia. Én – és ez a személyes véleményem, nem a Liga hivatalos álláspontja – egy föderális államberendezkedést szeretnék, amely széleskörű helyi autonómiát biztosítana Erdély sajátos kultúrájú területeinek. De véleményem szerint ez egy hosszabb távú célkitűzés, legalább 15-20 éves. A pénzügyi autonómia viszont sokkal gyorsabban és könnyebben elérhető.

 

 

Forrás: a Demokratikus Erdély Liga (Liga Transilvania Democrată) Facebook-oldala

 

Vannak-e kifejezetten politikai céljaik? Tervezik-e például, hogy elindulnak a parlamenti vagy önkormányzati választásokon?

 

Nincsenek közvetlen politikai céljaink. Szeretnénk azonban közreműködni egy olyan összerdélyi szövetség létrehozásában, amelyben helyet kapnának mindazon pártok és civil szervezetek, amelyek Erdély autonómiájáért küzdenek.

 

Románia regionális-közigazgatási felosztása kapcsán többféle elképzelés létezik, Erdélyben is. Mi a véleménye a Székelyföld területi autonómiájáról?

 

Azt hiszem, ezt az autonómiát nem vívhatják ki egymagukban a székelyek vagy a magyarok. Ezért úgy vélem, nekik is részt kellene vállalniuk – a románok és a szászok mellett – a teljes Erdély autonómiájáért folyó küzdelemben, mert az közvetett módon a Székelyföld autonómiájának problémáját is megoldaná.

 

Keresik-e az együttműködést más, hasonló jellegű román, magyar vagy transzetnikus szervezetekkel? Lát-e esélyt egyfajta összefogásra, közös platformra?

 

Természetesen, de még nagyon az elején tartunk. Ismertebbé kell tennünk magunkat, és konkrét, Erdéllyel kapcsolatos projekteket indítanunk, együttműködésben a magyarok és szászok hasonló szervezeteivel. Szeretnénk részt vállalni a romaintegráció bonyolult problémájának megoldásában is.

 

Tudható, hogy Erdély magyar lakossága körében meglehetősen nagy népszerűségnek örvendenek a különböző típusú autonómiaformák. A románok körében – tapasztalatai szerint – mennyire van jelen a sajátos erdélyi identitásnak vagy akár az autonómiának a gondolata?

 

Ez a gondolat az erdélyi románok körében 1867 óta létezik, 1918 után csak a főváros változott, de az Erdély autonómiáját és identitását negatívan befolyásoló központosítás nem. Az 1989-es fordulat után, és főként az elmúlt 15 évben ugrásszerűen megnőtt azon románok száma, akik autonómiapártiak és akik nem csak románoknak, hanem erdélyieknek is tartják magukat. Ennek oka, hogy a bukaresti politikai elit képtelen volt életképes és hiteles megoldásokat kínálni Erdély megoldatlan problémáira. Nem tudnék százalékos arányt mondani, de biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan vannak. Egy erre vonatkozó közvélemény-kutatás nagyon érdekes és megvilágító erejű lehetne.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
Krónika

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS